1. A kapcsolati erőszak dinamikái és viselkedési mintái
2. Rendőri beavatkozás kapcsolati erőszak esetén
3. Kapcsolati erőszakban érintett gyermekek és serdülők
4. Intézkedések bevándorló háttérű áldozatok számára
5. Intézkedések fogyatékkal élő áldozatok számára
6. Intézkedések idős áldozatok számára
7. Zaklatás a kapcsolati erőszak kontextusában
8. Jogi megfontolások
Források
Bevezetés
Üdvözöljük a “Nyomozás és jogi eljárás” című 4. modulban. E modul érinti a kapcsolati erőszakos eseteket jellemző dinamikákat, viselkedési mintákat. Rávilágít arra az összetett helyzetre, mellyel az igazságszolgáltatásban dolgozó szakembereknek meg kell küzdeniük.
A kapcsolati erőszakos esetek alapos beavatkozást és esetkezelést igényelnek a rendőrök és igazságszolgáltatásban dolgozók részéről, mivel kihívásos forgatókönyvekkel találkoznak, melyben szemonton az áldozatok és gyermekeik biztonságának és jólétének biztosítása. A modul során a rendőrségi nyomozás különböző aspektusait fogjuk áttekinteni, beleértve a rendőrségi beavatkozási stratégiákat, valamint a különböző hátterű és igényű áldozatokra szabott speciális rendőrségi intézkedéseket. A 4. modul a kapcsolati erőszakra irányuló jogi megfontolásokat és az eljárásokat mutatja be. A szakemberek számára a jogi környezetben való eligazodáshoz szükséges ismereteket ad.
Tanulási célok
+ A kapcsolati erőszak dinamikájának és viselkedési mintáinak felismerése
+ Hatékony rendőri beavatkozás kapcsolati erőszak esetén
+ Speciális rendőri intézkedések a különböző hátterű áldozatokra és szükségleteikre szabva
+ Jogi megfontolások és folyamatok kapcsolati erőszakos esetekben
Fontos megjegyezni, hogy a tananyag nem tartalmaz országspecifikus ismereteket; általános eseteket ír le, melyek helyi adaptációja szükséges
1. A kapcsolati erőszakos esetek dinamikája és viselkedési mintázatok
A kapcsolati erőszak fő jellemzői:1
- Az elkövető és az áldozat között erős érzelmi kötelék van, amely gyakran a térbeli elkülönülést is elbírja.
- Az erőszak jellemzően nem látható helyen, privát terekben történik. Különösen, ha az otthon a bűncselekmény helyszíne, az áldozatok már nem érzik magukat ott biztonságban. A közös lakóhely nem előfeltétele a kapcsolati erőszaknak.
- Az áldozatok gyakran csapdában érzik magukat, nem találnak kiutat.
- Az áldozat fizikai, szexuális és/vagy pszichológiai integritását az elkövető cselekedetei ismételten megsértik.
- Az elkövető kihasználja az áldozattal szemben fennálló hatalmi egyenlőtlenséget.
- A szoros kapcsolatokban elvárt szociális, pszichológiai és érzelmi támogatás különösen pusztítóvá teszi a kapcsolati erőszakot, mivel az erőszak olyasvalakitől származik, akiről az áldozat feltételezi, hogy támogatja. Ez megnehezítheti az élmény beismerését. Emellett az áldozat anyagilag és szociálisan is függhet az elkövetőtől, ami növeli a kiszolgáltatottságát.
Kérem kattintson a keresztekre további információkért.
A képet a freepik tervezte
A kapcsolati erőszak általában nem egyszeri esemény, hanem ismétlődő cselekedetek és magatartásformák visszatérő ciklusa, amelyek ismétlődő erőszak- kitöréshez vezetnek. Ez egy „erőszakspirált” hoz létre, azonos fázisokon keresztül. További információk a kapcsolati erőszak formáiról és dinamikáiról az 1.modulban.
Forgatókönyv: Egy férfi azzal fenyegeti a feleségét, hogy megöli
2011. november 19-én 21:27-kor a segélyhívó központba hívás érkezett. A hívó azonosította magát, és kijelentette, hogy meg akarja ölni a feleségét. Megemlítette, hogy otthon van, ami miatt a rendőrség járőrautót küldött a helyszínre. A kiérkezést követően a rendőrök kihallgatták a férfit, aki elmondta, hogy feleségével vitájuk volt a közös lakás és a hétvégi ingatlanok miatt. Azt is állította, hogy a felesége és annak jelenlegi barátja folyamatosan zaklatja őt. Megfenyegette, hogy ha a rendőrök nem oldják meg azonnal az ügyet, akkor elmegy az asszony otthonába, és megöli őt. Ezt a fenyegetést többször megismételte. A férfi már ismert a rendőrség előtt korábbi kapcsolati erőszakos cselekmények miatt.
Feladat visszajelzésre
Milyen intézkedéseket kell megtennie rendőrként?
a) Azt tanácsolnám a feleségnek, hogy közvetítéssel oldja meg a vitát a partnerével.
b) Elsőbbséget adnék az áldozat biztonságának, és azonnal távoltartási végzést kezdeményeznék a férj ellen, és gondoskodnék arról, hogy a nőt biztonságos helyre, például a kapcsolati erőszak áldozatai számára fenntartott női menedékházba szállítsák.
c) A helyzetet azonnal az ügyész elé terjeszteném, minden releváns bizonyítékot benyújtva, és az áldozatot fenyegető közvetlen veszély miatt a gyanúsított további nyomozásig történő őrizetbe vételét szorgalmaznám.
d) A férjjel szemben de-eszkalációs taktikákat alkalmaznék, miközben biztosítanám az összes érintett fél biztonságát, beleértve a helyzet szoros figyelemmel kísérését és szükség esetén beavatkoznék, hogy megelőzzem a bűncselekményt.
Különösen az elválások során megnő a súlyos testi sértések, köztük az emberölés kockázata. A veszélyhelyzet értékelésének legfontosabb alapja az áldozat szubjektív fenyegetettség-érzete.
További információk a kockázatértékelésről és biztonsági tervezésről az 5. modulban.
Esettanulmány: A kapcsolati erőszak súlyossága idővel fokozódik
2016 tavasz
Az F. család két kisgyermekével rövid ideig saját lakásban élt, amikor F. úr munkanélkülivé vált. F. asszony növelte irodai munkáját; otthonról dolgozik, mivel önfoglalkoztató, és így biztosítani tudja, hogy a házra felvett hitelt továbbra is törleszteni tudja. Észreveszi, hogy férje mennyire szenved a helyzettől, és támogatja őt, amennyire csak tudja.
2016. augusztus
Az F. házaspár között időközben nagyon feszültté vált a viszony. Amióta a gyerekek napközben a bölcsődében vannak, F. úr gátlástalanul kitölti csalódottságát és dühét az álláspályázatának elutasítása és az ezzel kapcsolatos anyagi problémák miatt, kritizálva és megalázva feleségét.
F. asszony annyira szenved a vádaskodásoktól, hogy házassági tanácsadást javasol. Nagy reményeket táplál, hogy minden jobbra fordulhat. Úgy érzi, hogy a férje teljesen megváltozott a viselkedésében, de szilárdan hisz abban, hogy a férfi visszatér a régi önmagához, ha újra munkát talál.
F. asszony meglepetésére F. úr hevesen reagál a nő javaslatára, hogy kérjenek segítséget, és arcon üti a feleségét. F. asszony kétségbeesik, de úgy véli, hogy ez csak egy egyszeri botlás volt.
2016. október
Az arculcsapások, a rázások és az ütlegelések most már a heti rutin részei. F. asszony nem szembesül férje viselkedésével, mások elől eltitkolja, és javulást remél férje új foglalkoztatásától.
2017. augusztus
A nyár folyamán kicsit megnyugodott a helyzet, mivel a gyerekek a nyári szünetben otthon vannak. F. asszony bizakodó, mert most a férje is elkezdett részmunkaidőben dolgozni.
2017. szeptember
F. asszony napközben fellélegezhet, mert a férje nincs otthon. Délután és este minden percet a gyerekekkel tölt, és éjszaka is többnyire a gyerekekkel alszik; szinte meggyőzte magát, hogy a gyerekeknek gondot okoz az elalvás és az alvás, és legalább a férjének át kell aludnia az éjszakát.
2017. december
F. úr ismét munkanélküli, és egyik napról a másikra újra a régi mintát követi: vádaskodik, megalázza és bántalmazza a feleségét.
A bölcsődében egy plakát hívja fel F. asszony figyelmét, amely tájékoztatja, hogy létezik egy forródrót, amely tanácsot ad a kapcsolati erőszaknak kitett nőknek. A hirdetés ismerősnek tűnik neki, bizonyára számtalanszor elment már mellette. De most először kapcsolja össze saját magával. A helyzetét azonban nem tartja annyira súlyosnak, hogy segítségre lenne szüksége.
2018. február
A kapcsolati erőszakos esetek egyre rövidebb időközönként fordulnak elő, és F. asszony egyre nehezebben tudja megmagyarázni vagy elrejteni kiszámíthatatlan és kétségbeesett viselkedését, megromlott kapcsolatát és számos sérülését a családja, baráti köre és gyermekei szociális környezete elől. Egyre inkább visszahúzódik.
2019. szeptember
Az F. család mostanra szinte teljesen elszigetelődött: társadalmi környezetük eleinte egyre értetlenebbül reagált a sok program-lemondásra, egyre csalódottabbá és ingerültebbé váltak viták felmerülésekor. Végül rezignáltan visszavonultak. Sokan a család érezhetően feszült anyagi helyzetének tulajdonították a helyzetet, és feltételezték, hogy minden a régi lesz, ha ennek a nehéz szakasznak vége.
Egy különösen erőszakos esti, a hálószobában történt fizikai bántalmazás után, amelyről F. asszony azt gyanítja, hogy a gyerekek hallhatták, F. asszony felhívja a nők elleni erőszakkal foglalkozó országos segélyvonalat. Segít neki, hogy van valaki, aki megértéssel hallgatja meg.
2019. október
F. asszony újra és újra felhívja a segélyvonalat az incidensek után. Végül azt is kéri, hogy irányítsák egy helyi tanácsadó központhoz, és egyre nagyobb nyomás alá kerül, mert rájön, hogy a gyermekei többet tudnak és értenek most már, mint amit ő szeretne, hogy tudjanak. Ennek ellenére F. asszony számára lehetetlennek tűnik a panasz és/vagy a különválás felé tett lépés.
F. asszony egy másik környékbeli édesanyától megtudja, hogy a rendőrség névtelenül is ad tanácsot az állampolgároknak. Soha nem került még kapcsolatba a rendőrséggel, tisztelettel viszonyul, de meglehetősen bizalmatlan a tekintetben, hogy valaki ott megérti a helyzetét. Ennek ellenére végül egy titkos telefonszámon felhívja a kerületi áldozatvédelmi felelőst. Meglepődik, hogy nyugodtan tájékoztatják, nem ítélik el, és nem szorongatják, hogy tegyen feljelentést, végre nagyobb bátorságot vesz magához. A rendőrség tanácsa még inkább tudatosítja benne azt, amit valójában már régóta tudott: nincs könnyű kiút, és családi élete túlságosan megromlott ahhoz, hogy továbbra is a változásban reménykedjen. Ugyanakkor F. asszony tisztában van azzal, hogy soha nem lesz ereje egyedül szembeszállni a férjével, vagy kimondani a különválást.
2019. november
F. asszonyt a női intézmény tanácsadója elkíséri a rendőrségre, és feljelentést tesz. A tanácsadója előzetesen tájékoztatta a rendőrséget az esetről, így egy rendőr, akit a kapcsolati erőszak eseteire képeztek ki, és már számos ilyen esettel foglalkozott, felveszi a feljelentést. A tanácsadója végig vele marad. A kihallgatás során, amelynek során a rendőr nagyon óvatosan és határozottan jár el, F. asszony érzékeli, hogy a tanácsadó központ munkatársai és a rendőr között nyilvánvalóan bizalmi kapcsolat van, ami megkönnyíti számára, hogy beszámoljon megpróbáltatásairól. A rendőr a jelenlegi veszélyhelyzetéről és a gyermekei jelenlegi veszélyhelyzetéről is kérdezi őt. F. asszony nem tudja felmérni a helyzetet, és fél a konfrontációtól a férjével. Tájékoztatják őt áldozati jogairól, a büntetőeljárás további menetéről és a rendőri védelem lehetőségeiről. A rendőr F. asszony tudtával tájékoztatja az ifjúságvédelmi hivatalt is a helyzetről.
F. asszony veszi a bátorságot, és a rendőrőrsről felhívja a testvérét, és tájékoztatja őt a helyzetről. A férfi azonnal elhagyja a munkahelyét, hogy éjszakára magához vegye a nőt és a gyerekeket.
A feljelentés megtétele után F. urat felkeresi a rendőrség, és kiutasítja a közös lakásból. F. úr teljesen meglepettnek és rendkívül dühösnek tűnik a rendőrök előtt. Nem tudja elhinni, hogy kiutasítják a lakásból.
Miután a rendőrök tájékoztatják a jogi helyzetről, és a szálláslehetőségekről, valamint a tanácsadási lehetőségekről, határozottan beleegyezik, hogy további intézkedésig távol marad feleségétől és gyermekeitől.
F. asszony a nővédelmi központban dolgozó tanácsadója támogatásával él a lehetőséggel, hogy a családjogi bírósághoz forduljon védelmet elrendelő végzésért.
2019. december
A három hetes rendőrségi nyomozás során F. úr él a tanúvallomás megtagadásának jogával, ügyvéd képviseli. F. asszony az ismételt kihallgatásán meggyőzően bizonyítani tudja a régóta tartó erőszakos kapcsolatot; ismét elkíséri őt a nővédelmi központ tanácsadója. A gyermekek meghallgatásáról életkorukra való tekintettel lemondanak. Az orvosi titoktartás alóli felmentést követően F. asszony háziorvosától származó orvosi dokumentumok kerülnek be az eljárásba, amelyek alátámasztják az F. asszony által elmondottakat.
A nyomozás befejezését követően a rendőrség a büntetőfeljelentést további döntéshozatal céljából megküldi a kapcsolati erőszak ügyeiben illetékes ügyészségi osztálynak.
A pár gyermekeivel kapcsolatos kapcsolattartás szabályairól a családjogi bíróság dönt. A későbbi bírósági eljárás során F. urat többrendbeli testi sértés miatt elítélik, és arra kötelezik, hogy vegyen részt erőszakellenes képzésen.
A kutatások eredményei arra utalnak, hogy a rendőrök gyakran frusztráltak az áldozatok viselkedése, a büntető bíróságok működése, az osztályok működése és informális eljárásai, valamint a jogalkalmazás bonyolultsága miatt. 2 Gyakran sok időt töltenek azzal, hogy megpróbálják motiválni a kapcsolati erőszak áldozatát, hogy hagyja el bántalmazó kapcsolatát, ugyanakkor az áldozat kérésére nem lehet bűnügyi feljelentést tenni.
A 9.modulban információkat talál arról, hogy a munkahelyi frusztráció és stressz hogyan vezethet kiégéshez és helyettesítő traumához, és miért fontos az öngondoskodás ezekben az esetekben.
2. Rendőri beavatkozás kapcsolati erőszak esetén2
A kapcsolati erőszak esetén történő rendőri beavatkozás célja
A kapcsolati erőszak esetén a rendőri intézkedések esetenként változók, de alapvetően a következő célokkkal történnek:
- az élet és a testi épség védelme, a személyi és/vagy vagyoni szabadság megsértése elleni védekezés
- következetes fellépés a gyanúsított/feltételezett elkövetővel szemben
- biztosítani a bizonyítékokkal alátámasztott büntetőeljárást
- Az áldozatok és a gyanúsítottak tájékoztatása a tanácsadási lehetőségekről
A következő video szemlélteti a rendőrség munkáját kapcsolati erőszak esetén:
Kitérő: Az elsődleges támadó meghatározása3
Az „elsődleges támadó” kifejezés arra a személyre utal, aki a legsúlyosabb és legjelentősebb folyamatos fenyegetést jelenti a biztonságra és a jólétre nézve. Bár az „elsődleges” támadó kifejezés „két” agresszor jelenlétére utalhat, a legtöbb helyzetben az erőszakot kizárólag egy személy követi el. Bizonyos helyzetekben kihívást jelenthet annak megállapítása, hogy egy személy az elkövető, vagy biztonságra és védelemre szoruló személy. Például intim kapcsolatban levők gyakran állítják egymásról, hogy kölcsönösen erőszakot szenvednek el. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben ne feledjük, hogy a kapcsolati erőszak a hatalom és a kényszerítő ellenőrzés folyamatos mintáját jelenti, amely különbözik a párkapcsolati konfliktustól.
A képet a freepik tervezte
Számos kérdést kell megvizsgálni, amikor megpróbáljuk meghatározni, hogy ki az elsődleges támadó:
- Kontextus: Azonosítani, hogy a viselkedés beleillik-e a szisztematikus hatalom és ellenőrzés mintájába. Mi történt előtte és utána? Hol történt az erőszak?
- Szándék: Értékelje, hogy miért alkalmazták az erőszakot. Azért történt-e, hogy megelőzze a rosszabb erőszakot, vagy büntetésként?
- Hatás: Határozza meg az áldozatra gyakorolt hatást. Az áldozat félelmet érez-e?
- Önérdekképviselet: Vizsgálja meg, hogy az egyes személyek milyen mértékben képesek saját maguk számára döntéseket hozni. Az áldozatok gyakran számolnak be arról, hogy kizárják őket a döntéshozatalból, vagy figyelmen kívül hagyják a preferenciáikat.
- Az akarat érvényesítése: Vizsgálja meg, mi történik, ha a kapcsolatban eltérő szándékok vagy szükségletek merülnek fel, és hogyan születnek kompromisszumok, ha egyáltalán születnek. Az akarat érvényesítése arra utal, hogy valaki azt teszi, amit akar, függetlenül a másik személy kívánságaitól.
- Empátia: Az erőszak áldozatai gyakran mentegetik az elkövetőt, és együtt éreznek vele. Az elkövetők jellemzően nem rendelkeznek empátiával a partnerük érzelmi élményei iránt.
- Feljogosítottság: Ez az empátia hiányából fakadó hozzáállás lehetővé teszi, hogy valaki érvényesítse akaratát a másik felett. Az áldozatok kisebb valószínűséggel tartják magukat feljogosítottnak, és gyakran bagatellizálják a velük szemben elkövetett erőszakot.
- Félelem: Az irányító viselkedés félelmet kelt. Mérje fel, hogy milyen mértékű a félelem, mitől fél az áldozat, és hogy ez a félelem hogyan befolyásolja a viselkedését és a mindennapi életét.
Az elsődleges támadó indikátorai
Nincsenek egyértelmű jelek, de valószínű, hogy egy személy lehet az elsődleges támadó, ha:
- kritikusan lealacsonyítja a partnerét, inkább jogos dühből, mint félelemből.
- túlságosan nyugodtnak és magabiztosnak tűnik, és nem fél a jogi következményektől.
- túlságosan elbűvölő vagy karizmatikus.
- kapcsolati belüli erőszakra utaló végzések, letartóztatások vagy ítéletek vannak a múltjában.
- az incidensről homályosan és általánosságban beszél, az ismert tényeknek ellentmondó részletekkel.
- sérülései inkább arra utalnak, hogy ő volt az agresszor, például karmolások vannak a karján és a kezén.
- a partnerével kapcsolatban tulajdonos, feljogosított vagy megszállottság érzéseket mutat.
- kritizálja a „rendszer” (például bíróságok, rendőrség) kapcsolati erőszakra adott válaszát.
- inkább a jogainak megsértésére összpontosít, mint az általa tapasztalt erőszakra.
- a gyerekeket a tulajdonának tekinti, úgy véli, hogy a gyerekeinek tiszteletet kell tanúsítaniuk és „leckéket” kell adniuk, és képtelen a szükségleteikre összpontosítani.
- megpróbálja manipulálni az értékelőt, hogy azt higgye, ő a sértett fél.
- kitér a kérdések elől, és megpróbálja irányítani a beszélgetést.
- azt az érzést kelti az értékelőben, hogy szóbeli meggyőzéssel manipulál.
- úgy tűnik, hogy hatalma és ellenőrzése van a partnere felett.
- másodlagos indítéka van, például családi bírósági ügy vagy viszony.
- tagadja, hogy bármi rosszat tett volna, és nem vállal felelősséget a helyzetért.
- nem mutat empátiát partnere érzelmi élményei iránt.
Sok módja van annak, hogy egy személyt tévesen elsődleges támadónak azonosítanak:
- Feltételezik, hogy mindkettő egyformán erőszakos vagy egyformán veszélyeztetett: Nagyon ritka, hogy egy intim kapcsolatban mindkét személy ugyanolyan súlyosságú, kockázatú és következményekkel járó erőszakot alkalmazzon és tapasztaljon. Ritka az olyan helyzet, amikor az erőszak kölcsönös, és mindkét személy erőszakot alkalmaz egymás ellen (kivéve, ha az áldozat önvédelemből alkalmaz erőszakot).
- Az áldozatot tévesen az elkövetővel azonosítják: Ha az áldozat önvédelemből vagy egy közelgő támadás megakadályozása, a gyermekek vagy mások védelme, illetve ellenállás vagy megtorlás céljából alkalmaz erőszakot, gyakran tévesen azonosítják őt az elsődleges támadóval. Az áldozat elkövetőként való azonosításának kockázata megnő, ha az áldozat nem azonosítja magát áldozatként. Ez számos következménnyel járhat az áldozat számára, beleértve a további elszigetelődést, a gyermekei gondozásának elvesztését, az olyan megküzdési mechanizmusok fokozott használatát, mint az alkohol- vagy drogfogyasztás, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés vagy a jövőbeni erőszak bejelentésének nehézségei, valamint a károkozás fokozott kockázata.
- Az elkövetőt tévesen áldozatként azonosítják: Ez akkor fordulhat elő, ha az áldozat önvédelemből vagy egy közelgő támadás megelőzése érdekében, gyermekei vagy mások védelme érdekében, vagy ellenállás vagy megtorlás céljából követ el erőszakos cselekményt. Ilyen esetekben az elsődleges támadó felhasználhatja az áldozat erőszakos cselekedetét és az áldozat által elkövetett erőszak következtében elszenvedett sérüléseket arra, hogy saját bántalmazó és erőszakos viselkedését elrejtse. Ilyen helyzetekben az elkövető tévesen áldozatközpontú szolgáltatásokat kaphat, önbizalmat nyerhet és fokozhatja az erőszak súlyosságát, vagy veszélybe kerülhetnek a gyermekek.
Irányelvek
A kapcsolati erőszak számos esetében a rendőrség az első kapcsolattartó az érintettek számára. A rendőröknek végre kell hajtaniuk jogi megbízatásukat a szóban forgó bűncselekmény üldözésére és a további bűncselekmények megelőzésére, valamint az áldozatra- és elkövetőre irányuló intézkedések végrehajtására.
A képet a freepik– tervezte
A következő irányelvek különösen megfontolandóak:
- A rendőrség minden kapcsolati erőszak esetén gyorsan és következetesen lépjen közbe. Néhány európai országban a rendőrségnek akkor is kötelessége eljárni a kapcsolati erőszak esetén, ha az áldozat nem tesz feljelentést, mivel az közrend elleni bűncselekménynek minősül.
- A rendőri beavatkozás hatékony és átfogó védelmet, segítséget és tanácsadást biztosít az áldozat számára. A rendőrök biztosíthatják az áldozat magánéletét és méltóságát azzal, hogy jelöletlen rendőrautókkal biztonságos helyre, például egy korábban engedélyezett családtag házába szállítják az áldozatot, hogy elkerüljék a másodlagos viktimizációt.
- Minden egyes kapcsolati erőszakos esetben felmérik a visszaesés kockázatát, és a magas kockázat esetén megfelelő intézkedéseket tesznek az erőszak kockázatának minimalizálása érdekében. Az esetet akkor kell magas kockázatúnak feltételezni, ha az érintettek szubjektíven úgy érzik, hogy (volt) partnerük vagy más rokonuk súlyos erőszakkal vagy emberöléssel fenyegeti őket, és ennek a fenyegetésnek tényleges jelei vannak.
- Az elkövető tudatában van cselekedetei büntethetőségének.
- Ha bűncselekményt követtek el, a bizonyítékok következetes megőrzése és a vádemelés különösen fontos, még akkor is, ha az áldozat nem tesz büntetőfeljelentést.
- A rendőrség felelősségteljesen és megfelelően bánik a jelenlévő gyermekekkel és fiatalokkal. Néhány európai országban a gyermekek ellátására szakosodott egységeket hoztak létre, hogy foglalkozzanak a fiatal áldozatok szükségleteivel.
- A rendőrség az adott operatív körülményekhez igazítja a megközelítését, és szükség esetén figyelembe veszi az áldozat migrációs hátterét, esetleges fogyatékosságát és életkorát.
- A rendőrség szorosan együttműködik kormányzati és nem kormányzati intézményekkel, például ügyészekkel, ifjúságvédelmi hivatalokkal, intervenciós központokkal, házassághoz kapcsolódó, szülői, családi és életviteli tanácsadó központokkal, gyermekvédelmi szolgálatokkal, menedékházakkal, az elkövetők számára létrehozott konfliktuskezelő központokkal és más regionális intézményekkel.
- A rendőrség folyamatos alap- és továbbképzéseket biztosít a rendőrök kapcsolati erőszakra való tréningje és érzékenyítése céljából.
- A rendőrség célzott és megfelelő PR-tevékenységet folytat a kapcsolati erőszak témájában, és a rendőrség munkáját átlátható módon mutatja be a külvilágnak.
- A rendőrség célzott és megfelelő módon kommunikál a nyilvánosságban a kapcsolati erőszak témájában, és a rendőrség munkáját átlátható módon mutatja be a külvilágnak.
Összességében a kapcsolati erőszakos esetek kezelése során a nyomozás és a segítségnyújtás, nem pedig a közvetítés elvét kell alkalmazni. Néhány európai országban törvény tiltja az áldozat és az elkövető közötti közvetítést.
Rendőri intézkedések
| A következetes rendőri beavatkozásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy változzon a társadalomban a kapcsolati erőszakról alkotott kép. Világossá kell tenni az elkövető számára, hogy viselkedése társadalmilag elítélendő, és soha nem lesz elfogadott. Az áldozatoknak meg kell mutatni, hogyan lehet megtörni az erőszak körforgását, és segítséget és tanácsadást kell nyújtani nekik. |
A képet a freepik tervezte
A helyszínre való gyors kiérkezést, a védő és tiszteletteljes megközelítést és a segítségnyújtást az érintettek következetesen pozitívan értékelik. A rendőrséggel szembeni kritikát jellemzően az érdektelenség és a helyzet bagatellizálása váltja ki.4
A képet a vectorpouch tervezte a Freepik– en
Forgatókönyv: Belépés egy lakásba veszélyhívást követően
Az áldozat, az áldozat gyermeke vagy a szomszédok veszélyhívást kezdeményeznek, a járőrök belépnek a lakásba.
Feladat visszajelzésre
Milyen beavatkozások lehetségesek az ön számára egy hasonló intézkedésnél?
Lehetséges válaszok
- A legelső lépés: szükséges biztonsági intézkedések minden beavatkozó és jelenlévő személy számára.
- Elsősegélynyújtás
- Sürgősségi hívás a mentőszolgálathoz (a sérülés súlyosságától és szükség esetén az áldozat beleegyezésétől függően).
- Tájékoztatás az áldozatok/az elkövetők/tanúk jogairól és kötelezettségeiről, az eljárás menetéről.
- A sértettek/az elkövetők/tanúk külön kihallgatása
- Bizonyítékok és dokumentáció megőrzése
- A sérülések dokumentálásának lehetőségét felvetni (rendőrség, orvos vagy a mentőszolgálat által)
- Áldozatvédelmi beszélgetés
- A veszélyeztetett személyek megközelítése
- Kockázatértékelés
- Az elkövető eligazítása
- Távoltartási végzés az elkövetők számára
- Az elkövető őrizetbe vétele
- Ha kiskorúakról van szó: az ifjúságvédelmi központ tájékoztatása
- Az áldozatoknak/az elkövetőknek/az áldozatok hozzátartozóinak nyújtott támogató szolgáltatásokkal (civil szervezetek, állami szektor) kapcsolatos információk terjesztése, például az áldozat tájékoztatása arról, hogy a rendőrség általában továbbítja az áldozat elérhetőségét az áldozatsegítő szolgálatnak. Így az áldozatnak könnyű beleegyezését adni az ügyhöz, és az áldozatot a támogató szolgálat keresi meg, és nem kell neki telefonálnia.
- Az áldozatok elhelyezése a segítő hálózatban, pl. proaktív megközelítéssel.
- szükség esetén az áldozat menedékházba történő átszállítása
Speciális információkat talál az áldozatokkal való kommunikációról a 3. modulban. A rendőrök és az áldozatok közötti interakciót a gender-specifikus attitűdök és előítéletek befolyásolják. Ezek a kapcsolati erőszakot érintő sztereotípiák miatti téves helyzetértékeléshez vezethetnek. További információk a sztereotípiáktól és tudattalan torzításokról a Module 8-ban.
Esettanulmány: A kapcsolati erőszak áldozata férfi
Délután 4:34- kor vita egy bevásárlóközpont parkolójában vita
E. asszony sírása hallható, amikor beüti a fejét az autóba, a vezetői ajtó felett. A járókelők egy hangos vitára és dulakodásra lesznek figyelmesek a pár között. Amikor a pár beszáll az autóba, hogy elinduljon, egy sofőr a járművével elállja őket. E. úr ezután elmenekül.
Délután 4:37. Sürgősségi hívás a 112-höz
Egy járókelő hívja a rendőrséget.
Délután 4:50 A rendőrautó a helyszínre érkezik
E. asszony és a tanúk beszámolója nem tudja teljesen tisztázni, hogy mi történt. A szemtanúk azt állítják, hogy látták, hogy E. úr erőszakos volt E. asszonnyal szemben, HABÁR E. asszony azt mondta, hogy csak veszekedtek, mire ő feldúltan beszállt az autóba, és megsérült a feje. Ezt követően tovább veszekedtek, és haza akartak hajtani, de ebben megakadályozták őket. E. úr valószínűleg pánikszerűen elmenekült, a járókelők heves verbális reakciói miatt.
A rendőrök felvették a tanúk és E. asszony vallomásait és személyi adatait. E. asszonynak ennek során olyan kérdéseket is feltettek, amelyek az újabb támadás veszélyének felmérését szolgálják. E. asszony visszautasítja az orvosi vizsgálatot, és tájékoztatják arról a lehetőségről, hogy a következő napokban egy erőszakellenes ambulancián jogbiztonságosan, költségmentesen és szükség esetén anonim módon dokumentáltathatja sérülését. Miután E. asszonyt tájékoztatták áldozati jogairól, a két rendőr egyike érzékenyen kitér a kapcsolati erőszak kérdésére, és rámutat a szakszerű tanácsadás és a proaktív megközelítés lehetőségeire. E. asszony meghallgatja ezeket a tanácsokat és a rendőrségi védelmi lehetőségek ismertetését (az erőszak elleni védelemről szóló törvény szerinti bírósági védelmi határozat, veszélyeztetett személyek megkeresése, lakóhelyelhagyási végzés, elhelyezés női menedékházban), de továbbra is szilárdan állítja, hogy otthon minden rendben van. Visszautasít minden támogatást és a neki felajánlott tájékoztató szórólapot. Mivel az általános körülményeket
Mivel a körülmények összességében kapcsolati erőszakra utalnak, a rendőrök tájékoztatják E. asszonyt, hogy testi sértés miatt nyomozást indítanak férje ellen, és átadnak neki egy áldozatvédelmi tájékoztatót a rendőrség ügyszámával.
E. asszony végül egyedül, és fejsérülése miatt tömegközlekedéssel jut haza.
Délután 7:14. Sürgősségi hívás a 112-nél
Az irányítóközpontba segélyhívás érkezik a szomszédoktól, mert E. úr és E. asszony lakásából zavaró zaj hallatszik.
Este 7:35 Rendőrségi beavatkozás az E. házaspár lakásában.
Két rendőrautó érkezik a házaspár lakcímére, mivel a délutáni művelet és az E. házaspár címe már el van tárolva a rendőrségi rendszerben. A rendőrök feltételezik, hogy újabb kapcsolati erőszakos cselekményre kerülhet sor. A lakásba belépő rendőri személyzet azonnal látja, hogy a házaspár és E. asszony édesanyja ittas állapotban van. Amikor külön-külön kihallgatják őket, mindhárom fél elbagatellizálja az esetet, és azt állítják, hogy feldúltak, amiért E. úr délután elmenekült, és egyedül hagyta feleségét a rendőrökkel és a fejsérüléssel. Mivel sem E. úrnak, sem E. asszony édesanyjának nincsenek látható sérülései, és bűncselekményre utaló konkrét jelek sincsenek, a jelenlévőket nyugalomra intik, és tájékoztatják őket, hogy amennyiben ismét kihívják a rendőrséget, közigazgatási szabálysértés miatt feljelentést tesznek zajkeltés miatt.
Este 21:44 Sürgősségi hívás a 112-nél
Ismét egy segélyhívás a szomszédoktól a nyugalom megzavarása miatt. A szomszédok azt mondják: „A szomszédban nagyon felpörögtek a dolgok. Azt hiszem, megint egy újabb problémájuk van”.
Este 22:10 Rendőrségi akció az E. házaspár otthonában.
Mivel felmerül a gyanú, hogy kapcsolati erőszakról van szó, ismét két rendőrautó érkezik. Köztük vannak a rendőrök az előző akcióból az E. család lakásában. Megállapítják, hogy az E. házaspár, valamint E. asszony édesanyjának alkoholos befolyásoltsági foka sokkal magasabbnak tűnik az előző látogatáshoz képest. Továbbá a jelenlévők mindegyikén vérnyomok, sérülések láthatók a kezeken, a karokon és az arcon. E. úr sérülései különösen súlyosak.
Ismét mindhárom személyt külön-külön hallgatják meg, ahol E. asszony és édesanyja azt állítják, hogy E. úr erőszakoskodni kezdett velük szemben, és meg kellett védeniük magukat.
E. úr sírva tör össze a tisztviselő előtt, és elmondja, hogy nem bírta elviselni a felesége és anyósa évek óta tartó erőszakoskodásait, és hogy azon az estén nem tudott mást tenni, mint hogy ő is erőszakoskodni kezdett. Erős ittassága ellenére E. úr hitelesnek tűnik, és meggyőző információkkal szolgál a bűncselekményről és az eddigi erőszakos cselekményekről.
E. asszony és az édesanyja szembesülnek E. úr által elmondottakkal, mire verbálisan nagyon agresszívan reagálnak, és mindketten meg akarják támadni E. urat, hogy „megmutassák neki, mit jelent ilyen hazugságokat terjeszteni róluk”. Az E. úr elleni további erőszakos támadásokat rendőri erőkkel lehet megakadályozni.
E. úr el akarja hagyni a lakást, de csak egy hajléktalanszállóban tudják elhelyezni, mivel a kapcsolati erőszak áldozatául esett férfiak számára nincs külön szálláshely. Már másnap szeretne felkeresni egy kapcsolati erőszak által érintett férfiaknak szóló tanácsadó központot, és sérüléseit egy ambulancián dokumentáltatni. E. asszonnyal és édesanyjával ellentétben beleegyezik sérülései azonnali orvosi kezelésébe. Sérüléseinek ellátására E. urat mentőautóval a legközelebbi kórházba szállítják. Onnan egyedül megy a szükségszállóra. Ismét mindkét nő megerősíti, hogy csak „meg kellett védeniük magukat” E. úr támadásaival szemben. Ennek eredményeként a rendőrség nagyon valószínűnek ítéli annak kockázatát, hogy E. úr ismét a felesége és az édesanyja erőszakos támadásának áldozatává válik.
A következő napok és hetek
A további nyomozás során a rendőrség kihallgatja a parkolóban történt első vita tanúit és az E. család egyik szomszédját. E. úr részletes vallomást tesz a rendőrségen, amelyben ismét leírja az ellene irányuló erőszak alakulását és sorozatos fokozódását, valamint félelmét, hogy valaki rájön, hogy a párkapcsolatában erőszak áldozata lett.
Az ambulancia igazságügyi orvosszakértői jelentése is bekerül a vizsgálatba, amely alátámasztja az E. úr által leírt események lefolyását. E. asszony és édesanyja csak az E. úr ellen tett testi sértés miatt tett büntetőfeljelentéssel kapcsolatban tesz vallomást. Ragaszkodnak eredeti verziójukhoz, miszerint E. úr okozta az erőszak eszkalálódását, de ellentmondásokba bonyolódnak, amelyeket dokumentálnak. Az E. úr elleni súlyos testi sértés vádjával kapcsolatban mindketten élnek a vallomástétel megtagadásának jogával.
E. úr tanácsot kér egy kapcsolati erőszak által érintett férfiakra szakosodott tanácsadó központban. A házastársi lakás kizárólagos használatát engedélyezik számára.
Négy hét elteltével a rendőrségi nyomozás lezárul, és kiderül, hogy E. úr nyilvánvalóan évek óta a felesége és annak anyja által elkövetett erőszak áldozata. Mindkét esetet a kerületi ügyészség kapcsolati erőszakkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó speciális részlegére küldik döntéshozatalra.
A kapcsolati erőszak eseteiben történő beavatkozások, mint számos rendőrségi szempontból releváns helyzet, nehezen sztenderdizálhatók a meghozandó intézkedések tekintetében. A beavatkozás általában erőszakos bűncselekmény után következik be.
Forgatókönyv: Az áldozat panaszt tesz anélkül, hogy bármilyen aktuális incidens történt volna
The az áldozat elmegy a rendőrségre, és feljelentést tesz, anélkül, hogy bármilyen aktuális esemény történt volna.
Feladat visszajelzésre
Milyen beavatkozások lehetségesek az ön számára egy hasonló intézkedésnél?
Lehetséges válaszok
- A tények tisztázása és rögzítése: Ki az elkövető? Hányszor fordult elő kapcsolati erőszak? Milyen időszak alatt? Milyen intenzitással? stb.
- A bizonyítékok utólagos megőrzésének lehetőségeinek felkutatása: Voltak tanúk? Voltak-e orvoslátogatások? Voltak-e bizalmasok? Van más formában is bizonyíték?
- Tájékoztatás a jogokról és kötelezettségekről, az eljárás menetéről.
- Kockázatértékelés és szükség esetén a szükségesnek tűnő védelmi intézkedések kezdeményezése (az elkövető tekintetében például: az elkövetővel való foglalkozás, lakhelyelhagyási végzés, távolságtartási végzés, kapcsolattartási tilalom, fogva tartás; az áldozat tekintetében: áldozatvédelmi beszélgetés, szükség esetén menedékház).
- A támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos információkról való tájékoztatás (civil szervezetek, állami szektor).
- Közvetítés segélyhálózatba, pl. proaktív megközelítéssel.
Mind az elkövető, mind az áldozat kivételes pszichés helyzetben van. Ez teljesen atipikus és irracionális viselkedéshez vezethet. Az agresszió a kiérkező rendőrök ellen is irányulhat. A rendőrség a következő intézkedéseket hozhatja:5
Áldozat-orientált intézkedések
- Személyes kapcsolat a károsultakkal/áldozatokkal
- Az érintett felek térbeli elkülönítése
- Az elkövetőnek az áldozat befolyásolásában való megakadályozása
- A sértett spontán vallomásainak dokumentálása
- A bűncselekmény helyszínének dokumentálása (pl. megsemmisült lakberendezési tárgyak)
- Tanúk azonosítása a helyszínen
- A sérülések érdemi dokumentálása az igazságügyi orvosszakértő esetleges bevonásával (pl. fényképek)
- Az áldozat orvos általi fizikai vizsgálata
- A személyes adatok megadásához való hozzájárulásra vonatkozó formanyomtatvány használata (orvosi titoktartási nyilatkozat)
- Magas kockázatú eset vizsgálata és szükség esetén a megfelelő intézkedések kezdeményezése
- Tanúk kihallgatása és büntetőeljárás kezdeményezése (az áldozat tanúvallomási hajlandóságának felhasználása)
- A sértett tájékoztatása a jogi lehetőségekről
- Intervenciós központba vagy más támogató létesítménybe (pl. női menedékház), áldozatvédelmi munkatárshoz irányítás
- A rendelkezésre álló, támogató szolgáltatásokra vonatkozó információs anyagok kiosztása
- A tanácsadási igény továbbítása az illetékes intervenciós központnak az áldozat beleegyezésével
- Gyermekek jelenléte esetén minden esetben haladéktalanul értesíteni az ifjúságvédelmi hivatalt
- Kísérés a menedékházba vagy a gyermekvédelmi szolgálathoz fokozott kockázatértékelés esetén
- Hazakísérés fokozott kockázatértékelés esetén
Elkövető-orientált intézkedések
- A veszély elhárításához szükséges intézkedések végrehajtása az arányosság figyelembevételével (pl. lakhely-elhagyás, lakásból való kiutasítás, előzetes letartóztatás)
- Lakásból való kiutasítás esetén: tájékoztatás a kiutasítás típusáról, mértékéről és időtartamáról, a mindennapokhoz szükséges tárgyak magával vitelének lehetősége, a lakáskulcsok biztosítása, az új postacím megadása
- Vádlott kioktatása és kihallgatása
- A rizikó-prognózist alátámasztó tények dokumentálása
- Büntetőeljárási intézkedések megvalósítása (pl. házkutatás, bizonyítékok lefoglalása, vérvétel, letartóztatás)
- Tájékoztató anyagok átadása
- A tanácsadási igény továbbítása az illetékes intervenciós központnak az érintett személy hozzájáruló nyilatkozatával együtt
Elkövetővel való munka
A kapcsolati erőszak elleni hatékony küzdelem érdekében az elkövetőknek fel kell ismerniük erőszakos viselkedésüket, ami általában csak szakmai segítséggel lehetséges. Erre a célra a kapcsolati erőszak elkövetői számára tanácsadó központok állnak rendelkezésre. A hosszú távú tanácsadási folyamatok során a kapcsolatok erőszakmentes megközelítését sajátítják el. Az elkövetőkkel folytatott munka arra irányul, hogy viselkedésük megváltoztatásával hosszú távon véget vessenek az erőszaknak. Megelőző hatása van, és így az áldozatok védelmét szolgálja.
3. A kapcsolati erőszakban érintett gyermekek és serdülők
A szülők közötti erőszak rendkívül stresszes helyzetet jelent a gyermekek és a fiatalok számára. Ha a kapcsolati erőszakot bejelentik a rendőrségen, a rendőri intézkedéseknek a jelenlévő gyermekekre és fiatalokra is ki kell terjedniük. Életkoruknak megfelelő magyarázatra van szükségük az erőszak kapcsán megtett lépésekről és a rendőri intézkedésről. Ha a kiskorúak olyan háztartásban élnek, ahol a szülők között erőszak van, ennek gyakran szemtanúi. 7 A szemtanúság mellett azonban gyakran maguk is közvetlen fizikai és/vagy lelki erőszak áldozatává válnak. Ez elhanyagoláshoz is vezethet, és így veszélyeztetheti a gyermek jólététe.6
A képet a freepik tervezte
A kapcsolati erőszakot megtapasztaló gyermekek és serdülők sokféleképpen reagálnak a tapasztalt viselkedésre. Ezek a következők lehetnek:
Gyermekek és serdülők reakciói
- Úgy gondolják, hogy ők a felelősek a fennálló helyzetért.
- Félelemből riasztják a rendőrséget vagy a szomszédokat.
- Megpróbálják visszatartani az apát/anyát, hogy megvédjék az anyát/apát, és emiatt maguk is bántalmazást szenvednek, vagy belekeverednek a konfliktusba.
- Átveszik a szülők szerepét a családon belül, néha a testvéreik számára is.
- Szüleik túlterhelik őket, és a vigasz és a kapcsolat egyetlen forrásaként használják őket.
- Kerülik érzéseik és tapasztalataik kifejezését.
- Védik a szüleiket. („Nem akarnak bűnöző fiai lenni.” / „Nem akarják elveszíteni a szülőjüket.”).
- Már nem ismerik el szüleiket tekintélyszemélyként.
- Elveszítik a szüleikhez való kötődésüket, mert nem értik a viselkedésüket.
- Kerülik a kapcsolatot a barátaikkal az otthoni környezetükben.
- Átveszik szüleik viselkedését
Következmények gyermekek és serdülők számára7,8,9,10
A megfigyelt és átélt erőszak jelentős hatással van a gyermekekre és serdülőkre, alvászavarokban, koncentrációs nehézségekben, depresszív hangulatban, fokozott ingerlékenységben vagy agresszióban nyilvánul meg. A szülő súlyos sérülése vagy halála a gyermek egész életét megzavarhatja. A kapcsolati erőszak a tanulási és problémamegoldási mintákat is befolyásolja, és jövőbeli erőszakos viselkedéshez és tapasztalatokhoz vezethet. Következésképpen a gyermekek és a serdülők életminőségükben, szociális integritásukban és fejlődési lehetőségeikben jelentős veszteséget szenvednek el.
Az ilyen tapasztalatok halmozódása összefügg a problémás szerhasználattal, az öngyilkossággal, a poszttraumás stressz zavarral és a fiatalkori bűnözéssel. Ezek a tapasztalatok növelik a további áldozattá válás kockázatát. Azoknál a gyermekeknél, akik többszörös viktimizációs tapasztalatokat éltek át, különösen szexuális erőszakkal vagy szülői bántalmazással kapcsolatban, az újabb viktimizáció kockázata akár hétszeresére is nő azokhoz képest, akiknek nincs ilyen előzménye. Aki szülők közötti kapcsolati erőszak szemtanúja, azt négyszeres valószínűséggel érik újabb viktimizációs tapasztalatok.
Ezeknek az élményeknek a halmozott hatása mélyen befolyásolja a gyermekek és serdülők mentális egészségét és általános jólétét, jelentősen megnövelve a további viktimizáció és a kapcsolódó kihívások valószínűségét.
További információk a kapcsolati erőszak hatásáról gyermekekre és serdülőkre a 2. modulban.
A rendőri intézkedésre gyakorolt hatás
A gyermekek és a serdülők gyakran úgy ítélik meg a kapcsolati erőszakos helyzeteket, mint olyan feszültséget, amelyben szüleik között találják magukat, és rendőri beavatkozás esetén a rendőrökkel szemben is állhatnak. Néha megpróbálják megtartani a „családi titkot”. Mivel nem áll rendelkezésükre minden információ, különösen intenzíven érzékelik a helyzetet, így a szüleikkel szembeni rendőri intézkedések fenyegető és ijesztő hatással lehetnek rájuk. A rendkívüli pszichológiai helyzet miatt, amelyben a szülők találják magukat, már nem az ő felelősségük, hogy gondoskodjanak gyermekeik jólétéről, kellő figyelmet és megértést tanúsítsanak irántuk. Ezért fontos, hogy a beavatkozó rendőrök a helyzet stabilizálódása után a lehető leghamarabb a jelenlévő gyermekek és serdülők felé forduljanak.
A gyermekek és serdülők felé a következő viselkedés a célravezető:11
- Védelem a további veszélyektől, nyugtató hatás elérése
- Személyes bemutatkozás és az életkornak megfelelő kommunikáció és kapcsolatfelvétel
- “Azonos szintre” kerülni a gyermekekkel és a serdülőkkel, szükség esetén leguggva megszólítani őket
- A helyzet, az operatív helyzet és a rendőri intézkedés céljainak gyermek- és életkornak megfelelő leírása
- Ha lehetséges, a gyermek jelenlétében kerülni a szülőkkel szembeni közvetlen kényszerítő eszköz alkalmazását
- A gyermek meghallgatása során a különleges követelmények figyelembevétele; különösen a vallomástétel megtagadásának joga és a beszámítási képesség mentális érettségnek megfelelő figyelembe vétele
- A többszöri meghallgatás elkerülése és a speciális gyermekmeghallgató szobák használata
- A gyermekek biztonságos elhelyezésének és megfelelő ellátásának biztosítása
- A rendelkezésre álló, életkorhoz igazodó tájékoztató anyagok kiosztása
- Az ifjúságvédelmi hivatal értesítése, a gondozásba vétel és szükség esetén a helyettesítő gyámság felvetése
- Részletes dokumentáció a gyermekek tartózkodási helyéről a bűncselekmény idején, (érzelmi) állapotáról, arról, hogy mit láttak és milyen veszélyeknek vannak/voltak kitéve
- A gyermekekkel szemben nem alkalmaznak közvetlen kényszerítőeszközt (pl. a gondozásba vételkor)
Függetlenül attól, hogy a gyermekek csak szemtanúi az erőszaknak, vagy maguk is erőszak áldozatai, a jelenlévő gyermekeket mindig áldozatnak kell tekinteni. A gyermekekkel körültekintően, speciális figyelemmel kell eljárni (pl. a gondozásba vételkor).
4. Intézkedések bevándorló hátterű áldozatok számára
Ha a bevándorló háttérrel rendelkező emberek kapcsolati erőszak áldozatai, a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban feszültségek merülhetnek fel. Az áldozatok számára fontos lehet saját becsület-érzetük és vallási nézeteik. Ezek mentén jelentősen eltérő reakciókat adhatnak, mint a nyugat-európai értékrenddel rendelkező áldozatok. Különösen a nemi szerepfelfogás miatt a bevándorló hátterű nők jellemzően kevésbé vádolják az elkövetőt, és kevésbé fogadják el helyzetüket. Mindenekelőtt a családból való kirekesztéstől való félelem vagy a gyermekeik elvételének veszélye vezethet ahhoz, hogy az áldozatok eltűrik az erőszakot. A tisztázatlan jogi helyzet, a nyelvi akadályok, a tartózkodási jogaikkal kapcsolatos aggályok és a gazdasági helyzetük megnehezíti az áldozatok számára, hogy kiutat találjanak az erőszakból. Mindezért különleges támogatásra van szükség. Az erőszak alkalmazása bevándorló családokban sem igazolható kulturális hátterükkel vagy normáikkal, ezért semmilyen körülmények között nem tolerálható. A nyelvi akadályok, a vallási háttér és a szerepfelfogás miatt mind az áldozatok, mind az elkövetők eltérő módon reagálhatnak. Ez ahhoz vezethet, hogy az áldozatok elutasítják a rendőrséget.12
Fontos emlékeztetni arra, hogy a kapcsolati erőszak nem minden bevándorló hátterű áldozata alkot homogén csoportot. Még egyazon kultúrán belül is vannak eltérések az egyének életkorától, városi vagy kistelepülési hátterétől, etnikai csoporttól, iskolázottságtól, vallástól stb. függően. Ezért az erőszak minden egyes áldozatát egyénként kell megközelíteni, és figyelembe kell venni egyedi kihívásaikat és erősségeiket. Másrészt a nagyon eltérő háttérrel rendelkező emberek hasonló kihívásokkal szembesülhetnek új lakóhelyükön a nyelvi akadályok és a támogatás hiánya miatt.
A következő szempontok ezért különösen fontosak.13
- Áldozat-központú intézkedések: Ahol lehetséges, a nőkkel kapcsolatos, áldozatorientált intézkedéseket női rendőrnek kell végrehajtania (kihallgatás, tanácsadás)
- Nyelvi akadályok: A kihallgatások és beavatkozások során fontos a nyelvi akadályok és a vallási háttér figyelembevétele. A rendőrségnek biztosítania kell, hogy tolmács szolgáltatás álljon rendelkezésre
- Tolmácsok igénybevétele: Ha a rendőr nem rendelkezik tolmácsolásra alkalmas eszközzel (pl. okostelefon tolmács-alkalmazással), vagy ha a rendőr nem ismeri a saját rendőrkapitányságán működő tolmácsszolgálatot, a rendőr feletteseinek biztosítaniuk kell, hogy az alkalmazottak megfelelő képzéssel és eszközökkel rendelkezzenek. A tolmács kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy egyes nyelveket vagy dialektusokat viszonylag kevés ember beszél. Ez azzal a kockázattal jár, hogy a tolmács felismeri a tolmácsolt személyt. Hasznos megkérdezni az áldozatot, hogy melyik nyelvet részesíti előnyben, és hogy számít-e számára a tolmács származási régiója. Például sok szíriai/iraki kurd beszél a kurd dialektusokon kívül arabul is, ezért egyiptomi arabul beszélő tolmácsot lehet alkalmazni. Ha az illető szexuális vagy nemi kisebbséghez tartozik, jó, ha kiderül, hogy van-e olyan tolmács, akit kifejezetten használni szeretne. A telefonos tolmácsolás jó gyakorlat lehet a személyes adatok nyilvánosságra hozatalának elkerülése és a felismerés kockázatának csökkentése érdekében. Bár a tolmácsokat titoktartási kötelezettség terheli, a kockázatok minimalizálása segíthet az áldozatnak abban, hogy nagyobb biztonságban érezze magát.
A 3.modulban további információkat talál a kommunikációról és a tolmácsok alkalmazásáról kapcsolati erőszak esetén.
- Nem rokonok mint tolmácsok: Ne használjon gyermekeket és rokonokat tolmácsként a nyelvi akadályok leküzdésére.
- Különálló meghallgatások: Az áldozatot mindig a családtagoktól elkülönítve hallgassa ki, hogy a család jelenléte ne befolyásolja a vallomását.
- Viselkedéselemzés: Elemezze az áldozat viselkedését és nyilatkozatát a lehetséges befolyásoló tényezők (megtorlástól való félelem, család, kirekesztés) szempontjából.
- Támogatás elfogadása: Előfordulhat, hogy a rendőrség által nyújtott támogatást az áldozat saját szerepük eltérő értelmezése miatt nem fogadják el. Ilyen esetekben irányítsa az áldozatot más intézményekhez, például tanácsadó központokhoz.
- A kirekesztés kockázata: Vegye figyelembe annak kockázatát, hogy az áldozat a vád következtében kirekesztésre kerül a családból és a társadalmi környezetből. Fordítson különös figyelmet a család/becsület fontosságára az áldozat általi feljelentéssel és vádemeléssel kapcsolatban.
- Megbízható személy bevonása: Az áldozat által megjelölt bizalmi személy bevonása további támogatást és megnyugtatást nyújthat.
A bevándorló háttérrel rendelkező nők és lányok a kapcsolati erőszak nagyon sajátos formáinak is áldozatai lehetnek. Ezek közé tartozik a kényszerházasság vagy a női nemi szervek megcsonkítása. Tudjon meg többet az erőszak speciális formáiról az 1. modulból.
Bevándorlási jogi megfontolások
Bizonyos esetekben a külföldi állampolgárok csak a belföldi illetőségű házastársukkal fennálló házastársi kapcsolat fenntartása érdekében kapnak tartózkodási engedélyt. Ha a házastársi kapcsolat megszakad, ez a tartózkodási engedély elvesztéséhez vezethet. Ez európai országonként eltérő lehet.
Németországban például a házassági életközösség fennállásától független önálló tartózkodási jog csak akkor lép hatályba, ha a házassági életközösség legalább három éve fennáll a szövetségi területen. Ezen időszak lejárta előtti különválás esetén a további németországi tartózkodás akkor lehetséges, ha „ez a különleges nehézségek elkerülése érdekében szükséges”. Ezt a különleges nehézséget esetről esetre határozza meg az esetjog. Különleges nehézségnek minősül többek között az, ha a házastárstól kapcsolati erőszak miatt nem várható el, hogy továbbra is a házastársi kapcsolatban éljen. Az erőszakos házastárstól való különélés, amely védelmi határozattal, női menedékházba való befogadással vagy a lakásból való kiutasítással párosul, nem vezet automatikusan a tartózkodási jog elvesztéséhez.
5. Intézkedések fogyatékkal élő áldozatok számára
Korlátozottságuk miatt a fogyatékkal élő emberek gyakran függnek környezetük és gondozóik segítségére szorulnak. A legtöbb esetben a az elkövető a fogyatékkal élő személy ismerőse vagy közeli hozzátartozója (pl. közeli hozzátartozója, gondozója, segítője). Néha a függőséggel partnerek vagy közelálló személyek élnek vissza. Mivel az áldozatok általában partnerüktől függnek a mindennapi életükben, ezért elviselik az erőszakos helyzetet, és természetesnek veszik azt. Ha ellenállást tanúsítanak az erőszakkal szemben, negatív következményekkel kell számolniuk a mindennapi ellátásukban és akár a gondoskodás elvesztésével. Ezért különös gondossággal és körültekintéssel kell eljárni fogyatékkal élőkkel, mint a kapcsolati erőszak áldozataival.
Sok fogyatékkal élő személy nem akar vagy nem tudja, hogyan beszéljen a kapcsolati erőszakról. Egyesek talán nem is tudják, hogy erőszak áldozatai lettek. Lehet, hogy bűntudatot és szégyent éreznek a történtek miatt, aggódnak az elkövetőt érintő esetleges következmények miatt, vagy félnek az elkövető fenyegetéseitől és elutasításától. A kapcsolati erőszak külső jelei lehetnek visszatérő zúzódások, sérülések vagy sebek, amelyek nem egyeznek a fogyatékkal élők vagy hozzátartozóik által tolmácsolt történetekkel. Az is előfordulhat, hogy alultápláltak, és vagy túlságosan sok gyógyszert szednek, vagy elhanyagolják azok szedését. Az érintett személy viselkedése is megváltozhat. A kapcsolati erőszak félelemérzetet, depressziót, öngyilkossági gondolatokat, érzelmi függőséget és agressziót okozhat az érintetteknél. A fogyatékkal élő és sérült nők fokozott valószínűséggel vannak kitéve az erőszak minden formájának életük során.14 A fogyatékosság vagy betegség olyan szempont, amelyet a segítségnyújtás során figyelembe kell venni. A segítségnyújtás során tekintetbe kell venni az ebből adódó körülményeket és szükségleteket. Többek között figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő áldozatok támogatására szolgáló (akadálymentes) infrastruktúra hiányát. Gyakran csak néhány menedékház és tanácsadó központ akadálymentesített.
A következő szempontokat mindenképpen figyelembe kell venni:15
- Az áldozattal szembeni tiszteletteljes bánásmód
- Ne beszéljen a fogyatékkal élő személyhez a potenciális elkövető jelenlétében
- Vegye figyelembe a fogyatékosság típusát, valamint a viselkedés és az intézkedések ehhez igazítását
- Biztosítsa a kommunikációt (siket, beszédsérült) speciális segédeszközök vagy harmadik fél (bizalmi személy, jelnyelvi tolmács) igénybevételével
- Feltétlenül ellenőrizze, hogy az áldozatnak szüksége van-e külső segítségre
- Ellenőrizze, hogy a segédeszközök alkalmasak-e a fogyatékkal élők számára
- Támogatás a személyes tárgyak magáhozvételében
- Biztonságos szálláshely biztosítása
- Ismerje fel, ha a segítő is támogatásra szorul, és szükség esetén irányítsa megfelelő támogatóhoz
- Dokumentálja speciális módon a kihallgatást, ha feltehető, hogy a kihallgatott személy mentális fogyatékkal él
6. Intézkedések idős áldozatok számára
Az idősekkel szemben elkövetett kapcsolati erőszak nagyrészt tabutéma. A kapcsolati erőszak azonban idős korban is tapasztalható. A kérdés még nehezebbé válik, ha olyan idős embereket vizsgálunk, akik gondozást igényelnek, és ezért segítségre szorulnak. Itt nagy látenciát feltételezhetünk hiszen felméréseket csak olyan emberekkel lehet végezni, akik erre fizikailag és intellektuálisan képesek. Ráadásul az idősek gyakran alulreprezentáltak a vizsgálatokban, és általában nagyon alacsony a jelzési képességük. Sok idős ember szégyell a kapcsolati erőszakról beszélni, vagy esetleg nem is tudatosul bennük, hogy erőszakot tapasztalnak. Néhányan közülük az elkövetőtől is függhetnek. Az idősotthonba kerüléstől való félelmükben inkább az elkövetőtől való függést választják. Az időskori áldozattá válásról alkotott képnek tehát hiányos, figyelembe véve a be nem jelentett esetek nagy számát.16
A képet Danie Franco tervezte az Unsplash -en
A családgondozók fizikai és verbális erőszakot is tapasztalhatnak a gondozottak részéről. A skála tehát a gondozás terhei által túlterhelt családtagok által elkövetett erőszaktól a célzott bántalmazásig vagy elhanyagolásig terjed. Ide tartozik a hozzátartozóknak a gondozásra szorulók általi bántalmazása is. Ez a problémakör lefedi az érintettek segítséghez való hozzáférésének sajátos akadályait és nehézségeit, valamint egy olyan infrastruktúrát, amely eddig elsősorban a fiatalabb és középkorú áldozatokra összpontosított.17
A következő prioritásokat kell számításba venni a hatékonyabb beavatkozáshoz:18
- A probléma létezésének felismerése
- Érzékeny bánásmód az érintettekkel
- A problémával kapcsolatos tudatosság és ismeretek javítása
- A beavatkozási készségek fejlesztése
- Segítségnyújtás
- A gondozó kimerültségének felismerése és szükség esetén a gondozó segítséghez irányítása
- Együttműködés az ápolási intézményekkel a rövid távú elhelyezés érdekében
- A szociális és pszichiátriai szolgáltatók bevonása
7. Zaklatás a kapcsolati erőszak kontextusában
Nincs tipikus zaklató viselkedés. A zaklató viselkedés spektruma nagyon széles, és gyakran egyidejűleg érinti az áldozatot. Tipikus formái a következők:
- Állandó telefonhívások, SMS-ek,
- Levelek, e-mailek, üzenetek a közösségi oldalakon
- Ismételt jelenlét az áldozat közelében
- Az áldozat állandó követése
- Szóbeli bántalmazás
- Kényszerítés
- Fenyegetések
- Áruk megrendelése
- Vagyontárgyak megrongálása
- Adatkémkedés
- Állandó ajándékok „szerelmi bizonyítékként”
- Az áldozatról készült képek vagy fájlok nyilvános terjesztése
- Az áldozat fizikai bántalmazása
A tartós zaklatás folyamatos, súlyos fizikai és pszichés tünetekhez vezethet az áldozatnál.
A zaklatás jogi szankciói országról országra változóak Európában.
Rendőri beavatkozás zaklatás esetén19
Az áldozattal való bánásmód
A következő ajánlásokat és tippeket adhatja az áldozatnak, amikor az elkövetővel és a zaklatással foglalkozik:
- Az áldozat és az elkövető közötti kapcsolatfelvétel következetes elkerülése
- Az elkövetővel való találkozások elkerülése
- Az elkövető és az áldozat kapcsolatának széles körű védelme és dokumentálása
- A zaklatás nyilvánosságra hozatala az áldozat személyes környezetében
- Akut fenyegetés/üldözés esetén azonnali kapcsolatfelvétel a rendőrséggel
- A személyes adatok és dokumentumok (cím, filmfelvételek, fényképek) gondos kezelése
- Technikai védelmi lehetőségek alkalmazása (titkos telefonszám, második vonal, lehallgatás)
- A lakás és a vagyontárgyak (pl. autó) megfelelő biztosítása
- Tájékoztatás a támogató szolgálatokról (tanácsadó központok és menedékházak)
- Tájékoztatás az orvosi és pszichoterápiás támogató szolgálatokról, valamint a bíróságon felhasználható dokumentációról
- Tanácsadás a védelmi határozatok (pl. távoltartás) lehetőségeiről
Az elkövetővel való bánásmód
- Kihallgatások és kockázatértékelés elvégzése
- Intenzív párbeszéd a betekintés és a helyzet lehetséges de-eszkalációja érdekében
- A cselekmény valóságtartalmának tisztázása
- Az elkövető rendőrségi ellenőrzés / figyelem alatt tartása
- Az elkövető számára tanácsadás felvetése és szükség esetén megszervezése
További forrásokat talál a zaklatásról a bűnüldöző szervek számára itt.
8. Jogi megfontolások
A kapcsolati erőszak esetén a rendőrségi beavatkozás a veszély elhárítására és a büntetőeljárás lefolytatására egyaránt irányul. Néhány európai országban a rendőrség beavatkozása után az ügynek bírósági eljárásban kell folytatódnia. Az elkövetővel szemben indult eljárások esetén szóba jöhet kiutasítás, lakásból való kilakoltatás, lakhelyelhagyási tilalom, kapcsolattartási tilalom vagy őrizetbe vétel. Különösen fontos a lakásba való visszatérési tilalom, amelyet a rendőrség akkor rendelhet el, ha az ugyanabban a lakásban élő személy által jelentett aktuális veszély elhárításához szükséges a távoltartás.
Tárgyalás előkészítő eljárás
A kapcsolati erőszak áldozatai számára való igazságszolgáltatás jogának garantálásához elengedhetetlenek az olyan büntetőjogi, polgári jogi, családi és közigazgatási tárgyalás előtti/meghallgatási eljárások, amelyek elfogulatlanok és érzékenyek a kapcsolati erőszak áldozatainak sajátos szükségleteire. A büntetőeljárást megelőző büntetőjogi szolgáltatások tükrözik az állam és az igazságügy szereplőinek nemzetközi kötelezettségét, hogy nyomozzanak és vádemelést kezdeményezzenek, ugyanakkor tekintetbe vegyék az áldozatok támogatását is, hogy tájékozott döntéseket hozzanak a büntetőjogi rendszerrel való interakcióikban.
A büntetőeljárásokban a tárgyalás előtti/meghallgatási folyamatok magukban foglalják az óvadékra irányuló meghallgatásokat, a vádemelésre irányuló meghallgatásokat, a vádak kiválasztását, a vádemelésről szóló döntést és a büntetőeljárás előkészítését. Polgári és családi jogi eljárásokban ezek közé tartoznak az ideiglenes gyermekelhelyezési/tartási végzések, a polgári ügyekben a felderítési eljárások, valamint a tárgyalás vagy meghallgatás előkészítése. A közigazgatási jogi ügyek, például a büntetőjogi kártérítési perek büntetőjogi és/vagy polgári ügyek nélkül vagy azokon kívül is lefolytathatóak, és tartalmazzák a kérelmeket alátámasztó dokumentációt.
Bár a tárgyalás előtti eljárás csak egy kis részét képezi a rendőrök munkaköri feladatainak, a következő legfontosabb szempontokat szem előtt kell tartani ahhoz, hogy tudjuk, mi történik a munka elvégzése után:
- A vádemelés kezdeményezésének elsődleges felelőssége az igazságügyi szerveket és nem az áldozatot terheli
- Az áldozatot tájékoztatni kell a vádemeléssel kapcsolatos döntésekről, kivéve, ha jelzi, hogy nem kíván tájékoztatást kapni
- Az eljárás mellőzéséről szóló döntés nem alapulhat kizárólag azon a tényen, hogy nincs orvos-szakértői jelentés, vagy hogy a jelentés nem meggyőző
- Minden lényeges információt össze kell gyűjteni. Ez magában foglalhatja az erőszak pszichoszociális hátterét, az orvosi, igazságügyi és egyéb releváns jelentéseket és információkat is
Tárgyalás
A kapcsolati erőszak áldozatai, akik büntető- és polgári eljárásban vesznek részt az igazságszolgáltatási rendszer által kiszolgáltatottnak és túlterheltnek érezhetik magukat, vagy az igazságszolgáltatás szereplőinek bánásmódja miatt újra áldozattá válhatnak. Az áldozatokról szóló nemzetközi irányelvek és normák olyan intézkedéseket írnak elő, amelyekkel megelőzhetőek a további nehézségek és traumák, amelyek a tárgyaláson való részvételből adódhatnak. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy a tárgyalási folyamatok maximalizálják az áldozat együttműködését, elősegítik az áldozat azon képességét, hogy a tárgyalási szakaszban érdekeit képviselje, miközben biztosítják, hogy büntetőügyekben az igazságszolgáltatás az államot terheli. Az igazságszolgáltatási szervek által nyújtott szolgáltatások alapvető fontosságúak a tárgyalási folyamatban, és nemzetközileg elfogadott modellstratégiákat tükröznek. Ebbe tartozik a barátságos és megengedő bírósági környezet, hogy az áldozatok biztonságban és kényelmesen érezhessék magukat az átélt események elbeszélése során. Minimalizálják az újbóli áldozattá válást, valamint diszkrimináció mentes bizonyítási szabályokat alkalmaznak.
Ha lehetséges, egy szociális munkás végigkísérheti az áldozatot a jogi eljárások több szakaszán. Néhány európai országban ez a szolgáltatás kérésre elérhető.
A civil szervezetek szerepe alapvető fontosságú az áldozatok támogatásában a tárgyalás során. Az ügyvédi munka mellett rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyekkel megkönnyíthetik ezt a stresszes és bizonytalan időszakot a lakhatás, a menedékházak, a pénzügyi támogatás és a gyermekek tekintetében, azáltal, hogy pszichológiai támogatást nyújtanak az áldozatoknak.
Tárgyalás utáni folyamat
Az eljárást követő folyamatoknak fontos szerepük van a további erőszak megelőzésében, egyfelől, mert azt az üzenetet küldik a közösségnek, a kapcsolati erőszak nem elfogadható. Másfelől biztosítják az elkövetők elszámoltathatóságát és rehabilitációját, hozzájárulnak a visszaesés csökkenéséhez. A nemzetközi normák és sztenderdek arra sürgetik az államokat, hogy fejlesszenek az elkövető kezelésére és reintegrációjára / rehabilitációjára irányuló programokat, melyek az áldozat védelmét helyezik előtérbe. Emellett biztosítják, hogy az előírt normák betartását ellenőrzik. Ezek a sztenderdek arra is ösztönzik az államokat, hogy megfelelő, a kapcsolati erőszak felszámolására irányuló intézkedéseket tegyenek.
Az eljárást követő folyamatok magukban foglalják az elkövetők nevelését/ szemléletformálását, mivel elsődleges céljuk az áldozatok védelme, és a visszaesés csökkentése, az elkövető rehabilitációja által. Lefedik a megelőzést és azoknak a kapcsolati erőszak áldozatoknak a védelmét is, akik büntetés-végrehajtási intézményekben vannak.
A kapcsolati erőszakos esetek kivizsgálása során számos lehetséges bűncselekményt vesznek figyelembe. A kapcsolati erőszakra irányuló büntetőeljárások az egyes európai országokban eltérőek. Az IMPROVE és a VIPROM partnerországok büntetőeljárásainak áttekintését a 7. modulban találja.
Források
- Peichel, J. 2011. Destruktive Paarbeziehungen: Wie entsteht die Spirale der Gewalt? In: Blickpunkt EFL-Beratung Ausgabe 27/2011, S. 6-17. ↩︎
- Thüringer Polizei. 2023. Polizeiliche Maßnahmen in Fällen Häuslicher Gewalt. Leitlinien der Thüringer Polizei. https://polizei.thueringen.de/fileadmin/Thueringer_Polizei/polizei/Thueringer_Polizei-Portal/lpd/Polizeiliche_Praevention_Lebenslagen/Haeusliche_Gewalt/231215_Leitlinien_Haeusliche_Gewalt_Stand_2023__final_.pdf ↩︎
- Western Australian Common Risk Assessment and Risk Management Framework (CRARMF). 2021. Fact Sheet 4 – Determining the primary aggressor. https://www.wa.gov.au/system/files/2021-10/CRARMF-Fact-Sheet-4-Primary-aggressor.pdf ↩︎
- Institut für Polizei und Sicherheitsforschung (IPoS). 2010. Evaluation von Maßnahmen zur Verhinderung von Gewalteskalationen in Paarbeziehungen bis hin zu Tötungsdelikten und vergleichbaren Bedrohungsdelikten. Abschlussbericht. https://polizei.nrw/sites/default/files/2016-11/Gewaltesk_Evaluation_lang_0.pdf ↩︎
- Thüringer Polizei. 2023. Polizeiliche Maßnahmen in Fällen Häuslicher Gewalt. Leitlinien der Thüringer Polizei. https://polizei.thueringen.de/fileadmin/Thueringer_Polizei/polizei/Thueringer_Polizei-Portal/lpd/Polizeiliche_Praevention_Lebenslagen/Haeusliche_Gewalt/231215_Leitlinien_Haeusliche_Gewalt_Stand_2023__final_.pdf ↩︎
- Berliner Initiative gegen Gewalt an Frauen (BIG e.V.). 2010. Begleiteter Umgang bei häuslicher Gewalt. https://www.big-berlin.info/sites/default/files/medien/begleiteter_umgang.pdf ↩︎
- Charak, R., J. Ford, C. Modrowski & P. Kerig. 2019. Polyvictimization, Emotion Dysregulation, Symptoms of Posttraumatic Stress Disorder, and Behavioral Health Problems among Justice-Involved Youth: A Latent Class Analysis. Journal of Abnormal Child Psychology, 47(2), 287–298. ↩︎
- Finkelhor, D., R. K. Ormrod & H. A. Turner. 2007. Poly-Victimization: A neglected component in child victimization. Child abuse & Neglect 31 (1), 7–26. ↩︎
- Finkelhor, D., R. K. Ormrod & H. A. Turner. 2007. Re-victimization patterns in a national longitudinal sample of children and youth. Child Abuse & Neglect 31 (5), 479–502. ↩︎
- Ford, J. D., J. D. Elhai, D. F. Connor, & B. C. Frueh. 2010. Poly-Victimization and Risk of Posttraumatic, Depressive, and Substance Use Disorders and Involvement in Delinquency in a National Sample of Adolescents. Journal of Adolescent Health, 46(6), 545–552. ↩︎
- Thüringer Polizei. 2023. Polizeiliche Maßnahmen in Fällen Häuslicher Gewalt. Leitlinien der Thüringer Polizei. https://polizei.thueringen.de/fileadmin/Thueringer_Polizei/polizei/Thueringer_Polizei-Portal/lpd/Polizeiliche_Praevention_Lebenslagen/Haeusliche_Gewalt/231215_Leitlinien_Haeusliche_Gewalt_Stand_2023__final_.pdf ↩︎
- Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend (BMFSFJ). 2014. Gewalt gegen Frauen in Paarbeziehungen. Eine sekundäranalytische Auswertung zur Differenzierung von Schweregraden, Mustern, Risikofaktoren und Unterstützung nach erlebter Gewalt. https://www.bmfsfj.de/resource/blob/93968/f832e76ee67a623b4d0cdfd3ea952897/gewalt-paarbeziehung-langfassung-data.pdf ↩︎
- Thüringer Polizei. 2023. Polizeiliche Maßnahmen in Fällen Häuslicher Gewalt. Leitlinien der Thüringer Polizei. https://polizei.thueringen.de/fileadmin/Thueringer_Polizei/polizei/Thueringer_Polizei-Portal/lpd/Polizeiliche_Praevention_Lebenslagen/Haeusliche_Gewalt/231215_Leitlinien_Haeusliche_Gewalt_Stand_2023__final_.pdf ↩︎
- Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend (BMFSFJ). 2012. Lebenssituation und Belastungen von Frauen mit Beeinträchtigungen und Behinderungen in Deutschland. Ergebnisse der quantitativen Befragung. Endbericht. https://www.bmfsfj.de/resource/blob/94206/1d3b0c4c545bfb04e28c1378141db65a/lebenssituation-und-belastungen-von-frauen-mit-behinderungen-langfassung-ergebnisse-der-quantitativen-befragung-data.pdf ↩︎
- Thüringer Polizei. 2023. Polizeiliche Maßnahmen in Fällen Häuslicher Gewalt. Leitlinien der Thüringer Polizei. https://polizei.thueringen.de/fileadmin/Thueringer_Polizei/polizei/Thueringer_Polizei-Portal/lpd/Polizeiliche_Praevention_Lebenslagen/Haeusliche_Gewalt/231215_Leitlinien_Haeusliche_Gewalt_Stand_2023__final_.pdf ↩︎
- Görgen, T., Nägele, B., et al. 2012. Kriminalitäts- und Gewalterfahrungen im Leben älterer Menschen. Zusammenfassung wesentlicher Ergebnisse zu Gefährdungen älterer und pflegebedürftiger Menschen. In: Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend (BMFSFJ) (Hrsg.). https://www.bmfsfj.de/resource/blob/94188/26fade4c1250f7888ef17b68f2437673/kriminalitaets-und-gewalterfahrungen-aelterer-data.pdf ↩︎
- Görgen, T., Nägele, B., et al. 2012. Sicher leben im Alter. Ein Aktionsprogramm zur Prävention von Kriminalität und Gewalt gegenüber alten und pflegebedürftigen Menschen. In: Deutsche Hochschule der Polizei (Hrsg.). https://www.bmfsfj.de/resource/blob/95306/26081a7ddf312a0e790eca503ede57fa/sicher-leben-im-alter-data.pdf ↩︎
- Thüringer Polizei. 2023. Polizeiliche Maßnahmen in Fällen Häuslicher Gewalt. Leitlinien der Thüringer Polizei. https://polizei.thueringen.de/fileadmin/Thueringer_Polizei/polizei/Thueringer_Polizei-Portal/lpd/Polizeiliche_Praevention_Lebenslagen/Haeusliche_Gewalt/231215_Leitlinien_Haeusliche_Gewalt_Stand_2023__final_.pdf ↩︎
- Polizeiliche Kriminalprävention der Länder und des Bundes (ProPK). 2023. Informationsblatt für Betroffene von Stalking. https://www.polizei-beratung.de/fileadmin/Medien/045-IB-Stalking.pdf ↩︎