Modul 2: A kapcsolati erőszak jelei

1. Az egészségtelen kapcsolatok jelei
2. Az egészségügyi dolgozók szerepe a kapcsolati erőszak azonosításában
3. A kapcsolati erőszak hatása
4. Kitérő: A kívülállók mint a kapcsolati erőszak szemtanúi
5. A kapcsolati erőszak általános jelei felnőtteknél

Fókuszban a Gyermekek
6. Gyermekgyógyászat – a kapcsolati erőszak gyakori jelei

Források

Bevezetés

Üdvözöljük a “Kapcsolati erőszak indikátorai” című, 2. modulban! Ebben a modulban a kapcsolati erőszak széles körű egészségügyi következményeire világítunk rá, és megvizsgáljuk, hogyan ismerhető fel az erőszak viselkedésbeli, fizikai és érzelmi indikátorok alapján. Emellett kitérünk az erőszakot észlelő szemtanúk fontos szerepére és hatására is.

Tanulási célok

+ A kapcsolati erőszak sokrétű, az áldozatokra, a családokra és közösségekre gyakorolt következményeinek megértése, beleértve a fizikai, pszichológiai és társadalmi hatásokat.

+ Olyan készségek elsajátítása, amik segítenek a lehetséges viselkedéshez kapcsolódó, fizikai és érzelmi erőszak-indikátorok, mint “piroslámpák” felismerését.

+ A szemtanúkra gyakorolt érzelmi és pszichológiai hatások felismerése, különös tekintettel a gyerekekre. Annak megértése, hogy miért fontos a biztonságos környezet megteremtése az egész család számára.

1. Az egészségtelen kapcsolatok jelei

Vannak kapcsolatok, amik ahelyett, hogy támogatnának, negatív hatást gyakorolnak az általános jóllétünkre. Egyesek akár a toxikus szintet is elérhetik, ezért is fontos, hogy észleljük a figyelmeztető jeleket.

Ezek a figyelmeztető jelek, “piros lámpák” az egészségtelen vagy manipulatív viselkedés indikátorai. Elsőre nem mindig felismerhetőek – éppen ez teszi őket veszélyessé. A toxikusság a közeli kapcsolatok bármely típusában jelen lehet: baráti kapcsolatokban, kollegiális viszonyokban, családtagok között vagy romantikus kapcsolatokban.

2. Az egészségügyi dolgozók szerepe a kapcsolati erőszak azonosításában

“Mint egészségügyi dolgozó, lehet, hogy sok áldozat számára Ön az első és egyetlen elérhető kapcsolódási pont.”

Az áldozatok nem mindig jelentik a kapcsolati erőszakot a rendőrségnek vagy nem készek egy civil szervezethez fordulni támogatásért. Magas a látenciában maradó kapcsolati erőszakos esetek aránya. De az áldozatoknak egy ponton muszáj felkeresniük egy egészségügyi intézményt, amikor a sérüléseik ellátásra szorulnak, vagy amikor az erőszak hosszútávú egészségügyi következményeivel küzdenek.1

Emellett a családon belüli erőszakhoz nem kapcsolódó egyéb orvosi látogatások (pl. fogászati szűrővizsgálatok, cukorbetegség kezelése, bőrrákszűrés) is gyakoribbak, és az orvosok/fogorvosok a kapcsolati erőszak jeleit észlelhetik akkor is, ha az áldozat nem az erőszak során elszenvedett sérülésekkel fordul hozzájuk.2

Következésképp, az egészségügyi szolgáltatók gyakran az elsők a barátok és a család mellett, akik vagy hallanak a kapcsolati erőszak jelenlétéről vagy felismerik az erőszakra utaló indikátorokat és tüneteket.3

Source: WHO, 2020

“Az áldozatok gyakran nem beszélnek az elszenvedett erőszakról”

Több információ található az 1. Modulban: a hatalom és a kontroll kereke.

Az olyan traumatikus eseményeknek, mint a szexuális erőszak, a kapcsolati erőszak, az idősökkel szemben elkövetett erőszak és a háborús trauma hosszútávú fizikai és pszichológiai hatásai vannak. Meghatározzák, hogy a páciensek hogyan viszonyulnak az egészségügyhöz és a megelőzéshez. A trauma-informált ellátásban a hangsúly a “Mi a baja?”- ról a “Mi történt Önnel?” -re kerül.

A 3. Modulban részletes információt talál az áldozatokkal való kommunikációról.

3. A kapcsolati erőszak hatása

“A párkapcsolatban elszenvedett erőszak vagy abúzus háromszorosára növeli a rizikóját a mentális betegségek kialakulásának és kétszeresére növeli valamilyen krónikus fizikai betegség kialakulásának veszélyét.”

Mellar BM, Hashemi L, Selak V, Gulliver PJ, McIntosh TK, Fanslow JL (2023)4

Minden áldozat más, az egyes erőszakos cselekmények egyéni és összesített hatása pedig számos tényezőtől függ. Bár a kapcsolati erőszakot minden egyén egyedi módon éli meg, az erőszakos környezetben és/vagy félelemben való életnek sok közös következménye van. Gyakran az egyénekre gyakorolt rövid és hosszú távú fizikai, érzelmi, pszichológiai, pénzügyi és egyéb hatások is nagyon hasonlóak.

Fontos megérteni a kapcsolati erőszak áldozatokra gyakorolt hatásait, mert ezek felelősek sok, általunk bemutatott jelenségért.

Az alábbi listák nem teljeskörűek, csak példákat tartalmaznak.

Esettanulmány – Háziorvosi praxisból

Szabina könyvelő, 30 éves, nyolc éve egy építőipari munkás házastársa. A háziorvosának alacsony energiaszintről és fejfájásról panaszkodik, mely közel egy éve tart. A fejfájás súlyosbodott az elmúlt néhány hónapban, és leginkább a nap végén jelentkezik, melynek hatására reményvesztettnek érzi magát és levertnek.

Alvási problémái is vannak és úgy érzi, hogy mindene fáj. Számos orvosnál volt az elmúlt éven de semmilyen betegséget nem találtak. Túl van a laborvizsgálatokon, fájdalomcsillapítókon, azt javasolták, hogy mozogjon többet és változtasson az étrendjén. Arról számol be a háziorvosának, hogy mindenképpen tennie kell érte valamit mert a férje egyre türelmetlenebbül reagál arra, hogy  nem találják a tünetei okát.

Feladat visszajelzésre

(1) Gondolja végig, hogy miért fontos a kapcsolati erőszak “rutinszerű” tesztelése/ ellenőrzése olyan kilensek esetén is, akik olyan tünetekkel jelentkeznek, melyek látszólag nincsenek összefüggésben az erőszakkal.

A kapcsolati erőszak hatása a gyermekre (mint annak szemtanúi vagy átélői)

“A kapcsolati erőszak legnagyobb áldozatai a legkisebbek.” 5

Források:6 7

Ez a videó bemutatja, hogy a kapcsolati trauma hogyan befolyásolja a gyermekek agyának fejlődését és viselkedését (otthon és máshol egyaránt).

“A gyermekkori bántalmazás és/vagy elhanyagolás emlékének és feldolgozásának módja nagyobb hatással van a későbbi mentális egészségre, mint maga az élmény.”8

“Azok az emberek, akik gyermekkorukban kihívást jelentő vagy traumatikus élményeket éltek át, idősebb korukban nagyobb valószínűséggel mutatnak mind fizikai, mind kognitív károsodást.”9 A következő táblázatban további példákat találni a kapcsolati erőszak rövidebb és hosszabb távú hatásaira, ha a gyermek kapcsolati erőszakot tapasztal vagy annak szemtanúja:

Források:10 11 12 13 14

  • Az erőszakot átélt és mentális problémákkal (pl. pszichoszomatikus tünetekkel, depresszióval vagy öngyilkossági hajlammal) küzdő gyermekeknél nagyobb a kockázata a kábítószerrel való visszaélésnek, a fiatalkori terhességnek és bűnelkövetésnek.15
  • A gyermekek megtanulhatják, hogy elfogadható, ha erőszakkal irányítanak, vagy így oldják a stresszt. Illetve, hogy az erőszak az intimitás és a szeretet kifejezéséhez köthető. Ez erőteljesen negatívan befolyásolhatja őket társas helyzetekben és kapcsolatokban egész gyermekkorukban és a későbbi életükben is.
  • Egyes, erőszakot átélt gyermekeknek meg kell küzdeniük hajléktalansággal, a lakóhely és az iskola rendszeres változásával, a barátok, háziállatok és személyes tárgyak elvesztésével, az elkövető folyamatos zaklatásával és az új kapcsolatok kialakításával járó stresszel is.
Esettanulmány: a kapcsolati erőszak hosszútávú hatása

Amikor Eliza, egy 28 éves nővér irritábilis bélszindróma tüneteit tapasztalta, ellátogatott egy új háziorvoshoz. Az orvos általános, részletes kérdéseire válaszként Eliza elmondta, hogy a munkahelyén rendben mennek a dolgok, de a barátjával vannak gondjai. A szex időnként fájdalmas, de igyekszik nem mutatni. Alkalmanként migrénje van, a menstruációja hosszú és fájdalmas. 3 évig antidepresszánssal kezelték a húszas évei elején. Tinédzserként voltak alkoholproblémái. Egyetlen alkalommal, 8 éve volt méhnyakrák szűrésen és az nagyon fájdalmas volt.

Feladat visszajelzésre

(1) Milyen tünetekről számolt be Eliza a háziorvosnak?

(2) Mi utalhat arra, hogy a tünetei lehetnek a jelenben vagy a múltban megtörtént kapcsolati erőszak jelei?

Az esetet ebből a kézikönyvből adaptáltuk: The Medical Women’s International Association’s Interactive Violence Manual

4. Kitérő: A kívülállók mint a kapcsolati erőszak tanúi

Kép: macrovector / Freepik

Tekintettel a kapcsolati erőszak környezetében élőkre gyakorolt rövid és hosszú távú negatív hatásokra, valamint arra, hogy a legtöbben nem jelentik az erőszakot, fontos, hogy a gondozók és családtagok, valamint a szomszédok vagy munkatársak, akik potenciális szemtanúk lehetnek, ne nézzenek félre.

„Ön mit tenne?”16

Feladat visszajelzésre

(1) Melyek azok a „piros lámpák „, amelyeket ez a videó bemutat, és amelyek arra utalnak, hogy ez egy mérgező kapcsolat, ahol családi erőszak áll fenn, és valakinek segítségre van szüksége?

(2) Ön mit tenne?

A tanúként való közbeavatkozás legfontosabb előfeltétele az áldozat együttműködése és beleegyezése. Ez magában foglalhatja az áldozattal való beszélgetést, a támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítését, vagy például a rendőri segítségkérés támogatását.

A tanúk beavatkozását gátló vagy ösztönző tényezők:

További információk a szemtanúk jelzésének meghatározó tényezőiről itt találhatóak: www.eige.europa.eu/gender-based-violence/eiges-work-gender-based-violence/intimate-partner-violence-and-witness-intervention?lang=sl

5. A kapcsolati erőszak általános mutatói felnőtteknél

“A gyermekorvosok szándékos, folyamatos váltogatása a családi erőszak egyik lehetséges jele, és ahhoz vezethet, hogy az erőszakot a veszélyeztetett és érintett gyermekeknél és serdülőknél túl későn ismerik fel.”

www.aerzteblatt.de, 13.June 202117

Itt találunk egy sor lehetséges mutatót a gyermekeknél.18

A kapcsolati erőszak lehetséges jelei:
  • Lassú súlygyarapodás (csecsemőknél)
  • Szembetűnő vizsgálati eredmények vagy az elhanyagolás egyéb jelei
  • A szükséges orvosi ellátás teljes vagy részleges hiánya
  • A gyermek ellátásának elhanyagolása
  • A gyermek alultápláltsága vagy extrém elhízás
  • Nem megfelelő öltözködés, pl. hosszú ujjú ruházat és nadrág viselése meleg időben
  • Étkezési/alvási nehézségek
  • Fizikai panaszok
  • Evészavarok (beleértve a szoptatási problémákat is)
Lehetséges pszichológiai jelek
  • Agresszív viselkedés és beszéd
  • Passzivitás, alárendelődés
  • Idegesnek és visszahúzódónak tűnő viselkedés
  • A változáshoz való alkalmazkodás nehézségei
  • Regresszív viselkedés kisgyermekeknél
  • Beszédfejlődési zavarok
  • Pszichoszomatikus betegségek
  • Nyugtalanság és koncentrációs problémák
  • Függő, szomorú vagy titkolózó viselkedés
  • Ágybavizelés
  • „Kiélés”, például állatok bántalmazása19
  • Az iskolai teljesítmény észrevehető csökkenése
  • Megmagyarázhatatlan hiányzások az iskolából
  • Verekedés a kortársaival
  • Túlságosan védelmező, illetve fél elhagyni az anyát vagy az apát
  • Lopás és társadalmi elszigetelődés
  • Szexuálisan bántalmazó viselkedés
  • Értéktelenség érzése
  • Mulandóság érzése
  • Személyes határok hiánya
  • Depresszió, szorongás és/vagy öngyilkossági kísérletek
Lehetséges sérülések
  • Az előzmények nem állnak összhangban a sérülésekkel.
  • Szokatlan sérülések, pl.:
    • Bármilyen súlyos sérülés
    • Gyakran előforduló törések
    • Szokatlan megjelenés (sérülés minták, például harapásnyomok)
    • A sérülések szokatlan („védettebb”) területen helyezkedik el a testen (beleértve az ajkakat, fogakat, szájüreget, szemhéjakat, fülcimpát, feneket, nemi szerveket, ujjbegyeket, stb.)
    • Kezeletlen (régi) sérülések
    • Megmagyarázhatatlan sérülések még nem mozgó gyermekeknél
    • A gyermek életkorához „nem illő” sérülések; egészséges csecsemőknél nincsenek zúzódások. Még az apró, orvosilag irreleváns zúzódások is a gyermek nem megfelelő kezelésére utalnak.
  • Kényszeretetésből/gondtalan etetésből származó sérülések:
  • Az ajkak, vagy az íny zúzódásai (kényszeretetés miatt)
  • Égési sérülések túl forró étel miatt
  • Kényszeretetés cumisüveggel: a felső metszőfogak sérülései, körkörös sérülés az ínyen a cumisüveg műanyag gyűrűjétől

Vigyázat! Súlyos belső sérülések (pl. törések) külső nyomok nélkül is fennállhatnak! A csecsemő megrázása szintén életveszélyes – ugyanúgy külső, látható nyom nélkül.

Forrás: Deutsche Gesellschaft für Kinderschutz in der Medizin (Kitteltaschen).20 www.dgkim.de/?page_id=243)

A gondozók vagy a szülők viselkedésére irányuló lehetséges jelek
  • Pszichológiai rendellenességek/betegségek a szülőknél/anyánál/apánál.
  • Szülői problémákra utaló jelek (pl. agresszió, erőszakra való hajlam, bűnelkövetés, iskolázatlanság, házassági konfliktusok)
  • Pszichoszociális stresszorokkal küzdő családok (pl. szegénység, munkanélküliség, nagyon fiatal és/vagy egyedülálló szülő, nyelvi elszigeteltség, ikergyermekes szülők, a gyermek fejlődési elmaradásai).
  • Kábítószer-használat (függetlenül az anyagtól) és egyéb addiktív viselkedésformák a szülőknél (pl. szerencsejáték-, szexuális és vásárlás függőség).
  • A szülők képtelensége arra, hogy helyesen értelmezzék a gyermek jelzéseit és reagáljanak rá; szülői hiányosságok az újszülött/ csecsemő /gyermek szükségleteinek kielégítésénél, a szülői kötődés hiánya.
  • Az együttműködés/terápiás megfelelés hiánya a szülők részéről, pl:
    • Az ajánlások be nem tartása, a krónikusan beteg gyermekek nem megfelelő gondozása.
    • A gyermek (rendszeres) gyógyszeres kezelésének elmulasztása, a gyermek szűrővizsgálatainak kihagyása.

Forrás21

A következő “piros lámpák”-ra figyelnünk kell:
• A nem mozgó csecsemőknél a feltűnő vérömlenyek aggodalomra adnak okot.
• Bármely gyermek esetében aggasztó, ha a nemi szervek területén vérömleny keletkezik.
• Bármely gyermeknél a fül, a nyak, a tarkó, a vádli, valamint a mellkas és a has teljes elülső részén lévő vérömlenyek túlzott mértékűek és gyanúsak, ha nem áll rendelkezésre megfelelő kórtörténet.
• Bármely gyermeknél nagyon ritka, hogy a fenék területén vérömleny keletkezzen.

A bántalmazott gyermekeknek általában három vagy több vérömlenyük van több területen
Esettanulmány: Komoly veszélynek kitett gyermekek a kapcsolati erőszakkal küzdő háztartásokban

Ez az ügy Danielről, egy 4 éves kisfiúról és édesanyjáról, a 27 éves Ms. Luscakról szól, akinek négy különböző partnere volt. A nőnek alkoholproblémái vannak, és időnként erőszakot követ el partnereivel szemben. Keveset beszél magyarul. Danielnek 2 testvére van, egy 7 éves húga, Anna, az anya első partnerétől, és egy 1 éves bátyja, Adam, az anya negyedik partnerétől, A – tól. 27 különböző alkalommal hívták a rendőrséget kapcsolati erőszak miatt, ezeket az eseteket gyakran az bonyolította, hogy mindkét szülő részeg volt. Daniel anyja 2 alkalommal öngyilkossági szándékkal altatót vett be. A család többször költözött, mert nem tudták fizetni a lakbért. Amikor Ms. Luscak terhes volt Adam-al, A. sürgette őt, hogy menjen el abortuszra. A nő 4 terhesgondozási időpontot mulasztott el. Egy alkalommal kórházba került, ahol A. kivette a kanült a karjából, majd ezután Ms. Luscak magától távozott a kórházból.

Daniel bal karja spirálisan eltört, ez a jelentés szerint azért történt, mert leugrott a kanapéról a nővérével az azt megelőző napon, hogy a sürgősségi osztályra került volna. A vállán és a hasán lévő zúzódásokat az édesanyja azzal magyarázta, hogy rendszeresen leesett a kerékpárjáról. Az egészségügyi szakemberek a vizsgálatokkor a kapcsolati erőszakot, annak múltját nem vették figyelembe. Amikor Daniel elkezdte az iskolát, gyakoriak voltak a hiányzások, akárcsak a húgánál, Annánál. A tanárok aggódni kezdtek, mivel Daniel feltűnően lesoványodott, mindig éhesnek tűnt, és más gyerekek uzsonnás dobozából vett el ételt. Daniel rosszul beszélt magyarul, félénk és tartózkodó fiú volt, és nem beszélt a tanárokkal.

Feladat a reflexióhoz

(1) Gondolkodjon el a Daniel esetében előforduló számos jelről és „piros lámpáról”. Melyek voltak a lehetséges bántalmazás korai jelei, és hogyan lehetett volna ezeket hamarabb felismerni?

(2) Milyen lehetőségeket szalasztottak el az egészségügyi szakemberek? Hogyan lehetett volna ezt jobban intézni?

Az esetet a The Medical Women’s International Association’s Interactive Violence Manual ból vették át.22

Tudástár: Indikátorok gyermekorvosok számára (VIPROM)Download

Források

  1. Sondern, Lisa & Pfleiderer, Bettina. (2021). Medical doctors are important frontline responders in domestic violence-fighting networks – but it is challenging to have them actively involved. European Law Journal. 21. p. 141 – 150. https://bulletin.cepol.europa.eu/index.php/bulletin/article/view/414/333 ↩︎
  2. Sondern, Lisa & Pfleiderer, Bettina. (2021). Medical doctors are important frontline responders in domestic violence-fighting networks – but it is challenging to have them actively involved. European Law Journal. 21. p. 141 – 150. https://bulletin.cepol.europa.eu/index.php/bulletin/article/view/414/333 ↩︎
  3. Stiles, Melissa. (2003). Witnessing domestic violence: The effect on children. American family physician. 66. 2052, 2055-6, 2058 passim. ↩︎
  4. Mellar, B. M., Hashemi, L., Selak, V., Gulliver, P. J., McIntosh, T. K. D., & Fanslow, J. L. (2023). Association Between Women’s Exposure to Intimate Partner Violence and Self-reported Health Outcomes in New Zealand. JAMA network open, 6(3), e231311. https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2023.1311 ↩︎
  5. https://www.ohchr.org/en/instruments-mechanisms/instruments/convention-rights-child ↩︎
  6. https://www.gewalt-ist-nie-ok.de/de/was-ist-zu-hause-los/welche-folgen-hat-haeusliche-gewalt-fuer-dich, 11. Dezember 2023 ↩︎
  7. https://www.gewalt-ist-nie-ok.de/de/was-ist-zu-hause-los/welche-folgen-hat-haeusliche-gewalt-fuer-dich, 11. Dezember 2023 ↩︎
  8. After: Danese A, Widom CS (2023). Associations Between Objective and Subjective Experiences of Childhood Maltreatment and the Course of Emotional Disorders in Adulthood. JAMA Psychiatry. 80, 1009-1016. doi: 10.1001/jamapsychiatry.2023.2140. ↩︎
  9. Lee, V.M., Hargrave, A.S., Lisha, N.E. et al (2023). Adverse Childhood Experiences and Aging-Associated Functional Impairment in a National Sample of Older Community-Dwelling Adults. J GEN INTERN MED
    https://doi.org/10.1007/s11606-023-08252-x ↩︎
  10. Stiles, Melissa. (2003). Witnessing domestic violence: The effect on children. American family physician. 66. 2052, 2055-6, 2058 passim ↩︎
  11. Stiles, Melissa. (2003). Witnessing domestic violence: The effect on children. American family physician. 66. 2052, 2055-6, 2058 passim ↩︎
  12. Moylan CA, Herrenkohl TI, Sousa C, Tajima EA, Herrenkohl RC, Russo MJ (2010). The Effects of Child Abuse and Exposure to Domestic Violence on Adolescent Internalizing and Externalizing Behavior Problems. J Fam Violence. 25(1):53-63. doi:10.1007/s10896-009-9269-9 ↩︎
  13. Monnat SM, Chandler RF (2015). Long Term Physical Health Consequences of Adverse Childhood Experiences. Sociol Q. 56(4):723-752. doi:10.1111/tsq.12107 ↩︎
  14. Vargas, L. Cataldo, J., Dickson, S. (2005). Domestic Violence and Children . In G.R. Walz & R.K. Yep (Eds.), VISTAS: Compelling Perspectives on Counseling. Alexandria, VA: American Counseling Association; 67-69. https://www.counseling.org/docs/disaster-and-trauma_sexual-abuse/domestic-violence-and-children.pdf?sfvrsn=2 ↩︎
  15. Felitti V.J. et al (1998), ‘The Relationship of Adult Health Status to Childhood Abuse and Household Dysfunction’, American Journal of Preventive Medicine, Vol. 14, pp. 245-258 ↩︎
  16. https://eige.europa.eu/gender-based-violence/eiges-work-gender-based-violence/intimate-partner-violence-and-witness-intervention?lang=sl ↩︎
  17. Department of Health and Social Care (2017): Responding to domestic abuse: A resource for health professionals: https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/597435/DometicAbuseGuidance.pdf ↩︎
  18. RACGP (2014): Abuse and Violence: Working with our patients in general practice: https://www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
  19. Women’s Legal Service NSW (2019): When she talks to you about the violence – A toolkit for GPs in NSW: https://www.wlsnsw.org.au/wp-content/uploads/GP-toolkit-updated-Oct2019.pdf ↩︎
  20. Women’s Legal Service NSW (2019): When she talks to you about the violence – A toolkit for GPs in NSW: https://www.wlsnsw.org.au/wp-content/uploads/GP-toolkit-updated-Oct2019.pdf ↩︎
  21. RACGP (2014): Abuse and Violence: Working with our patients in general practice: https://www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
  22. Western Australian Family and Domestic Violence Common Risk Assessment and Risk Management Framework (2023),p.1, Factsheet: https://www.wa.gov.au/system/files/2021-10/CRARMF-Fact-Sheet-2-Indicators-of-FDV.pdf ↩︎