Modul 2: A kapcsolati erőszak indikátorai

1. Az egészségtelen kapcsolatok jelei
2. A kapcsolati erőszak hatása
3. Kitérő: A kívülállók, mint a kapcsolati erőszak tanúi
4. A kapcsolati erőszak általános jelei felnőtteknél
5. Gyakori jelek gyermekeknél


Fókuszban az oktatási szektor: A kapcsolati erőszak áldozatainak azonosítása
6. Gyakori jelek az oktatási ágazatban

Források

Bevezetés

Üdvözöljük a “Kapcsolati erőszak indikátoraicímű, 2. modulban! Ebben a modulban a kapcsolati erőszak széles körű egészségügyi következményeire világítunk rá, és megvizsgáljuk, hogyan ismerhető fel az erőszak viselkedésbeli, fizikai és érzelmi indikátorok alapján. Emellett kitérünk az erőszakot észlelő szemtanúk fontos szerepére és hatására is.

Tanulási célok

+ A kapcsolati erőszak sokrétű, az áldozatokra, a családokra és közösségekre gyakorolt következményeinek megértése, beleértve a fizikai, pszichológiai és társadalmi hatásokat.

+ Olyan készségek elsajátítása, amik segítenek a lehetséges viselkedéshez kapcsolódó, fizikai és érzelmi erőszak-indikátorok, mint “piroslámpák” felismerését.

+ A szemtanúkra gyakorolt érzelmi és pszichológiai hatások felismerése, különös tekintettel a gyerekekre. Annak megértése, hogy miért fontos a biztonságos környezet megteremtése az egész család számára.


1. Az egészségtelen kapcsolatok jelei

Vannak kapcsolatok, amik ahelyett, hogy támogatnának, negatív hatást gyakorolnak az általános jóllétünkre. Egyesek akár a toxikus szintet is elérhetik, ezért is fontos, hogy észleljük a figyelmeztető jeleket.

Ezek a figyelmeztető jelek, “piros lámpák” az egészségtelen vagy manipulatív viselkedés indikátorai. Elsőre nem mindig felismerhetőek – éppen ez teszi őket veszélyessé. A toxikusság a közeli kapcsolatok bármely típusában jelen lehet: baráti kapcsolatokban, kollegiális viszonyokban, családtagok között vagy romantikus kapcsolatokban.


2. A kapcsolati erőszak hatása

“A párkapcsolatban elszenvedett erőszak vagy abúzus háromszorosára növeli a rizikóját a mentális betegségek kialakulásának és kétszeresére növeli valamilyen krónikus fizikai betegség kialakulásának veszélyét.”

Mellar BM, Hashemi L, Selak V, Gulliver PJ, McIntosh TK, Fanslow JL (2023)1

Minden áldozat más, az egyes erőszakos cselekmények egyéni és összesített hatása pedig számos tényezőtől függ. Bár a kapcsolati erőszakot minden egyén egyedi módon éli meg, az erőszakos környezetben és/vagy félelemben való életnek sok közös következménye van. Gyakran az egyénekre gyakorolt rövid és hosszú távú fizikai, érzelmi, pszichológiai, pénzügyi és egyéb hatások is nagyon hasonlóak.

Fontos megérteni a kapcsolati erőszak áldozatokra gyakorolt hatásait, mert ezek felelősek sok, általunk bemutatott jelenségért.

Az alábbi listák nem teljeskörűek, csak példákat tartalmaznak.


A kapcsolati erőszak hatása a gyermekre (mint annak szemtanúja vagy átélője)

“A kapcsolati erőszak legnagyobb áldozatai a legkisebbek.”

United Nations Children’s Fund (UNICEF)
Ez a videó bemutatja, hogy a kapcsolati trauma hogyan befolyásolja a gyermekek agyának fejlődését és viselkedését (otthon és máshol egyaránt).

“A gyermekkori bántalmazás és/vagy elhanyagolás emlékének és feldolgozásának módja nagyobb hatással van a későbbi mentális egészségre, mint maga az élmény.”

Danese A., Widom CS. (2023)2

“Azok az emberek, akik gyermekkorukban kihívást jelentő vagy traumatikus élményeket éltek át, idősebb korukban nagyobb valószínűséggel mutatnak mind fizikai, mind kognitív károsodást.” (7) A következő táblázatban további példákat találni a kapcsolati erőszak rövidebb és hosszabb távú hatásaira, ha a gyermek kapcsolati erőszakot tapasztal vagy annak szemtanúja:

Kép: 3, 4, 5, 6, 7

  • Az erőszakot átélt és mentális problémákkal (pl. pszichoszomatikus tünetekkel, depresszióval vagy öngyilkossági hajlammal) küzdő gyermekeknél nagyobb a kockázata a kábítószerrel való visszaélésnek, a fiatalkori terhességnek és bűnelkövetésnek.8
  • A gyermekek megtanulhatják, hogy elfogadható, ha erőszakkal irányítanak, vagy így oldják a stresszt. Illetve, hogy az erőszak az intimitás és a szeretet kifejezéséhez köthető. Ez erőteljesen negatívan befolyásolhatja őket társas helyzetekben és kapcsolatokban egész gyermekkorukban és a későbbi életükben is.
  • Egyes, erőszakot átélt gyermekeknek meg kell küzdeniük hajléktalansággal, a lakóhely és az iskola rendszeres változásával, a barátok, háziállatok és személyes tárgyak elvesztésével, az elkövető folyamatos zaklatásával és az új kapcsolatok kialakításával járó stresszel is.

3. Kitérő: A kívülállók mint a kapcsolati erőszak tanúi

Kép: macrovector / Freepik

Tekintettel a kapcsolati erőszak környezetében élőkre gyakorolt rövid és hosszú távú negatív hatásokra, valamint arra, hogy a legtöbben nem jelentik az erőszakot, fontos, hogy a gondozók és családtagok, valamint a szomszédok vagy munkatársak, akik potenciális szemtanúk lehetnek, ne nézzenek félre.

„Ön mit tenne?”

Feladat a reflexióhoz

(1) Melyek azok a „piros lámpák „, amelyeket ez a videó bemutat, és amelyek arra utalnak, hogy ez egy mérgező kapcsolat, ahol családi erőszak áll fenn, és valakinek segítségre van szüksége?

(2) Ön mit tenne?

The victim’s cooperation and consent are the most A tanúként való közbeavatkozás legfontosabb előfeltétele az áldozat együttműködése és beleegyezése. Ez magában foglalhatja az áldozattal való beszélgetést, a támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítését, vagy például a rendőri segítségkérés támogatását.

A tanúk beavatkozását gátló vagy ösztönző tényezők:

További információk a szemtanúk jelzésének meghatározó tényezőiről itt találhatóak:9 www.eige.europa.eu/gender-based-violence/eiges-work-gender-based-violence/intimate-partner-violence-and-witness-intervention?lang=sl


4. A kapcsolati erőszak általános mutatói felnőtteknél

Számos olyan tünet létezik, amely „piros lámpaként ” jelzi, hogy egy személy kapcsolati erőszakban érintett. Ezek némelyike meglehetősen árnyalt.  Ezért fontos, hogy a szakemberek figyeljék a lehetséges jeleket, és megfelelően reagáljanak. Vegyük figyelembe, hogy ezek közül a tünetek közül semelyik, vagy akár az összes is jelen lehet, valamint ezek a jelek más problémákra is utalhatnak. Egyes áldozatok a kommunikációjuk során is tesznek utalásokat kapcsolati erőszakra, ahogy a viselkedésük is árulkodó lehet. Részletes információkat a kommunikációval kapcsolatban a 3. Modulban találunk.

Az áldozatok a szakemberekre támaszkodnak, akik türelmesen meghallgatják őket, érdeklődnek a tüneteik, problémáik felől. Szükség van rá, hogy négyszemközt beszélgessenek, részletesen rögzítsék a látott és jelzett viselkedéseket, érzéseket és sérüléseket,  támogassák az áldozatot – összhangban az intézmény/ szervezet helyi protokolljaival.

A különböző kulturális hátterű egyéneknél a tünetek eltérő módon jelentkezhetnek. Tudatosítsuk a saját perspektíváinkat, torzításainkat és sztereotípiáinkat, amikor egy esetleges áldozattal kommunikálunk. Ezek a tényezők befolyásolhatják a tünetek értékelését. A tudattalan torzításokról és előítéletekről további információk a Module 8 találhatóak.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek közül egy, vagy akár az összes jel sem mutat feltétlenül kapcsolati erőszakra, de fokozott figyelmet igényelnek, illetve a meglétük jelezheti múltbéli kapcsolati erőszak előfordulását.

Itt találunk egy sor lehetséges egészségügyi indikátort, felnőttekre vonatkozó pszichológiai mutatókat, a veszélyeztetett csoportokra vonatkozó, speciális indikátorokat.

A jobb áttekinthetőség érdekében a mutatók színek szerint lettek kategorizálva: sárga: általános mutatók; Zöld: Viselkedési mutatók; Kék: Pszichológiai mutatók.

Potenciális egészségügyi mutatók
  • Krónikus problémák beleértve a fejfájást, az izmok, az ízületek és a hát fájdalmait10
  • Étkezési/alvási nehézségek
  • Kardiológiai tünetek szívbetegségre utaló jelek nélkül (szívdobogás, artériás hipertónia, szívinfarktus obstruktív betegség nélkül).
Esetleges pszichológiai indikátorok
  • Érzelmi zavarok, pl. szorongás, határozatlanság, zavarodottság és ellenségeskedés11
  • Önkárosítás vagy öngyilkossági kísérlet12
  • Pszichoszomatikus panaszok
  • Alvás-és étkezési zavarok (pl. anorexia, bulimia, falási rohamok)13
  • Depresszió/prenatális depresszió14
  • Társadalmi elszigeteltség/közlekedéshez, pénzhez való hozzáférés hiánya15
  • Alárendelt viselkedés/alacsony önbecsülés16
  • Félelem a testi érintéstől17
  • Alkohol-vagy drogfogyasztás18, 19
Esetleges viselkedésbéli jelek
  • Gyakori orvosi kezelés igénybevétele különböző intézményekben
  • Az orvosok állandó változtatása20
  • A sérülés megtörténte és a kezelés között aránytalanul hosszú időintervallum
  • A kórtörténeti kérdésekre adott bizonytalan válaszok
  • Tagadás, ellentmondásos magyarázatok a sérülés okával kapcsolatban
  • A kísérő személy túlzottan védelmező, ellenőrző magatartása
  • Gyakori hiányzás a munkából vagy a tanulmányokból
  • Kitérés vagy szégyenérzet a sérülésekkel kapcsolatban
  • Szorongónak tűnik a partnere vagy családtagjai jelenlétében
  • Ideges reakciók a fizikai érintkezésre/gyors és váratlan mozdulatokra
  • Riadt viselkedés
  • Könnyen elsírja magát, amikor kérdéseket tesznek fel neki
  • Szélsőségesen védekező reakciók, amikor konkrét kérdéseket tesznek fel

Lehetséges mutatók, amelyek kifejezetten az idősek sérülékeny csoportjára vonatkoznak:

Az idősek elleni kapcsolati erőszak lehetséges mutatói
  • Az alapvető higiénia hiánya
  • Nedves pelenkák
  • Hiányzó gyógyászati segédeszközök, mint például járókeret, műfogsor
  • Felfekvés, fekélyek
  • A gondozó úgy beszél az idős emberről, mintha a terhére lenne

Egyes szakemberek attól tartanak, hogy az öngyilkosságról való beszélgetés támogathatja azt. Valójában a témával való foglalkozás csökkentheti a szorongást és elősegítheti a megértést. Ha bárkinek önkárosító gondolatai/tervei vannak, vagy a közelmúltban már volt példa önkárosításra és szélsőségesen zaklatott vagy izgatott, ne hagyjuk magára. Azonnal irányítsuk szakemberhez vagy egészségügyi intézménybe.


5. Gyakori mutatók gyermekeknél

“A gyermekorvosok szándékos, folyamatos váltogatása a családi erőszak egyik lehetséges jele, és ahhoz vezethet, hogy az erőszakot a veszélyeztetett és érintett gyermekeknél és serdülőknél túl későn ismerik fel.”

www.aerzteblatt.de, 13.June 202121

Itt találunk egy sor lehetséges mutatót a gyermekeknél.22

A kapcsolati erőszak lehetséges jelei:
  • Lassú súlygyarapodás (csecsemőknél)
  • Szembetűnő vizsgálati eredmények vagy az elhanyagolás egyéb jelei
  • A szükséges orvosi ellátás teljes vagy részleges hiánya
  • A gyermek ellátásának elhanyagolása
  • A gyermek alultápláltsága vagy extrém elhízás
  • Nem megfelelő öltözködés, pl. hosszú ujjú ruházat és nadrág viselése meleg időben
  • Étkezési/alvási nehézségek
  • Fizikai panaszok
  • Evészavarok (beleértve a szoptatási problémákat is)
Lehetséges pszichológiai jelek
  • Agresszív viselkedés és beszéd
  • Passzivitás, alárendelődés
  • Idegesnek és visszahúzódónak tűnő viselkedés
  • A változáshoz való alkalmazkodás nehézségei
  • Regresszív viselkedés kisgyermekeknél
  • Beszédfejlődési zavarok
  • Pszichoszomatikus betegségek
  • Nyugtalanság és koncentrációs problémák
  • Függő, szomorú vagy titkolózó viselkedés
  • Ágybavizelés
  • „Kiélés”, például állatok bántalmazása23
  • Az iskolai teljesítmény észrevehető csökkenése
  • Megmagyarázhatatlan hiányzások az iskolából
  • Verekedés a kortársaival
  • Túlságosan védelmező, illetve fél elhagyni az anyát vagy az apát
  • Lopás és társadalmi elszigetelődés
  • Szexuálisan bántalmazó viselkedés
  • Értéktelenség érzése
  • Mulandóság érzése
  • Személyes határok hiánya
  • Depresszió, szorongás és/vagy öngyilkossági kísérletek
Lehetséges sérülések
  • Az előzmények nem állnak összhangban a sérülésekkel.
  • Szokatlan sérülések, pl.:
    • Bármilyen súlyos sérülés
    • Gyakran előforduló törések
    • Szokatlan megjelenés (sérülés minták, például harapásnyomok)
    • A sérülések szokatlan („védettebb”) területen helyezkedik el a testen (beleértve az ajkakat, fogakat, szájüreget, szemhéjakat, fülcimpát, feneket, nemi szerveket, ujjbegyeket, stb.)
    • Kezeletlen (régi) sérülések
    • Megmagyarázhatatlan sérülések még nem mozgó gyermekeknél
    • A gyermek életkorához „nem illő” sérülések; egészséges csecsemőknél nincsenek zúzódások. Még az apró, orvosilag irreleváns zúzódások is a gyermek nem megfelelő kezelésére utalnak.
  • Kényszeretetésből/gondtalan etetésből származó sérülések:
  • Az ajkak, vagy az íny zúzódásai (kényszeretetés miatt)
  • Égési sérülések túl forró étel miatt
  • Kényszeretetés cumisüveggel: a felső metszőfogak sérülései, körkörös sérülés az ínyen a cumisüveg műanyag gyűrűjétől

Vigyázat! Súlyos belső sérülések (pl. törések) külső nyomok nélkül is fennállhatnak! A csecsemő megrázása szintén életveszélyes – ugyanúgy külső, látható nyom nélkül.

Forrás: Deutsche Gesellschaft für Kinderschutz in der Medizin (Kitteltaschen).24 www.dgkim.de/?page_id=243)

A gondozók vagy a szülők viselkedésére irányuló lehetséges jelek
  • Pszichológiai rendellenességek/betegségek a szülőknél/anyánál/apánál.
  • Szülői problémákra utaló jelek (pl. agresszió, erőszakra való hajlam, bűnelkövetés, iskolázatlanság, házassági konfliktusok)
  • Pszichoszociális stresszorokkal küzdő családok (pl. szegénység, munkanélküliség, nagyon fiatal és/vagy egyedülálló szülő, nyelvi elszigeteltség, ikergyermekes szülők, a gyermek fejlődési elmaradásai).
  • Kábítószer-használat (függetlenül az anyagtól) és egyéb addiktív viselkedésformák a szülőknél (pl. szerencsejáték-, szexuális és vásárlás függőség).
  • A szülők képtelensége arra, hogy helyesen értelmezzék a gyermek jelzéseit és reagáljanak rá; képtelenség az újszülött/ csecsemő /gyermek szükségleteinek kielégítésére, a szülői kötődés hiánya.
  • Az együttműködés/terápiás megfelelés hiánya a szülők részéről, pl:
    • Az ajánlások be nem tartása, a krónikusan beteg gyermekek nem megfelelő gondozása.
    • A gyermek (rendszeres) gyógyszeres kezelésének elmulasztása, a gyermek szűrővizsgálatainak kihagyása.

Forrás25

A következő “piros lámpák”-ra figyelnünk kell:(4)
• A nem mozgó csecsemőknél a feltűnő vérömlenyek aggodalomra adnak okot.
• Bármely gyermek esetében aggasztó, ha a nemi szervek területén vérömleny keletkezik.
• Bármely gyermeknél a fül, a nyak, a tarkó, a vádli, valamint a mellkas és a has teljes elülső részén lévő vérömlenyek túlzott mértékűek és gyanúsak, ha nem áll rendelkezésre megfelelő kórtörténet.
• Bármely gyermeknél nagyon ritka, hogy a fenék területén vérömleny keletkezzen.

A bántalmazott gyermekeknek általában három vagy több vérömlenyük van több területen
Esettanulmány: Komoly veszélynek kitett gyermekek a kapcsolati erőszakkal küzdő háztartásokban

Ez az ügy Danielről, egy 4 éves kisfiúról és édesanyjáról, a 27 éves Ms. Luscakról szól, akinek négy különböző partnere volt. A nőnek alkoholproblémái vannak, és időnként erőszakot követ el partnereivel szemben. Keveset beszél magyarul. Danielnek 2 testvére van, egy 7 éves húga, Anna, az anya első partnerétől, és egy 1 éves bátyja, Adam, az anya negyedik partnerétől, A – tól. 27 különböző alkalommal hívták a rendőrséget kapcsolati erőszak miatt, ezeket az eseteket gyakran az bonyolította, hogy mindkét szülő részeg volt. Daniel anyja 2 alkalommal öngyilkossági szándékkal altatót vett be. A család többször költözött, mert nem tudták fizetni a lakbért. Amikor Ms. Luscak terhes volt Adam-al, A. sürgette őt, hogy menjen el abortuszra. A nő 4 terhesgondozási időpontot mulasztott el. Egy alkalommal kórházba került, ahol A. kivette a kanült a karjából, majd ezután Ms. Luscak magától távozott a kórházból.

Daniel bal karja spirálisan eltört, ez a jelentés szerint azért történt, mert leugrott a kanapéról a nővérével az azt megelőző napon, hogy a sürgősségi osztályra került volna. A vállán és a hasán lévő zúzódásokat az édesanyja azzal magyarázta, hogy rendszeresen leesett a kerékpárjáról. Az egészségügyi szakemberek a vizsgálatokkor a kapcsolati erőszakot, annak múltját nem vették figyelembe. Amikor Daniel elkezdte az iskolát, gyakoriak voltak a hiányzások, akárcsak a húgánál, Annánál. A tanárok aggódni kezdtek, mivel Daniel feltűnően lesoványodott, mindig éhesnek tűnt, és más gyerekek uzsonnás dobozából vett el ételt. Daniel rosszul beszélt magyarul, félénk és tartózkodó fiú volt, és nem beszélt a tanárokkal.

Feladat a reflexióhoz

(1) Gondolkodjon el a Daniel esetében előforduló számos jelről és „piros lámpáról”. Melyek voltak a lehetséges bántalmazás korai jelei, és hogyan lehetett volna ezeket hamarabb felismerni?

(2) Milyen lehetőségeket szalasztottak el az egészségügyi szakemberek? Hogyan lehetett volna ezt jobban intézni?

Az esetet a The Medical Women’s International Association’s Interactive Violence Manual ból vették át.26


Fókuszban az oktatási ágazat: A kapcsolati erőszak áldozatainak azonosítása

6. Az erőszak gyakori jelei az oktatásban

  • Szóbeli kijelentések, látható sérülések, viselkedési problémák vagy a gyermek vagy serdülő viselkedésében bekövetkezett változások felvethetik annak gyanúját, hogy a családban kapcsolati erőszak jelen lehet.
  • A pedagógusokat, iskolai szociális munkásokat és tanárokat érzékenyíteni kell erre.
  • Minden esetben az elsődleges cél a gyermek, a serdülő vagy a szülő elleni erőszak megszüntetése kell, hogy legyen.
  • A legtöbb kapcsolati erőszak esetében a gyermeknek vagy a serdülőnek leginkább úgy lehet segíteni, ha maga a szülő változtat a helyzeten. Ennek ösztönzése és a segítségadás fontos feladat az iskolában.
A gyanítható kapcsolati erőszak kezelésének lehetséges lépései
  • A gyermek vagy serdülő viselkedési problémáinak megfigyelése
  • Dokumentáció
  • A megfigyelésre vonatkozó reflexió
  • Feltételezések a gyermek vagy serdülő viselkedésének lehetséges okairól (hipotézisek felállítása)
  • Kolléga bevonása
  • Team meeting (kollegiális konzultáció)
  • A vezetőség bevonása
  • Döntés a továbblépés módjáról és megállapodás a további lépésekről

Az utolsó lépést, „döntés a további eljárásról és megállapodás a további lépésekről”, az esettől függően egyénileg kell megszervezni. Az egyik lehetőség a gyermek vagy serdülő édesanyjával és/vagy édesapjával való beszélgetés. Elsősorban a gyermek vagy a serdülő megfigyelt és dokumentált viselkedési problémáit kell kitárgyalni. Ha világossá válik, hogy az anyát vagy az apát érintheti a kapcsolati erőszak, akkor fontos, hogy négyszemközt folytassanak vele újabb beszélgetést. Mindig biztosítani kell a titoktartást, és tájékoztatást kell adni a segítségnyújtási lehetőségekről, például a tanácsadó központokról, az anonim telefonos tanácsadásról, stb.

Az anyával és az apával való együttműködésnek nagyon szenzitívnek, hosszú távon is biztosíthatónak kell lennie. Ha az anyák és/vagy apák nem hajlandóak a problémák kezelésére és segítők igénybevételére, akkor szülői beleegyezés nélkül csak akkor lehetséges bevonni más intézményeket, ha a gyermek vagy a serdülő veszélyeztetett. Máskülönben az iskolának garantálnia kell a titoktartást. Lehetőség van azonban különböző segítő szervezetektől telefonon vagy személyesen tanácsot kérni az érintett család adatainak felfedése nélkül is. Ha a gyermek vagy a serdülő veszélyeztetett, értesíteni kell a megfelelő hivatalt vagy hatóságot. Ilyenkor a gyermek vagy serdülő épsége elsőbbséget élvez a titoktartással szemben. Ha a gyermek vagy serdülő veszélyeztetettsége kérdéses, a helyzet tisztázása érdekében az érintett család anonimitásának megőrzése mellett először az érintett hivatallal vagy hatósággal konzultálhatunk, hogy azután dönteni lehessen a további lépésekről, például a gyermekvédelmi központ hivatalos bevonásáról.


Ne siettessük a dolgokat

A kollégákkal, tanácsadó központokkal vagy a területi gyermekvédelmi központtal megbeszélhetjük saját érzéseinket, bizonytalanságainkat és félelmeinket. Legyünk óvatosak és körültekintőek a gyanúnkkal, hogy elkerüljük mások ellenőrizetlen akcióit. Mindennek, amit teszünk, a gyermek vagy kiskorú érdekeit kell szolgálnia.

A gyanú tisztázása

A feltűnő viselkedésnek sokféle oka lehet: a gyermek vagy serdülő nehéz élethelyzetben lehet, esetleg a szülők válnak, vagy fontos gondviselők, például nagyszülők haltak meg. A feltűnő viselkedés lehetséges oka lehet azonban az is, hogy a gyermek kapcsolati erőszak szemtanúja vagy áldozata. Mindig fontos, hogy feltegyük magunknak a következő kérdést: mi a gyanú alapja? A bántalmazás, az elhanyagolás, a szexuális bántalmazás vagy a kapcsolati erőszak az egyetlen magyarázat a gyermek vagy a serdülő viselkedésére? Vannak más lehetséges okok is?

Példa: fizikai erőszak

Alice-nak mindig van valamilyen sérülése – többnyire zúzódások. Ezt a többi gyerek is már észrevette. Aki erről kérdezi az ötéves kislányt, mindig újabb és újabb magyarázatokat és történeteket hall, amelyekben egyvalami közös: úgy tűnik, mindig ő maga az, aki ügyetlenségében sérüléseket szerez. Néha leesett a lépcsőn, máskor a biciklijéről.

De aki ismeri Alice-t, az tudja, hogy ő minden, csak nem ügyetlen. A tanárnő is gyanakodni kezd, mert a magyarázatok nem igazán „passzolnak” a sérülésekhez. A többi gyerek elmondja neki, hogy Alice szülei szigorúak. Olyan apróságokért büntetik a lányukat, mint a késés.

Amikor Alice egy nap nem jelenik meg a napköziben, a tanárnő meglátogatja őt otthon. A szülők nem hajlandóak beengedni őt az otthonukba, azt mondják, hogy a gyerek nincs is ott. Ekkor hívja a rendőrséget, akik Alice-t bezárva találják a gyerekszobában, zúzódásokkal és horzsolásokkal borítva, a száját csomagolószalaggal leragasztva. Amikor a rendőrök megkérdezik, hogyan keletkezett a masszív fejsérülés, a szülők elmagyarázzák, hogy a lányuk dühében fejjel rohant a szekrénynek.

Forrás: Handout to promote the recognition of child abuse and the adequate handling of suspected cases (csak németül érhető el)

Példa: Pszichológiai erőszak

Tom a korához képest (11) túlsúlyos. Egyre kevesebb kapcsolatot tart az osztálytársaival, és már nem vesz részt semmilyen csoportos tevékenységben. Nem a többiek ugratják, ő húzódik vissza egyre jobban. Ijesztően passzív.

Az órákon is egyre kevésbé vesz részt, és valahogy bizonytalannak és félősnek tűnik. Amikor a másik osztályba/iskolába áthelyezése szóba kerül, a szülőket meghívják egy megbeszélésre az iskolába. A megbeszélésen csak az anya jelenik meg.

A tanárnővel folytatott beszélgetés során hamar kiderül, hogy az anya nagyon távolságtartóan viszonyul a fiához. Lealacsonyító módon hülyének és csúnyának nevezi. Az áthelyezésével kapcsolatban közömbösen azt mondja: „Ha nem változik, viselnie kell a következményeket”.

A beszélgetés után Tom találkozik az édesanyjával és a tanárnővel; amikor az osztállyal együtt elhagyja az osztálytermet, az anyja a tanárnő és az osztálytársai előtt így szól hozzá: „Haszontalan vagy, csakis miattad vagyok bajban.”

Forrás: Handout to promote the recognition of child abuse and the adequate handling of suspected cases (csak németül érhető el)

Példa: elhanyagolás

„Megint elkéstél!” Leo besurran az osztályterembe, és reméli, hogy a tanárnő nem veszi észre, hogy megint nem sikerült időben érkeznie. A tizenkét éves fiú nem először késik el az iskolából, és az első óra alatt többször is elbóbiskol. A könyvek és a füzetei hiányoznak. Többnyire nincs nála csomagolt ebéd sem. A nadrágját már rég kinőtte, a pulóvere elhasználódott, és senki sem akar mellé ülni. „Bűzlesz!” – mondják a többiek.

A tanárnő aggódik a fiúért, aki elhanyagoltnak tűnik, de az anya nem válaszol a leveleire. A szülői értekezleteket is figyelmen kívül hagyja. Amikor azonban a tanárnő megkérdezi magát Leót, mindig meggyőző magyarázatokkal áll elő, hogy miért nem tud eljönni az anyja.

Amikor Leo kishúgának, aki ugyanabba az iskolába jár, részt kellene vennie egy iskolai kiránduláson, de a befizetés nem történik meg, találkozót szerveznek az anyával, a tanárral és az iskola ifjúságvédelmi kollégájával. Az anya nem jelenik meg, Leót kérdezik a hollétéről. Ekkor a fiú sírva fakad, és beszámol arról, hogy az anya háromnegyed éve a barátjával él, és csak néha-néha jelenik meg a lakásban, hogy öt eurót hagyjon ott a bevásárlásra. Eközben Leó felel az egész háztartásért, a teljesen elhanyagolt lakásért és három kisebb testvéréért is.

Forrás: Handout to promote the recognition of child abuse and the adequate handling of suspected cases (csak németül érhető el)

Bővítsük az ismereteinket

Tájékozódjunk a témával kapcsolatos továbbképzésekről, hogy csökkentsük a saját bizonytalanságainkat és félelmeinket.

Itt a kapcsolati erőszakkal kapcsolatos továbbképzési és tanulmányi ajánlásokat találunk a szociális szektor számára.


Esettanulmány: A kapcsolati erőszak negatív hatással van a gyermekekre

Gabby hosszú kapcsolat után hozzáment férjéhez, Nickhez, és nem sokkal később Nick családi farmjára költözött. A pár boldog volt a farmon, és hamarosan megszületett első gyermekük. A terhesség alatt Nick viselkedése változni kezdett, és mire a lányuk megszületett, a kapcsolatukat már nem úgy „érezték”, mint korábban. Nick visszahúzódónak tűnt, és hosszú időt töltött egyedül. Nick Gabyt az apjára kezdte emlékeztetni, aki mindig is szigorú volt.

Nick viselkedése fenyegetővé és irányítóvá vált, különösen a pénzre és a társadalmi kapcsolatokra nézve. A vitákban egyre agresszívebbé vált, gyakran kiabált és tárgyakat dobált a szobában. Gabby úgy gondolta, hogy mivel nem bántotta őt fizikailag, viselkedése nem minősül bántalmazásnak. Nick nem mutatott nagy érdeklődést a lányuk, Jane iránt, kivéve, amikor mások is látták. Ilyenkor gondoskodó és szerető apának mutatkozott.

Jane általában jól viselkedő gyerek volt, Gabby azonban képtelen volt mással hagyni őt. Jane sírt és láthatóan zaklatottá vált, amikor Gabby átadta őt valaki másnak, hogy ápolja. Ez stresszes volt Gabby számára, és azt is jelentette, hogy a társadalmi élete tovább korlátozódott.

Jane-nek sok időbe telt, mire kúszni, járni és beszélni kezdett. Sokszor ébredt éjjel, ezáltal Gabby gyakran nem aludta át az éjszakát, még akkor sem, amikor Jane már több mint 12 hónapos volt. Amikor Jane elkezdett beszélni, dadogni kezdett, és ez tovább hátráltatta a beszédfejlődését. Gabby sokat aggódott Jane miatt. A háziorvosuk azt mondta neki, hogy ez néhány gyermeknél normális, és hogy ha a beszédproblémák továbbra is fennállnak, később bármikor elküldheti Jane-t egy szakemberhez.

Néhány év elteltével Nick viselkedése elfogadhatatlanná vált Gabby számára. Veszekedéseik során most már puskát tartott a kezében, amelyet a farmerkedés miatt tartott, és Gabby ezt nagyon fenyegetőnek találta. Nick többször is megdobta Gabbyt tárgyakkal, és a nő egyre inkább féltette a lányukat. Gabby úgy döntött, hogy elhagyja a lakást, és felkereste a helyi női szolgálatot, akik segítettek neki abban, hogy távoltartási végzést szerezzen  Nickel szemben.

Miután Gabby elvette Jane-t Nick-től, a viselkedése megváltozott. Jane fejlődése gyorsulni látszott, Gabby nem értette, miért. A helyi női szolgálatnál folytatott tanácsadás keretében beszélt erről a problémáról, és a tanácsadója felismerte, hogy a késés a fejlődésben, a dadogás, az ingerültség és a szeparációs szorongás Jane korábbi bántalmazó helyzetének voltak a hatásai.

Ez egy elszalasztott lehetőségnek tekinthető a kapcsolati erőszak felismerése szempontjából. Ha a háziorvos megkérdezte volna Gabbyt vagy Nicket (aki krónikus hátfájással jelentkezett) a kapcsolatukról, arról, hogy mi történik a családban, és különösen Jane-nel, a helyzetet sokkal korábban fel lehetett volna ismerni.

Feladatok

(1) Milyen formái vannak itt a kapcsolati erőszaknak?

(2) A kapcsolati erőszak milyen jeleit láthatjuk az esettanulmányban?

(3) Hogyan értékeli Gabby és lánya kockázatát?

A kapcsolati erőszak áldozatainak-túlélőinek támogatásában résztvevő szakemberek, szolgáltatók és intézmények széles köre magában foglalhatja – de nem kizárólagosan – az elsődleges és másodlagos egészségügyi szolgáltatásokat, a mentálhigiénés szolgáltatásokat, a szexuális erőszakkal foglalkozó szolgálatokat, a szociális ellátást, a büntető/igazságszolgáltatási szerveket, a rendőrséget, a pártfogókat, az ifjúsági igazságszolgáltatást, a kábítószerrel kapcsolatos szociális szolgáltatókat, a kapcsolati erőszakra szakosodott szervezeteket, a gyermekjóléti szolgálatokat, a lakhatással foglalkozó szervezeteket és az oktatási ágazatot.

A következő esettanulmány alapján adaptálva RACGP (2014): Abuse and Violence: Working with our patients in general practice


Források

  1. Mellar, B. M., Hashemi, L., Selak, V., Gulliver, P. J., McIntosh, T. K. D., & Fanslow, J. L. (2023). Association Between Women’s Exposure to Intimate Partner Violence and Self-reported Health Outcomes in New Zealand. JAMA network open, 6(3). doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2023.1311 ↩︎
  2. Danese, A., Widom, C. S. (2023). Associations between Objective and Subjective Experiences of Childhood Maltreatment and the Course of Emotional Disorders in Adulthood. JAMA Psychiatry, 80, 1009-1016. doi: 10.1001/jamapsychiatry.2023.2140 ↩︎
  3. Lee, V. M., Hargrave, A. S., Lisha, N.E., & Huang, A. J. (2023). Adverse Childhood Experiences and Aging-Associated Functional Impairment in a National Sample of Older Community-Dwelling Adults. Journal of General Internal Medicine, 38, 3362-3371. doi.org/10.1007/s11606-023-08252-x ↩︎
  4. Stiles, M. (2003). Witnessing domestic violence: The effect on children. American family physician, 66, 2052, 2055-2056, 2058 passim ↩︎
  5. Moylan, C. A., Herrenkohl, T. I., Sousa, C., Tajima, E. A., Herrenkohl, R. C., & Russo, M. J. (2010). The Effects of Child Abuse and Exposure to Domestic Violence on Adolescent Internalizing and Externalizing Behavior Problems. Journal of Family Violence, 25(1), 53-63. doi:10.1007/s10896-009-9269-9 ↩︎
  6. Monnat, S. M., Chandler, R. F. (2015). Long Term Physical Health Consequences of Adverse Childhood Experiences. Sociological Quarterly, 56(4), 723-752. doi:10.1111/tsq.12107 ↩︎
  7. Vargas, L., Cataldo, J., & Dickson, S. (2005). Domestic Violence and Children. In G.R. Walz & R.K. Yep (Eds.): VISTAS: Compelling Perspectives on Counseling. Alexandria, VA. American Counseling Association, 67-69 ↩︎
  8. Felitti, V. J., Anda, R. F., Nordenberg, D., Williamson, D. F., Spitz, A. M., Edwards, V., Koss, M. P., & Marks, J. S. (1998). Relationship of Childhood Abuse and Household Dysfunction to many of the Leading Causes of Deaths in Adults. The Adverse Childhood Experiences (ACE) Study. Adult Health Status to Childhood Abuse and Household Dysfunction. American Journal of Preventive Medicine, 14, 245-258. ↩︎
  9. European Institute for Gender Equality. Intimate partner violence and witness intervention (2024). www.eige.europa.eu/gender-based-violence/eiges-work-gender-based-violence/intimate-partner-violence-and-witness-intervention?lang=sl ↩︎
  10. Department of Health and Social Care (2017). Responding to domestic abuse: A resource for health professionals. www.assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/597435/DometicAbuseGuidance.pdf  ↩︎
  11. Royal Australian College of General Practitioners (2024). Abuse and Violence: Working with our patients in general practice. www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
  12. Women’s Legal Service NSW (2019). When she talks to you about the violence – A toolkit for GPs in NSW. www.wlsnsw.org.au/wp-content/uploads/GP-toolkit-updated-Oct2019.pdf  ↩︎
  13. Women’s Legal Service NSW (2019). When she talks to you about the violence – A toolkit for GPs in NSW. www.wlsnsw.org.au/wp-content/uploads/GP-toolkit-updated-Oct2019.pdf ↩︎
  14. Royal Australian College of General Practitioners (2024). Abuse and Violence: Working with our patients in general practice. www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
  15. Western Australian Family and Domestic Violence Common Risk Assessment and Risk Management Framework (2023). Indicators of family and domestic violence. Factsheet. www.wa.gov.au/system/files/2021-10/CRARMF-Fact-Sheet-2-Indicators-of-FDV.pdf ↩︎
  16. Royal Australian College of General Practitioners (2024). Abuse and Violence: Working with our patients in general practice. www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
  17. Royal Australian College of General Practitioners (2024). Abuse and Violence: Working with our patients in general practice. www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
  18. Royal Australian College of General Practitioners (2024). Abuse and Violence: Working with our patients in general practice. www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
  19. Women’s Legal Service NSW (2019). When she talks to you about the violence – A toolkit for GPs in NSW. www.wlsnsw.org.au/wp-content/uploads/GP-toolkit-updated-Oct2019.pdf ↩︎
  20. Hegarty, K., & O’Doherty, L. (2011): Intimate partner violence – Identification and response in general practice. Australian Family Physician, 40(11):852-6. www.racgp.org.au/getattachment/5c90283f-fa0d-44dc-a9b5-edd7ed7776c6/Intimate-partner-violence.aspx ↩︎
  21. Ärzteblatt (2021). Bei Missbrauchsverdacht: Koalition in NRW will Schweigepflicht lockern. www.aerzteblatt.de/nachrichten/124955/Bei-Missbrauchsverdacht-Koalition-in-NRW-will-Schweigepflicht-lockern,%20accessed%2010.%20October%202023 ↩︎
  22. Hegarty, K., & O’Doherty, L. (2011). Intimate partner violence – Identification and response in general practice. Australian Family Physician, 40(11), 852-856. ↩︎
  23. Mota-Rojas, D., Monsalve, S., Lezama-García, K., Mora-Medina, P., Domínguez-Oliva, A., Ramírez-Necoechea, R., & Garcia, R. d. C. M. (2022). Animal Abuse as an Indicator of Domestic Violence: One Health, One Welfare Approach. Animals, 12(8), 977. doi.org/10.3390/ani12080977 ↩︎
  24. Deutsche Gesellschaft für Kinderschutz in der Medizin (2019). Child Abuse and Neglect Guideline. www.dgkim.de/wissen-forschung/kinderschutzleitlinie/ ↩︎
  25. Institut für Qualität im Gesundheitswesen Nordrhein. Notfall- und Informationskoffer: Kinderschutz in der Arztpraxis und Notaufnahme. www.aekno.de/fileadmin/user_upload/aekno/downloads/2023/Kindernotfallkoffer.pdf  ↩︎
  26. MWIA (2019). Case Studies – Children at serious risk of domestic violence. Case 12: Daniel. www.mwiaviolencemanual.com/wp-content/uploads/2019/07/case-12_-children_at_serious_risk_of_domestic_violence-_daniel.pdf ↩︎