1. Definíciók
2. A torzítások forrása
3. A torzítások megnyilvánulása
4. Torzítások a kapcsolati erőszak kontextusában
5. Stratégiák a torzításokkal szemben
6. Öt lépés a személyes torzítások ellensúlyozására
Források
Bevezetés
Üdvözöljük a „Sztereotípiák és tudattalan torzítások” című 8. modulban! Ez a modul önképzésre szolgál. A saját tempójában és igényei szerint kiválaszthatja, hogy melyik feladatokat szeretné elvégezni. Bármikor szünetet tarthat, hogy később folytassa.
Ebben a modulban megvizsgáljuk a sztereotípiák és a tudattalan torzítások hatását az észleléseinkre és viselkedésünkre, így megérthetjük, hogy ezek miért fontosak a kapcsolati erőszak kontextusában. Kulcsfontosságú, hogy felismerjük ezeket a torzításokat, mert 1) azok befolyásolhatják, hogy miként érzékelünk és értékelünk helyzeteket, 2) könnyen vezethetnek a kapcsolati erőszak áldozatainak és elkövetőinek téves megítéléséhez. Így akaratlanul is hozzájárulhatnak, hogy fennmaradjon az áldozathibáztatás vagy továbbra se vegyék figyelembe a bántalmazás tényét. A 8. modulban közzétett ismeretek és eszközök segítségével jobban megismerhetők a sztereotípiák és a tudattalan torzítások.
Tanulási célok
+ A tudattalan torzítások és sztereotípiák eredete, a kialakulásukhoz vezető tényezők megértése.
+ A tudattalan torzításokkal, sztereotípiákkal és előítéletekkel kapcsolatos legfontosabb fogalmak meghatározása.
+ A torzítások különböző típusainak azonosítása és kategorizálása, valamint a döntéshozatalra és a viselkedésre gyakorolt hatásuk megértése.
+ A tudattalan torzítások eseteinek felismerése és elemzése a mindennapi helyzetekben. A tudattalan, nem verbális viselkedésminták kommunikációra gyakorolt hatásának felismerése, különösen a kapcsolati erőszak kontextusában.
+ Önreflexió gyakorlása annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk saját tudattalan viselkedésmintáinkat. Stratégiák kialakítása az érzékeny helyzetek kezelésére (ismét a kapcsolati erőszak kontextusában).
+ Az ismeretek alkalmazása valós élethelyzetekben esettanulmányok segítségével.
+ A tudattalan gondolkodási minták, valamint a sokszínűség és befogadás fogalmai közötti kapcsolat felismerése.
Hagyjon magának időt a fenti kép tanulmányozására!
- Mi az első reakciója?
- Vannak olyan hagyományos nemi szerepek, amelyek eszébe jutnak erről a képről? Ha igen, melyek azok?
- Hogyan kérdőjelezi vagy erősíti meg ez a kép a hagyományos nemi szerepeket?
- Milyen feltételezések jutnak eszébe, amikor azt látja, hogy egy férfi hagyományosan nőkhöz köthető tevékenységet végez?
1. Definíciók
Fontos az önismeret erősítése, a negatív attitűdök és magatartásformák felismerése, valamint e jelenségek szélesebb, társadalmi összefüggéseinek megértése. Ezért ebben a szakaszban a torzítás, a sztereotípia, az előítélet és a diszkrimináció fogalmainak meghatározásait mutatjuk be.1
Torzítás
Torz kognitív észlelés, amely téves ítéletekhez és döntéshozatalhoz vezet, és gyakran tudattalanul történik.
Magyarázat: Anélkül, hogy tudatosulna bennük, az agyunk néha mégis tévesen észlel és értékel jelenségeket.
Sztereotípia
Általánosító vélemény, amely egyének meghatározott társadalmi csoportokhoz való tartozását feltételezi hiányos ismeretek alapján. A sztereotípiák alapján bizonyos magatartásformákat és képességeket tulajdonítunk másoknak.
Magyarázat: Az emberek néha azt gondolják, hogy egy adott csoportban mindenki ugyanúgy viselkedik vagy ugyanúgy néz ki, miközben nem ismerik jól annak a csoportnak minden tagját.
Előítélet
Bizonyos társadalmi csoportokhoz tartozó egyének érzelemmel telített megítélése, amely gyakran a sztereotípiákból ered.
Magyarázat: Az embereknek néha erős érzelmeik vannak bizonyos embercsoportokkal kapcsolatban, és jobbnak vagy rosszabbnak gondolják őket az alapján, amit hallottak vagy amit hisznek róluk.
Diszkrimináció
Sztereotípiákra épülő viselkedés, amelynek negatív vagy pozitív hatásai lehetnek. Az esélyegyenlőséggel összefüggésben gyakran előnynek tekintjük (=pozitív diszkrimináció).
Magyarázat: Amikor azt hisszük, hogy ránézésre meg tudjuk mondani valakiről, hogy milyen és emiatt másként bánunk vele. Ez jó vagy rossz érzéseket kelthet benne. Egy igazságos világban mindenkinek ugyanazokkal a lehetőségekkel kellene rendelkeznie.
A „Torzítások és azok következményei a kapcsolati erőszak kontextusában” című részben bemutatunk néhány konkrét példát ezekre a fogalmakra a kapcsolati erőszak kontextusában.
2. A torzítások forrása
Ha megértjük, hogyan alakulnak ki a torzítások, akkor feltárhatjuk a kialakulásuk okait, a fennmaradásukat elősegítő tényezőket és a mögöttes mechanizmusokat. Nemtől, képzettségtől vagy éppen társadalmi státusztól függetlenül mindenkinek a gondolkodásában jelen vannak a kognitív torzítások, amelyek egyrészt segítenek abban, hogy agyunk képes legyen gyorsan dönteni, ám vezethetnek diszkriminációhoz és ezáltal rossz döntésekhez.2
Az alábbi (angol nyelvű, de magyar felirattal lejátszható) videó jól elmagyarázza ezt a mechanizmust és azt, hogy hogy mindebben milyen szerepet játszik az agyunk.
Egyéni torzításainkat gondolkodási rendszereink és tapasztalataink befolyásolják.
1. Gondolkodási rendszerek
- Két gondolkodási rendszer van: 1. rendszer (nem tudatos) és a 2. rendszer (tudatos).
- 1. rendszer: az elraktározott tapasztalatokra támaszkodva lehetővé teszi, hogy gyorsan cselekedjünk.
Példa: Vezetés közben azonnal reagálunk, ha egy gyermek kiszalad az útra.
- 2. rendszer: lassabban működik és tudatos erőfeszítést igényel.
Példa: Amikor egy beszélgetésre figyelünk vagy keresünk valakit a tömegben.
2. Tapasztalatok
- Tapasztalataink formálják a tudattalan gondolkodási folyamatainkat.
- Ezek a folyamatok olykor hibásak, vagy ellentétesek tudatos meggyőződéseinkkel (= tudattalan torzítások).
Példa: Korábbi tapasztalataink miatt általában a saját kultúránkból származó embereket részesítjük előnyben.
Jegyezzük meg!
- A tudattalan torzításokat előidézheti például az információs túlterheltség, az alacsony információérték, a gyors döntéshozatal szükségessége vagy az információk sokfélesége.
- A tudattalan torzításokat leegyszerűsítésnek is nevezhetjük, amelyeket az agyunk generál, különösen ha megijedünk valamitől vagy feszültek vagyunk.
- Ezek a leegyszerűsítések néha méltánytalan bánásmódhoz vagy hátrányos megkülönböztetéshez vezetnek, ezért fontos, hogy megértsük saját tudattalan torzításainkat.
- A tudattalan torzításaink felismeréséhez fontos megvizsgálni az észleléseinket és átértékelnünk a tapasztalatainkat.
3. A torzítások megnyilvánulása
Az alábbiakban néhány, valós helyzetből vett példán keresztül mutatjuk be a kognitív torzítás különböző megnyilvánulásait. Ezek segítségével jobban megérthetjük a torzítások hatását.3
A szövegdoboz megnyitásával példákat talál a torzításra
- Épség szerinti diszkrimináció, „épségizmus” / Fogyatékosság szerinti diszkrimináció: Az épség szerinti diszkrimináció a képességek alapján történő megítélésére utal. A fogyatékosság alapján történő diszkrimináció a fogyatékosnak tekintett emberek hátrányos megkülönböztetése.
- Hasonlóság-vonzás hatás: Az emberek hajlamosak azokhoz vonzódni, akik megjelenésükben és személyiségjegyeikben hasonlítanak hozzájuk. Hajlamosak vagyunk azokat az embereket kedvelni, akik sok mindenben hasonlítanak hozzánk.
- Alapvető attribúciós hiba: Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egy személy viselkedése a személyiségéből fakad, pedig elképzelhető, hogy az adott helyzetből adódik.
- Tekintély hatás: Hajlamosak vagyunk azoknak az embereknek hinni és azokat követni, akiknek valamiféle tekintélyt tulajdonítunk – akkor is, ha véleményük téves.
- Megerősítési torzítás: Hajlamosak vagyunk olyan információkat keresni, amelyek alátámasztják meglévő meggyőződéseinket, és figyelmen kívül hagyjuk azokat az információkat, amelyek ellentmondanak nekik.
- Elfogultsági vakfolt: Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mi elfogulatlanok vagyunk és nem befolyásolnak minket a torzítások, holott ugyanúgy befolyásolnak bennünket, mint bárki mást.
- Kód-váltás: A viselkedés megváltoztatása attól függően, hogy milyen helyzetben vagyunk vagy kivel kommunikálunk.
- Arcészlelési hiba: A más rasszhoz tartozó emberek arcát jellemzően nehezebben tudjuk felismerni és megkülönböztetni (a saját rasszunkhoz tartozó személyek arcához képest).
- Távolsági torzítás: Hajlamosak vagyunk nagyobb jelentőséget tulajdonítani azoknak a dolgoknak, amelyek térben vagy időben közelebb vannak hozzánk.
- Elhalványuló érzelmek hatás: A negatív emlékek általában gyorsabban elhalványulnak, mint a pozitív emlékek, ami befolyásolhatja viselkedésünket.
- Keretezés: Ugyanazon tartalom különféle módokon történő közlése befolyásolhatja az emberek reakcióit.
- Nemi szerepekhez kapcsolódó előítéltek: A nemi hovatartozáson alapuló előítéletek és sztereotípiák igazságtalan bánásmódhoz vagy a helyzetek félreértelmezéséhez vezethetnek.
- Illuzórikus korreláció: A sztereotípiák miatt gyakran tulajdonítunk bizonyos tulajdonságokat egyes csoportoknak, még akkor is, ha ezek nem fedik a valóságot vagy nincs rájuk bizonyíték.
- Bírói elfogultság: A bírók döntéshozatalát befolyásoló torzítások, beleértve a kognitív torzításokat és a külső hatásokat.
- Mesterséges intelligencia torzítás: A mesterséges intelligencia rendszerekben a pontatlan vagy helytelen adatok miatt előforduló torzítások, amelyek egyenlőtlen bánásmódhoz vagy megkülönböztetéshez vezethetnek.
- Kontaktus-hatás: A különféle társadalmi csoportok tagjaival való több érintkezés csökkentheti az adott csoporttal szembeni előítéleteket és ellenségességet. Több kapcsolat különböző emberekkel segíthet csökkenteni a csoportok közötti előítéleteket és ellenségeskedést.
- Naiv realizmus (direkt realizmus): Az a feltételezés, hogy a saját valóságérzékelésünk objektív, elfogulatlan, és ugyanazon információk birtokában másoknak is ugyanarra a következtetésre kell jutniuk, mint a mienk.
- Negatív szűrés: A negatív élmények vagy gondolatok jobban hatnak ránk, mint a semlegesek vagy pozitívak.
- Elsőbbségi hatás: Az elsőként hallott információ gyakran erősen befolyásolja véleményünket és emlékeinket.
- Rassz alapú torzítások: A rasszokhoz kapcsolódó torzítások és előítéletek befolyásolhatják az ítélőképességünket és a viselkedésünket, és gyakran nem tudatosan működnek.
- Társadalmi kívánatosság faktor: A társadalmi rosszallás elkerülése érdekében az emberek olyan válaszokat adnak, amelyekről úgy gondolják, hogy mások hallani akarják (ahelyett hogy valódi meggyőződésüket fejeznék ki).
- Status quo hatás: Ragaszkodás egy adott helyzethez és a változtatás elutasítása, különösen akkor, ha korlátozott ismereteink vannak az alternatívákról.
- Sztereotípiák: Általánosító hiedelmek bizonyos emberekről és csoportokról nem, rassz, etnikai hovatartozás, vallás, szexuális orientáció, társadalmi-gazdasági háttér vagy iskolázottság alapján.
4. Torzítások a kapcsolati erőszak kontextusában
A következő részben a kapcsolati erőszak kontextusában megvizsgáljuk a torzítások szerepét és azok hatását az észlelésre, az attitűdökre és a reakciókra. Fontos felismerni a torzítások szerepét az áldozathibáztatásban és az áldozatoknak biztosított támogatások elégtelensége kapcsán. A felismerés akkor is fontos, amikor a rendszerszintű problémák felszámolása érdekében hatékony beavatkozásokat és megelőző intézkedéseket tervezünk.
Normák és elvárások a társadalmi
nemekkel kapcsolatban
A társadalmi nemekkel kapcsolatos normák elvárásokat támasztanak a társadalom tagjai számára a születéskor kijelölt nemük alapján. Ezek megszabják, hogy hogyan kell viselkedniük és kifejezniük magukat és milyen módon szabad megnyilvánulniuk.
A nemi szerepek olyan társadalmi normák, amelyek előírják az egyén számára, hogy mi tekinthető „nőiesnek” és „férfiasnak”.4
További információ a társadalmi nemekről az 1. modulban.
A társadalmi nemekhez kapcsolódó szerepek férfiakra gyakorolt negatív hatása mutatkozik meg a toxikus maszkulinitás jelenségében. A toxikus maszkulinitás káros társadalmi norma a férfiakkal és a fiúkkal szemben; eszerint a férfi lét legfontosabb ismérve a férfiasság vagy annak kifejezése. A toxikus maszkulinitás egyik példája a „fiúk nem sírnak” fordulat. Ez azt tanítja a fiúknak, hogy nem szabad kifejezniük érzéseiket és ha mégis megteszik, akkor annak a férfiasságuk látja kárát.5
Gondoljuk át!
Hogyan ábrázolja a férfiakat a fenti Disney-film? Milyen negatív következményei lehetnek a férfiasság ilyen ábrázolásának a fiúkra nézve?
Tony Porter (angol nyelvű, de magyar felirattal megnézhető) TED-előadásában azt mutatja be, hogy a férfiasságról alkotott társadalmi elképzelések hogyan járulnak hozzá a nők elleni erőszak elfogadásához.
Gondoljuk át!
Hogyan járulhatnak hozzá a társadalomban élő, a férfiasságról alkotott elképzelések a nők elleni erőszak elfogadásához?
Férfiak, mint a kapcsolati erőszak áldozatai
A nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások az áldozattá válás „elnőiesedéséhez” vezettek, emiatt jellemzően csak a nők jelennek meg a kapcsolati erőszak áldozataiként. A nőket rendszerint „gyengének és megbízhatónak”, a férfiakat pedig elkövetőnek könyveli el a közhiedelem. Emiatt sokszor elkerüli a figyelmet, vagy egyenesen kétségbe vonják, hogy egy férfi is lehet kapcsolati erőszak áldozata. A férfiasságról alkotott társadalmi és kulturális beidegződések miatt a kapcsolati erőszak férfi áldozatai még a nőknél is ritkábban jelentik az erőszakot. Éppen ezért a bántalmazásuk életveszélyességig is fajulhat. A „Paul története” című (angol nyelvű) podcast egy férfi áldozat történetét meséli el.
Gondoljuk át!
1. Milyen akadályokkal szembesülhetnek a férfiak, amikor párkapcsolati erőszakot jelentenek be?
2. Hogyan befolyásolhatja a kapcsolati erőszak férfi áldozatainak segítségkérési hajlandóságát, hogy az adott kultúrában milyenek a férfiasságról uralkodó elképzelések
3. Hogyan befolyásolhatják a torzítások a férfi áldozatok véleményét és helyzetértékelését kapcsolati erőszak esetén?
Ajánlott olvasnivalók (angol nyelven)
A nők tárgyiasítása a médiában
A nők tárgyiasítása és az erőszak szexualizálása tetten érhető a reklámokban, videoklipekben, videojátékokban, filmekben, a pornográfiában és más kontextusokban is (pl. szexista nyelvezet, utcai zaklatás). A tárgyiasítás megnehezíti az együttérzést a bántalmazott vagy szexuális erőszakot átélt nőkkel.6
Gyakorlat
Tud példát mondani a nők tárgyiasítására a médiában? Ha nem, akkor szánjon rá 10 percet arra, hogy keressen ilyet!
Feladat: Robin Thicke – Blurred Lines (angol nyelven)
Dalszöveg (angol nyelven)
Everybody get up
Hey, hey, hey
Hey, hey, hey (Uh)
Hey, hey, hey (Ha-ha!) (Woo!)
Tune me up
If you can’t hear what I’m trying to say (Hey girl, come here!)
If you can’t read from the same page (Hey)
Maybe I’m going deaf (Hey, hey, hey)
Maybe I’m going blind (Hey, hey, hey)
Maybe I’m out of my mind, mind (Hey, hey, hey)
Okay, now he was close
Tried to domesticate you
But you’re an animal
Baby, it’s in your nature (Meow)
Just let me liberate you (Hey, hey, hey)
You don’t need no takers (Hey, hey, hey)
That man is not your maker (Hey, hey, hey)
And that’s why I’m gon’ take a good girl (Everybody get up)
I know you want it (Hey)
I know you want it
I know you want it
You’re a good girl (Hey, hey)
Can’t let it get past me (Oh yeah)
You’re far from plastic (Alright)
Talkin’ ’bout getting blasted
I hate these blurred lines
I know you want it (Hey)
I know you want it (Oh-oh-oh-oh, yeah-yeah)
I know you want it
But you’re a good girl (Ah, hey)
The way you grab me
Must wanna get nasty (Ah, hey, hey)
Go ahead, get at me (Everybody get up) (Come on!)
What do they make dreams for
When you got them jeans on? (Why?)
What do we need steam for?
You the hottest bitch in this place
I feel so lucky (Hey, hey, hey)
You wanna hug me (Hey, hey, hey)
What rhymes with hug me? (Hey, hey, hey)
Hey! (Everybody get up)
Okay, now he was close
Tried to domesticate you
But you’re an animal
Baby, it’s in your nature (Uh-huh)
Just let me liberate you (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
You don’t need no takers (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
That man is not your maker (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
And that’s why I’m gon’ take a good girl (Everybody get up)
I know you want it
I know you want it (Hey)
I know you want it
You’re a good girl
Can’t let it get past me (Hey)
You’re far from plastic (Oh)
Talkin’ ’bout getting blasted (Everybody get up)
I hate these blurred lines (Hate them lines)
I know you want it (I hate them lines)
I know you want it (I hate them lines)
I know you want it
But you’re a good girl (Good girl)
The way you grab me (Hustle Gang, homie)
Must wanna get nasty (Let go) (I say Rob)
Go ahead, get at me (Let me holla at ’em real quick)
One thing I ask of you
Let me be the one you back that ass up to (Come on!)
Go from Malibu to Paris, boo (Yeah)
Had a bitch, but she ain’t bad as you (Uh-uh, ayy)
So, hit me up when you pass through (Oh)
I’ll give you something big enough to tear your ass in two
Swag on ’em even when you dress casual
I mean, it’s almost unbearable (Hey, hey, hey!) (Everybody get up)
In a hundred years not dare would I
Pull a Pharcyde, let you pass me by
Nothin’ like your last guy, he too square for you
He don’t smack that ass and pull your hair like that (You like it)
So I’m just watchin’ and waitin’
For you to salute the true big pimpin’
Not many women can refuse this pimpin’
I’m a nice guy, but don’t get it confused, get pimpin’ (Everybody get up)
Shake your rump
Get down, get up
Do it like it hurt, like it hurt
What, you don’t like work?
Hey! (Everybody get up)
Baby, can you breathe?
I got this from Jamaica
It always works for me
Dakota to Decatur (Uh-huh)
No more pretending (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
‘Cause now you’re winning (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
Here’s our beginning (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
I always wanted
You’re a good girl (Everybody get up)
I know you want it (Hey)
I know you want it
I know you want it
You’re a good girl
Can’t let it get past me (Oh yeah)
You’re far from plastic (Alright)
Talkin’ ’bout getting blasted
I hate these blurred lines (Everybody get up)
I know you want it (Hey)
I know you want it (Oh-oh-oh-oh, yeah-yeah)
I know you want it
But you’re a good girl (Ah, hey)
The way you grab me
Must wanna get nasty (Ah, hey, hey)
Go ahead, get at me
Everybody get up
Everybody get up
Hey, hey, hey
Hey, hey, hey
Hey, hey, hey
Gondoljuk át!
A fenti szerzeményt „nemi erőszak himnusznak” nevezték többen. Mit gondol, mi lehet ennek az oka? Mit üzen a dal?
Hírességek esetei
Chris Brown
2009-ben Chris Brown megverte Rihannát és napvilágot látott néhány kép az énekesnő véres arcáról. Később további információk kerültek nyilvánosságra az esetről, ám a közbeszédben ezután sem Chris Brown magatartása került a középpontba, hanem hogy Rihanna mivel válthatta ki az erőszakot.
A történteket Chris Brown eskü alatt tett vallomása rögzíti (A teljes vallomás itt olvasható, angol nyelven).
Az áldozathibáztatás azután is folytatódott, hogy az ügy részletei nyilvánosságra kerültek. Az emberek Rihannát okolták, azt firtatva, hogy „miért ment vissza”, ahelyett hogy azt kérdezték volna „miért tette ezt Chris Brown?”, vagy hogy „a társadalom miért tűri még mindig a kapcsolati erőszakot?”.
Gondoljuk át!
Mit gondol, miért maradt Rihanna a párkapcsolatban?
Felfigyelt-e olyan mozzanatra az eset összefoglalóját olvasva, amely azt sugallta, hogy Rihanna különösen nagy kockázatnak volt kitéve?
A kockázat felmérésével kapcsolatos további információkért lásd az 5. modult.
Harvey Weinstein
Amikor kirobbant a hír, hogy Harvey Weinstein számtalan nőt zaklatott szexuálisan és erőszakolt meg, előtérbe került a szexuális erőszak témája. Hozzájárult ehhez az is, hogy Weinstein kiemelt pozíciót töltött be a hollywood-i filmiparban és hogy nagyon sok áldozata vallott ellene.
2017 végén több mint 100 nő vallott arról, hogy Weinstein szexuálisan zaklatta őket: megerőszakolta őket, meztelenül mutatkozott előttük, arra kényszerítette őket, hogy masszírozzák meg, szexuális szívességekért cserébe felajánlotta nekik, hogy segít a karrierjük előmozdításában. Ennek nyomán eltávolították korábbi cégéből és számos nemzetközi filmes szervezettől, majd nemi erőszakkal, szexuális bűncselekményekkel, szexuális bántalmazással és szexuális visszaéléssel vádolták meg, ami a letartóztatásához vezetett. Weinstein először egy levélben válaszolt az ellene felhozott vádakra. Ebben azt írta, hogy tetteinek oka az, hogy a 60-as években született.
Harvey Weinstein tettei és az ezek nyomán indult riportáradat új lendületet adott a Tarana Burke által indított közösségi médiakampánynak, a #MeToo-nak. A #MeToo számtalan, férfiak által elkövetett bűncselekményre, szexuális zaklatásra és molesztálásra irányította rá a figyelmet.
A #MeToo mozgalom példátlanul nagy médiafigyelmet és heves politikai vitákat eredményezett, ugyanakkor az áldozatokra is nyomást gyakorolt és nem ritkán ellenreakciót is kiváltott.
Gondoljuk át!
Ismeri a #MeToo mozgalmat? Tud más, hasonló mozgalomról? Mit gondol, milyen pozitív és negatív következményei voltak a #MeToo-nak az áldozatokra nézve?
Donald Trump
Néhány éve kikerült egy hangfelvétel, amelyen Donald Trump durván tárgyiasítja a nőket, és azzal henceg, hogy hírességének köszönhetően megússza a szexuális zaklatást és bántalmazást.
Figyelmeztetés: az alábbi szövegoboz nyelvezete néhányakban megütközést válthat ki
A felvételen azt mondja: „Megpróbáltam megb*szni. Férjnél volt. … Ráhajtottam, mint egy k*vára. De nem sikerült. És férjnél volt. Aztán egyszer csak újra láttam valahol, ekkor már nagy műmellei voltak meg minden. Teljesen megváltoztatta a kinézetét. … Igen, ő az. Tiszta aranyban. Jobb, ha bekapok néhány Tic Tac-ot, hátha meg tudom csókolni. Az az igazság, hogy automatikusan vonzódom a gyöngyörű… egyszerűen muszáj megcsókolnom őket. Olyanok, mint a mágnes. Egyből megcsókolom. Nem is várok. És ha sztár vagy, hagyják, hogy ezt csináld. Bármit megtehetsz. … Megragadhatod őket a p**nál fogva. Bármit megtehetsz.”
Gondoljuk át!
Trump a rögzített beszélgetést „öltözői beszélgetésnek” titulálta. Milyen veszélyeket rejt magában egy ilyen indoklás?
Az LMBTIQ+ emberek reprezentációja a médiában
Korábban a média figyelmen kívül hagyta az LMBTIQ+ emberek létezését, ám ha mégsem, akkor a róluk szóló tartalmak többsége tele volt elavult sztereotípiákkal. Vagy áldozatként ábrázolták őket vagy mentálisan beteg emberként, ami hozzájárult az LMBTQI+ közösséggel szembeni diszkriminációhoz.7
A „Disclosure: Trans Lives On Screen” című (angol nyelvű, de magyar felirattal megnézhető) film bemutatja a transzneműek filmes és televíziós ábrázolásának történetét és azt elemzi, hogy milyen hatással voltak ezek az ábrázolások a transznemű közösségre.
Gondoljuk át!
Milyen következményekkel járhat az LMBTIQ+ kapcsolatokban előforduló erőszak megítélésére a médiareprezentáció hiánya vagy a nem megfelelő ábrázolás? Hogyan segíthet az árnyalt, sokrétű médiaábrázolás a sztereotípiák lebontásában?
Áldozathibáztatás
Az áldozathibáztatás arra a jelenségre utal, amikor nem a kapcsolati erőszak elkövetőjét, hanem annak áldozatát okolják – részben vagy teljes egészében – az elszenvedett bántalmazásért. Az áldozathibáztatás azokból a társadalmi attitűdökből és tévhitekből ered, amelyek igazságtalanul az áldozatra hárítják a felelősséget, gyakran azt sugallva, hogy valamilyen módon ők provokálták ki vagy valamiért megérdemelték az ellenük elkövetett erőszakot. Állandósítja a hallgatás kultúráját, elbagatellizálja az áldozatok által megélt tapasztalatokat, akiket ráadásul eltántoríthat a segítségkéréstől.8
Példák:
- „Az áldozat provokálta az elkövetőt.”
- „Mindkettőnek vannak problémái.”
- „Nem kellett volna férjhez mennie hozzá.”
- „Az áldozat részeg volt.”
Julia Penelope nyelvész és feminista író ezekkel a példákkal illusztrálta az áldozathibáztatást és hogy hogyan lehet azt elkerülni.
John megverte Mary-t.
Ez a mondat aktív igelakot tartalmaz. Világos, hogy ki követtel el az erőszakot.
Mary-t megverte John.
Ebben a mondatban megváltozott a sorrend, így már Mary szerepel az első helyen.
Mary-t megverték.
Ebben a mondatszerkezetben John teljesen kikerült a képből és kizárólag Mary-re összpontosul a figyelem.
Mary egy bántalmazott nő.
A bántalmazottság most már Mary identitásának a része. John nem része ennek a kijelentésnek, és nincs felelősségre vonva a bántalmazásért.
A 3. modul tartalmaz információt arról, hogy miként kerülhető el az áldozathibáztatás a médiában.
Feladat: Áldozathibáztatás a nemi erőszak kontextusában
Az alábbi feladat célja, hogy rávilágítson a nemi erőszak esetén gyakran előforduló áldozathibáztatásra. Ehhez kapcsolódóan lásd még az „Bírói elfogultság” meghatározást az Torzítások megnyilvánulása rész alatt. Képzeljük el, hogy a nemi erőszak áldozatainak általában feltett kérdéseket egy rablás áldozatának is felteszik, amit jól szemléltet a következő szöveg.
– Smith úr, igaz az, hogy fegyvert szegeztek önre az Első és a Fő utca sarkán?
– Igen.
– Dulakodott a rablóval?
– Nem.
– Miért nem?
– Mert fegyver volt nála.
– Akkor tehát tudatosan döntött úgy, hogy inkább eleget tesz a követeléseinek, mintsem hogy ellenálljon?
– Igen.
– Sikított? Kiabált?
– Nem, féltem.
– Értem. Előfordult már máskor is ilyen eset?
– Nem.
– Előfordult, hogy pénzt adott valamire?
– Igen, természetesen.
– És önként tette?
– Ezt hogy érti?
– Nos, Smith úr, Ön korábban is felajánlott pénzt különböző célokra. Mondhatni híres az adakozókedvéről. Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ön nem pont azt akarta elérni, hogy erőszakkal vegyék el a pénzét?
– Dehát ha azt akartam volna…
– Hagyjuk. Hány órakor történt az eset, Smith úr?
– Este 11 körül.
– Este 11-kor kint volt? Mit csinált?
– Csak sétáltam.
– Csak sétált? Nem tudta, hogy veszélyes este későn az utcán lenni? Az nem jutott eszébe, hogy esetleg fegyvert foghatnak magára?
– Ez nem jutott eszembe.
– Mit viselt akkor, Smith úr?
– Mit is?… Egy öltönyt… Igen, egy öltöny volt rajtam.
– Egy DRÁGA öltönyt?
– Úgy is mondhatjuk. Ami azt illeti, sikeres ügyvéd vagyok…
– Más szóval, Smith úr, ön késő este egy drága öltönyben sétálgatott az utcán, ezzel felhívta magára a figyelmet, szinte reklámozta, hogy maga egy kiváló célpont könnyű pénzszerzéshez, nemdebár? Akár még azt is gondolhatnánk, Smith úr, hogy szerette volna, hogy ez történjen, nem igaz?
Részlet a „A bírói elfogultság a nemi erőszak áldozataival szemben (Smith úr megerőszakolása)” című írásból. Connie K. Borkenhagen, American Bar Association Journal. 1975. április
5. Stratégiák a torzításokkal szemben
Az alább bemutatásra kerülő stratégiák célja, hogy segítsenek kiküszöbölni azokat a torzításokat, sztereotípiákat és előítéleteket, amelyek fenntartják az ártalmas dinamikát és akadályozzák a kapcsolati erőszak megfelelő kezelését.
1. A sztereotípiákat megkérdőjelező képek = Lépjünk túl a sztereotípiákon!
- Néha bizonyos jellemzőket tulajdonítunk egyes csoportoknak.
- Csökkenti a torzításunkat, ha olyan emberekre gondolunk, akik eltérnek ezektől a sztereotípiáktól.9
Az alábbi (angol nyelvű, de magyar nyelvű felirattal elérhető) videó jól szemlélteti, hogy „manapság gyorsan beskatulyázunk másokat, pedig talán több közös van bennünk, mint gondolnánk”.
Gondoljuk át!
1. Mi a videó fő üzenete?
2. Hogyan és milyen jellemzők alapján kategorizálja az embereket? Milyen tulajdonságokat tulajdonít nekik? Milyen diskurzusok határozzák meg ezeket a „kategóriákat”, honnan származnak az előítéletei (baráti kör, média, politika)?
3. Mit jelentenek ezek a társadalmi befogadás és a sokszínűség szempontjából?
Gondolkozzon el a következő példákon!
1. példa: Mi jut eszébe először, amikor egy női tűzoltót vagy egy női mérnököt lát? Mennyire hat meglepőnek?
Nézzünk a számok mögé:
- Az európaiak 35%-a véli úgy, hogy a férfiak ambiciózusabbak, mint a nők.
- 36% – átlagosan ennyivel keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak.
- Az információs és kommunikációs technológia (IKT) területén diplomázók 20%-a nő.
2. példa: Mi jut eszébe arról, amikor egy dolgozó apa végzi vagy irányítja a gyermekei gondozását? Mennyire szokatlan ez?
Nézzünk a számok mögé:
- Az európaiak 44%-a úgy gondolja, hogy a nő legfontosabb feladata gondoskodni a háztartásról és a családról.
- A gondozási feladatok miatt részmunkaidőben dolgozók 82%-a nő.
- A férfiak 21%-a töltött naponta 5 óránál többet gyermeke gondozásával, míg a nők esetében ez az arány 40%.
3. példa: Mi az első gondolata egy olyan helyzetről, amikor egy női elnök tüntet ki egy magas rangú katonanőt? Mi jut eszébe, amikor egy színes bőrű nőt lát az Európai Parlament képviselőjeként? Mennyire tartja meglepőnek?
Nézzünk a számok mögé:
- Az európaiak 69%-a gondolja úgy, hogy a nők nagyobb valószínűséggel döntenek érzelmeik alapján, mint a férfiak.
- A Európai Unió országaiban a nemzeti parlamentek képviselőinek 32%-a nő.
- Az Európai Parlamenti képviselők 5%-a (2019-2025) valamilyen etnikai kisebbségekhez tartozik.
- Az EU-ban a nagy tőzsdén jegyzett vállalatok vezérigazgatóinak 8%-a nő.
Gondoljuk át!
Tud saját példát mondani a sztereotípiákat megkérdőjelező képalkotásra? Mit lát, amikor a példádat illusztráló képek mögé néz?
2. Individuáció = Minden ember egyedi!
- Senkit ne ítéljünk meg az első benyomásaink alapján, sem az alapján, hogy mit gondolunk arról a csoportról, amelyhez látszólag tartozik.
- Szánjunk időt arra, hogy megismerjük az adott embert.
- Megszabadulhatunk a sztereotípiáinktól, ha többet tudunk meg az adott személyről és felismerjük egyedi tulajdonságait.10
A következő három videó sokszínűséggel foglalkozó, sikeres reklámkampányokat mutat be.
Átgondolásra
1. Mi a videók fő üzenete? Mi a közös bennük?
2. Hogyan kapcsolódnak az individuáció stratégiájához?
3. Mit jelentenek ezek a szempontok a társadalmi sokszínűség és a befogadás kontextusában?
Esettanulmány: Amikor egy drogfüggő személy a kapcsolati erőszak áldozata
Anna egy 28 éves nő, aki évek óta él partnerével, Markkal, amiben jelen van a kapcsolati erőszak. A fizikai és érzelmi bántalmazás mellett Anna drogfüggőséggel is küzd: kokainhasználó, ami egyben megküzdési mechanizmus is számára a kapcsolatában átélt traumával. Anna több sikertelen kísérletet tett arra, hogy elszakadjon Marktól és legyőzze függőségét.
Átgondolásra
1. Hogyan hatnak a torzítások és az előítéletek azoknak a kábítószerfüggő személyeknek a megítélésére, akik kapcsolati erőszak áldozatai?
2. Milyen extra kihívásokkal kell megküzdeniük az Annához hasonló nőknek a kapcsolati erőszak és a kábítószerfüggőség kombinációja miatt?
3. Hogyan segíthet az individuáció a drogfüggő és bántalmazott személyek megítélésének megváltoztatásában és az ő szükségleteiket is figyelembe vevő támogatás kialakításában?
Esettanulmány: Amikor egy idős ember a kapcsolati erőszak áldozata
Robert 80 éves férfi. Néhány éve egy háztartásban él felnőtt fiával, Michaellel. Az együttélés sajnos kapcsolati erőszakba torkollott. Michael verbálisan és fizikailag is bántalmazza Robertet, gyakran szidalmazza és megveri. Robert idős kora és romló egészségi állapota miatt úgy érzi, hogy tehetetlen, nem lát kiutat ebből a helyzetből. Mozgáskorlátozottsága és a fiától való függése miatt nem tudja, hogyan kérhetne segítséget, hogyan menekülhetne az erőszak elől.
Átgondolásra
1. Hogyan befolyásolhatják a sztereotípiák és előítéletek a kapcsolati erőszak idős áldozatainak társadalmi megítélését?
2. Milyen további problémával kell megküzdeniük a Roberthez hasonló idős áldozatoknak, amikor segítséget szeretnének kérni és próbálnak elmenekülni a kapcsolati erőszakból?
3. Hogyan segíthet az individuáció a probléma tudatosításában és a kapcsolati erőszak idős áldozatainak szükségleteit is figyelembe vevő támogatás kialakításában?
3. A kontaktushipotézis: pozitív kapcsolatokkal csökkenthetők a sztereotípiák!
- Ha pozitív tapasztalatokat szerzünk különböző csoportokhoz tartozó emberekkel kapcsolatban, akkor kevésbé fogunk hinni a sztereotípiáknak.11
A kapcsolati erőszak elszenvedői között vannak olyanok, akiket vélhetően nagyobb mértékben érintenek a sztereotípiák és a nem tudatos torzítások. Ez a helyzet, amikor a kapcsolati erőszak áldozatai férfiak, fogyatékossággal élő emberek, az LMBTQI+ közösség tagjai, alacsony vagy magas gazdasági-társadalmi státusú emberek, vagy bevándorlók. A következő öt esettanulmány ezeket a helyzeteket illusztrálja.
Esettanulmány: Amikor férfi a kapcsolati erőszak áldozata
John egy 35 éves férfi, aki régóta él együtt partnerével, Sarah-val. Az elmúlt néhány hónapban kapcsolatuk nagyon megromlott. Sarah egyre agresszívebb és erőszakosabb viselkedést tanúsít Johnnal szemben. Kiabál vele, verbálisan és fizikailag is bántalmazza, előfordul, hogy megüti vagy megrugdossa. John tehetetlennek érzi magát, és túlságosan szégyelli, hogy beszéljen erről a barátainak vagy hogy a rendőrséghez forduljon. Attól tart, hogy senki sem fog neki hinni, nem veszik komolyan, vagy gyengének tartják.
Átgondolásra
1. Milyen sztereotípiák és tudattalan torzítások érhetők tetten ebben az esettanulmányban? Melyek John saját előítéletei, amelyek befolyásolhatják azt, hogy hogyan érzékeli a helyzetét?
2. Milyen kihívásokkal, stigmával és közvélekedéssel szembesülhetnek a kapcsolati erőszak férfi áldozatai?
3. Hogyan segíthet a kontaktuselmélet megváltoztatni a kapcsolati erőszak férfi áldozatainak a megítélését és hogyan segíthet abban, hogy ők megfelelő támogatást kapjanak?
Esettanulmány: Amikor fogyatékossággal élő személy a kapcsolati erőszak áldozata
Emily egy 40 éves, mozgássérült nő, aki régóta él együtt férjével, Daviddel. Az elmúlt évek során kapcsolatuk egyre erőszakosabbá vált. David verbálisan és fizikailag is bántalmazza Emilyt: sértegeti a fogyatékossága miatt és kihasználja azt, hogy függ tőle, ezzel kontrollálja és manipulálja a feleségét. Emily tehetetlennek érzi magát és nem lát kiutat a helyzetéből, mert fogyatékossága miatt nem tud segítséget kérni és elmenekülni a bántalmazó kapcsolatból.
Gondoljuk át!
1. Hogyan befolyásolhatják a sztereotípiák és előítéletek a kapcsolati erőszak fogyatékossággal élő áldozatainak társadalmi megítélését és az általuk elérhető segítséget?
2. Milyen további kihívásokkal kell megküzdenie az Emilyhez hasonló nőknek, akik mozgássérültek és kapcsolati erőszak elszenvedői?
3. Hogyan segíthet az individuáció a probléma tudatosításában és a fogyatékossággal élő áldozatok számára is megfelelőbb támogatás kialakításában?
Esettanulmány: Kapcsolati erőszak LMBTIQ+ kapcsolatban
Lisa és Emma egy 30-as éveik végén járó azonos nemű pár, akik néhány hónapja vannak együtt. Lisa, aki leszbikusnak vallja magát, az utóbbi időben bántalmazni kezdte Emmát, aki biszexuálisként határozza meg magát. Lisa rendszeresen sértegeti Emmát és lekicsinylő megjegyzéseket tesz rá, becsmérli biszexualitása miatt. Emma csapdában érzi magát és senkinek nem mer beszélni a helyzetéről. Tart a stigmától és a diszkriminációtól mind az LMBTIQ+ közösség, mind a társadalom részéről. Nem akarja elhagyni Lisát, mert szereti őt.
Átgondolásra
1. Hogyan befolyásolhatják a sztereotípiák és az előítéletek a bántalmazott LMBTQI+ emberek helyzetének megértését és a számukra elérhető szolgáltatásokat?
2. Milyen további problémával kell megküzdeniük az Emmához hasonló áldozatoknak, amikor segítséget szeretnének kérni és próbálnak kilépni egy bántalmazó párkapcsolatból?
3. Hogyan segíthet a kontaktuselmélet a probléma tudatosításában, az elfogadás növelésében és a bántalmazott LMBTQI+ emberek számára is megfelelőbb támogatás kialakításában?
Esettanulmány: Amikor a kapcsolati erőszak áldozata magas társadalmi-gazdasági státuszú
Isabella egy 35 éves nő, aki egy jómódú környéken lakik. Férjével, Charles-szal 10 éve él házasságban. Charles, a sikeres üzletember, rendszeresen bántalmazza Isabellát és utasítja feleségét, hogy a ruhájával takarja el zúzódásait. Isabella attól fél, hogy ha segítséget kér, az nyilvános vizsgálatot von maga után, ami árthat a jó hírének és társadalmi megítélésének.
Gondoljuk át!
1. Hogyan befolyásolhatják a társadalmi és gazdasági státusszal kapcsolatos sztereotípiák és tudattalan torzítások a kapcsolati erőszak megítélését?
2. Milyen további, a társadalmi és gazdasági hátteréből adódó kihívásokkal szembesülhetnek az Isabellához hasonló áldozatok, amikor segítséget és kiutat keresnek egy bántalmazó kapcsolatból?
3. Hogyan segíthet a hatalmi dinamika (pl. gazdasági kontroll) megértése és tudatosítása abban, hogy a támogató rendszer az Isabellához hasonló (magas társadalmi státusú) áldozatok szempontjait is figyelembe vegye?
Esettanulmány: Amikor egy bevándorló a kapcsolati erőszak áldozata
Amina egy 30 éves nő, aki egy konzervatív, patriarchális társadalomból költözött egy új országba. Az új élethez és kultúrához való alkalmazkodás során számos kihívással kell megküzdenie. Férje, Farid, Amina bevándorlói státuszát és korlátozott nyelvtudását kihasználva manipulálja és irányítja őt. Kihasználja azt, hogy felesége fél attól, hogy kitoloncolják az országból, elszigetelődött a családjától és a közösségétől, így segítséget sem mer kérni.
Gondoljuk át!
1. Hogyan befolyásolhatják a kulturális sztereotípiák és előítéletek a kapcsolati erőszakot elszenvedő, Aminához hasonló bevándorló nők megítélését és a számukra elérhető támogatást?
2. A kapcsolati erőszak és a segítségkérés terén milyen további kihívásokkal kell szembenéznie Aminának a bevándorló háttere miatt?
3. Milyen szerepet játszhat a kulturális érzékenyítés és tudatosítás a kapcsolati erőszak bevándorló áldozatainak támogatásában?
4. Perspektíva váltás = képzeld magad a másik helyébe!
- Fontos, hogy megpróbáljuk megérteni egy másik ember érzéseit és gondolatait és elképzeljük, hogyan éreznénk magunkat az ő helyzetében.12
Példák:
Mi az, amit látok? Mi az, amit olvasok vagy hallok?
Egy fejkendős nő lép be az irodába.
Mit gondolok? Milyen kategóriába sorolom?
A nő muszlim.
Mit érzek? Milyen érzést vált ki belőlem a helyzet? Mit gondolok róla, mire következtetek?
A nő magabiztos. / Sajnálom ezt a nőt. / Stb.
Szerepjátékok
A szerepjátékok sokat segítenek abban, hogy megértsük a sztereotípiák és a tudattalan torzítások hatását a kapcsolati erőszak kontextusában.
A workshop képzési anyagai között több szerepjáték javaslat is megtalálható.
6. Öt lépés a személyes torzítások ellensúlyozására
Fontos felismerni a személyes torzításokat és előítéleteket, hiszen azok megnehezíthetik, hogy az áldozatok megfelelő és hatékony segítséget kapjanak. Ez a fajta tudatosság azokat a törekvéseket segítik, amelyek az esélyegyenlőség megteremtését, a marginalizált közösségek védelmét és a médiában megjelenő negatív üzenetek ellensúlyozását tűzik ki maguk elé célul. A torzítások és előítéletek felismerése és ellensúlyozása azért is rendkívül fontos, hogy minden áldozat megkaphassa az őt megillető segítséget, függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkezik. A következőkben felsorolt lépések és gyakorlati eszközök segítségével felismerhetjük és megkérdőjelezhetjük saját torzításainkat és előítéleteinket.13
1. Fogadjuk el, hogy vannak torzításaink!
- Előfordul, hogy másokról olyan képet alakítunk ki, amely nem megalapozott.
- Fontos, hogy többet megtudjunk ezekről a gondolkodási mechanizmusokról és arról, ahogyan azok befolyásolhatják döntéseinket.
2. Azonosítsuk be azokat a helyzeteket, amelyek hibalehetőséget hordoznak!
- Előfordul, hogy nem a legjobb döntést hozzuk meg, mert sietünk vagy dühösek vagyunk.
- Érdemes visszajelzést kérni a barátainktól és kollégáinktól, hogy jobban megértsük saját magunkat.
3. Vizsgáljuk meg, hogyan látjuk a dolgokat!
- Bármit látunk, azzal kapcsolatban gondolataink és érzéseink vannak.
- Nézzük meg alaposabban, hogy mit látunk, mit gondolunk róla és milyen érzéseket kelt bennünk.
4. Értsük meg, hogy miből erednek a torzítások!
- Világlátásunkat, a világról alkotott véleményünket a tapasztalataink és a bennünket körülvevő kultúra együttesen alakítják.
- Vizsgáljuk meg, hogy honnan származnak a gondolataink és miben mások azok más emberek gondolataitól.
5. Tudatosítsuk a torzításokat, hogy csökkentsük azok mértékét!
- Ha felismerjük, hogy vannak torzításaink, akkor lehetőségünk nyílik azok megváltoztatására.
- Ha több ismeretet szerzünk meghatározott témákról és jelenségekről, akkor kiegyensúlyozottabb következtetésekre juthatunk.
A műhelymunkához és az önálló tanuláshoz használható képzési anyagokat itt találja.
Források
- Anti-Bias. Unconscious Bias, Stereotype und Vorurteile (in German). https://www.anti-bias.eu/wissen/definitionen/unconsciousbias-definition/ ↩︎
- Anti-Bias. Denkfehler! Wie Unconscious Bias entstehen (in German). https://www.anti-bias.eu/wissen/entstehung-von-bias/denkfehler-wie-unconscious-bias-entstehen/ ↩︎
- Anti-Bias. Biases von A-Z (in German). https://www.anti-bias.eu/wissen/biases-von-a-z/ ↩︎
- The Center for Relationship Abuse Awareness. Gender Norms and Gender Role Expectations. https://stoprelationshipabuse.org/action/rape-culture/#genderroleexpectations ↩︎
- The Center for Relationship Abuse Awareness. Gender Norms and Gender Role Expectations. https://stoprelationshipabuse.org/action/rape-culture/#genderroleexpectations ↩︎
- The Center for Relationship Abuse Awareness. Objectification. https://stoprelationshipabuse.org/action/rape-culture/#objectification ↩︎
- The Center for Relationship Abuse Awareness. Trans-Misogyny. https://stoprelationshipabuse.org/action/rape-culture/#trans%20misogyny ↩︎
- The Center for Relationship Abuse Awareness. Avoiding Victim Blaming. https://stoprelationshipabuse.org/educated/avoiding-victim-blaming/ ↩︎
- Anti-Bias. Counterstereotype Imaging – Stereotype wegdenken (in German). https://www.anti-bias.eu/anti-bias-strategien/schritte-gegen-persoenliche-bias/counterstereotype-imaging/ ↩︎
- Anti-Bias. Individuation – auf die Einzigartigkeit jedes Menschen fokussieren (in German). https://www.anti-bias.eu/anti-bias-strategien/schritte-gegen-persoenliche-bias/individuation/ ↩︎
- Anti-Bias. Kontakttheorie – Kontakt hilft Stereotype und Vorurteile zu reduzieren (in German). https://www.anti-bias.eu/anti-bias-strategien/schritte-gegen-persoenliche-bias/kontakttheorie/ ↩︎
- Anti-Bias. Perspektivenübernahme – in die Schuhe des Gegenübers schlüpfen (in German). https://www.anti-bias.eu/anti-bias-strategien/schritte-gegen-persoenliche-bias/perspektivenuebernahme/ ↩︎
- Anti-Bias. 5 Schritte gegen persönliche Biases (in German). https://www.anti-bias.eu/anti-bias-strategien/schritte-gegen-persoenliche-bias/5-schritte-gegen-persoenliche-bias/ ↩︎