Irodalom
Sondern, L., & Pfleiderer, B. (2020). Why the integration of sex and gender aspects will improve Domestic Violence Risk Assessment. European Law Enforcement Research Bulletin, (20), 155-165. Retrieved from https://www.researchgate.net/publication/347204431_Why_the_integration_of_sex_and_gender_aspects_will_improve_domestic_violence_risk_assessment#fullTextFileContent
https://www.dw.com/en/men-as-victims-of-domestic-violence-i-was-paralyzed/a-55472456
Videók
Képzési videók
A torzítások forrása
Ha nem látja a videót, kérjük, használjon másik böngészőt, vagy kattintson ide: https://www.ted.com/talks/chimamanda_ngozi_adichie_the_danger_of_a_single_story.
Normák és elvárások a társadalminemekkel kapcsolatban
Gondoljuk át!
Hogyan ábrázolja a férfiakat a fenti Disney-film? Milyen negatív következményei lehetnek a férfiasság ilyen ábrázolásának a fiúkra nézve?
Gondoljuk át!
Hogyan járulhatnak hozzá a társadalomban élő, a férfiasságról alkotott elképzelések a nők elleni erőszak elfogadásához?
Férfiak, mint a kapcsolati erőszak áldozatai
Gondoljuk át!
1. Milyen akadályokkal szembesülhetnek a férfiak, amikor párkapcsolati erőszakot jelentenek be?
2. Hogyan befolyásolhatja a kapcsolati erőszak férfi áldozatainak segítségkérési hajlandóságát, hogy az adott kultúrában milyenek a férfiasságról uralkodó elképzelések
3. Hogyan befolyásolhatják a torzítások a férfi áldozatok véleményét és helyzetértékelését kapcsolati erőszak esetén?
A nők tárgyiasítása a médiában
Feladat: Robin Thicke – Blurred Lines (angol nyelven)
Dalszöveg (angol nyelven)
Everybody get up
Hey, hey, hey
Hey, hey, hey (Uh)
Hey, hey, hey (Ha-ha!) (Woo!)
Tune me up
If you can’t hear what I’m trying to say (Hey girl, come here!)
If you can’t read from the same page (Hey)
Maybe I’m going deaf (Hey, hey, hey)
Maybe I’m going blind (Hey, hey, hey)
Maybe I’m out of my mind, mind (Hey, hey, hey)
Okay, now he was close
Tried to domesticate you
But you’re an animal
Baby, it’s in your nature (Meow)
Just let me liberate you (Hey, hey, hey)
You don’t need no takers (Hey, hey, hey)
That man is not your maker (Hey, hey, hey)
And that’s why I’m gon’ take a good girl (Everybody get up)
I know you want it (Hey)
I know you want it
I know you want it
You’re a good girl (Hey, hey)
Can’t let it get past me (Oh yeah)
You’re far from plastic (Alright)
Talkin’ ’bout getting blasted
I hate these blurred lines
I know you want it (Hey)
I know you want it (Oh-oh-oh-oh, yeah-yeah)
I know you want it
But you’re a good girl (Ah, hey)
The way you grab me
Must wanna get nasty (Ah, hey, hey)
Go ahead, get at me (Everybody get up) (Come on!)
What do they make dreams for
When you got them jeans on? (Why?)
What do we need steam for?
You the hottest bitch in this place
I feel so lucky (Hey, hey, hey)
You wanna hug me (Hey, hey, hey)
What rhymes with hug me? (Hey, hey, hey)
Hey! (Everybody get up)
Okay, now he was close
Tried to domesticate you
But you’re an animal
Baby, it’s in your nature (Uh-huh)
Just let me liberate you (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
You don’t need no takers (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
That man is not your maker (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
And that’s why I’m gon’ take a good girl (Everybody get up)
I know you want it
I know you want it (Hey)
I know you want it
You’re a good girl
Can’t let it get past me (Hey)
You’re far from plastic (Oh)
Talkin’ ’bout getting blasted (Everybody get up)
I hate these blurred lines (Hate them lines)
I know you want it (I hate them lines)
I know you want it (I hate them lines)
I know you want it
But you’re a good girl (Good girl)
The way you grab me (Hustle Gang, homie)
Must wanna get nasty (Let go) (I say Rob)
Go ahead, get at me (Let me holla at ’em real quick)
One thing I ask of you
Let me be the one you back that ass up to (Come on!)
Go from Malibu to Paris, boo (Yeah)
Had a bitch, but she ain’t bad as you (Uh-uh, ayy)
So, hit me up when you pass through (Oh)
I’ll give you something big enough to tear your ass in two
Swag on ’em even when you dress casual
I mean, it’s almost unbearable (Hey, hey, hey!) (Everybody get up)
In a hundred years not dare would I
Pull a Pharcyde, let you pass me by
Nothin’ like your last guy, he too square for you
He don’t smack that ass and pull your hair like that (You like it)
So I’m just watchin’ and waitin’
For you to salute the true big pimpin’
Not many women can refuse this pimpin’
I’m a nice guy, but don’t get it confused, get pimpin’ (Everybody get up)
Shake your rump
Get down, get up
Do it like it hurt, like it hurt
What, you don’t like work?
Hey! (Everybody get up)
Baby, can you breathe?
I got this from Jamaica
It always works for me
Dakota to Decatur (Uh-huh)
No more pretending (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
‘Cause now you’re winning (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
Here’s our beginning (Hey, hey, hey) (Uh-huh)
I always wanted
You’re a good girl (Everybody get up)
I know you want it (Hey)
I know you want it
I know you want it
You’re a good girl
Can’t let it get past me (Oh yeah)
You’re far from plastic (Alright)
Talkin’ ’bout getting blasted
I hate these blurred lines (Everybody get up)
I know you want it (Hey)
I know you want it (Oh-oh-oh-oh, yeah-yeah)
I know you want it
But you’re a good girl (Ah, hey)
The way you grab me
Must wanna get nasty (Ah, hey, hey)
Go ahead, get at me
Everybody get up
Everybody get up
Hey, hey, hey
Hey, hey, hey
Hey, hey, hey
Gondoljuk át!
A fenti szerzeményt „nemi erőszak himnusznak” nevezték többen. Mit gondol, mi lehet ennek az oka? Mit üzen a dal?
Az LMBTIQ+ emberek reprezentációja a médiában
Gondoljuk át!
Milyen következményekkel járhat az LMBTIQ+ kapcsolatokban előforduló erőszak megítélésére a médiareprezentáció hiánya vagy a nem megfelelő ábrázolás? Hogyan segíthet az árnyalt, sokrétű médiaábrázolás a sztereotípiák lebontásában?
A sztereotípiákat megkérdőjelező képek
Gondoljuk át!
1. Mi a videó fő üzenete?
2. Hogyan és milyen jellemzők alapján kategorizálja az embereket? Milyen tulajdonságokat tulajdonít nekik? Milyen diskurzusok határozzák meg ezeket a „kategóriákat”, honnan származnak az előítéletei (baráti kör, média, politika)?
3. Mit jelentenek ezek a társadalmi befogadás és a sokszínűség szempontjából?
Individuáció
A következő három videó sokszínűséggel foglalkozó, sikeres reklámkampányokat mutat be.
Ha nem látja a videót, kérjük, használjon másik böngészőt, vagy kattintson ide: https://youtu.be/pcSP1r9eCWw.
Ha nem látja a videót, kérjük, használjon másik böngészőt, vagy kattintson ide: https://youtu.be/IocLkk3aYlk.
Ha nem látja a videót, kérjük, használjon másik böngészőt, vagy kattintson ide: https://youtu.be/13WZij3xmCA.
Átgondolásra
1. Mi a videók fő üzenete? Mi a közös bennük?
2. Hogyan kapcsolódnak az individuáció stratégiájához?
3. Mit jelentenek ezek a szempontok a társadalmi sokszínűség és a befogadás kontextusában?
További videó ajánlások
- „Elnyomott többség” a nemi szerepek megfordításáról: http://www.th-ink.co.uk/2014/02/13/short-french-film-reversing-gender-roles/
- „Behódolás” van Gogh-tól: https://www.youtube.com/watch?v=iq8–myC9nM
- „Illustrating gender” projekt, animációs videók a nemek közötti egyenlőség tanulmányozásának a nemek közötti egyenlőség konstruálásához való hozzájárulásán alapulva: http://www.dibgen.com/index-en.html
Esettanulmányok
Esettanulmány: Amikor egy drogfüggő személy a kapcsolati erőszak áldozata
Anna egy 28 éves nő, aki évek óta él partnerével, Markkal, amiben jelen van a kapcsolati erőszak. A fizikai és érzelmi bántalmazás mellett Anna drogfüggőséggel is küzd: kokainhasználó, ami egyben megküzdési mechanizmus is számára a kapcsolatában átélt traumával. Anna több sikertelen kísérletet tett arra, hogy elszakadjon Marktól és legyőzze függőségét.
Átgondolásra
1. Hogyan hatnak a torzítások és az előítéletek azoknak a kábítószerfüggő személyeknek a megítélésére, akik kapcsolati erőszak áldozatai?
2. Milyen extra kihívásokkal kell megküzdeniük az Annához hasonló nőknek a kapcsolati erőszak és a kábítószerfüggőség kombinációja miatt?
3. Hogyan segíthet az individuáció a drogfüggő és bántalmazott személyek megítélésének megváltoztatásában és az ő szükségleteiket is figyelembe vevő támogatás kialakításában?
Esettanulmány: Amikor egy idős ember a kapcsolati erőszak áldozata
Robert 80 éves férfi. Néhány éve egy háztartásban él felnőtt fiával, Michaellel. Az együttélés sajnos kapcsolati erőszakba torkollott. Michael verbálisan és fizikailag is bántalmazza Robertet, gyakran szidalmazza és megveri. Robert idős kora és romló egészségi állapota miatt úgy érzi, hogy tehetetlen, nem lát kiutat ebből a helyzetből. Mozgáskorlátozottsága és a fiától való függése miatt nem tudja, hogyan kérhetne segítséget, hogyan menekülhetne az erőszak elől.
Átgondolásra
1. Hogyan befolyásolhatják a sztereotípiák és előítéletek a kapcsolati erőszak idős áldozatainak társadalmi megítélését?
2. Milyen további problémával kell megküzdeniük a Roberthez hasonló idős áldozatoknak, amikor segítséget szeretnének kérni és próbálnak elmenekülni a kapcsolati erőszakból?
3. Hogyan segíthet az individuáció a probléma tudatosításában és a kapcsolati erőszak idős áldozatainak szükségleteit is figyelembe vevő támogatás kialakításában?
Esettanulmány: Amikor férfi a kapcsolati erőszak áldozata
John egy 35 éves férfi, aki régóta él együtt partnerével, Sarah-val. Az elmúlt néhány hónapban kapcsolatuk nagyon megromlott. Sarah egyre agresszívebb és erőszakosabb viselkedést tanúsít Johnnal szemben. Kiabál vele, verbálisan és fizikailag is bántalmazza, előfordul, hogy megüti vagy megrugdossa. John tehetetlennek érzi magát, és túlságosan szégyelli, hogy beszéljen erről a barátainak vagy hogy a rendőrséghez forduljon. Attól tart, hogy senki sem fog neki hinni, nem veszik komolyan, vagy gyengének tartják.
Átgondolásra
1. Milyen sztereotípiák és tudattalan torzítások érhetők tetten ebben az esettanulmányban? Melyek John saját előítéletei, amelyek befolyásolhatják azt, hogy hogyan érzékeli a helyzetét?
2. Milyen kihívásokkal, stigmával és közvélekedéssel szembesülhetnek a kapcsolati erőszak férfi áldozatai?
3. Hogyan segíthet a kontaktuselmélet megváltoztatni a kapcsolati erőszak férfi áldozatainak a megítélését és hogyan segíthet abban, hogy ők megfelelő támogatást kapjanak?
Esettanulmány: Amikor fogyatékossággal élő személy a kapcsolati erőszak áldozata
Emily egy 40 éves, mozgássérült nő, aki régóta él együtt férjével, Daviddel. Az elmúlt évek során kapcsolatuk egyre erőszakosabbá vált. David verbálisan és fizikailag is bántalmazza Emilyt: sértegeti a fogyatékossága miatt és kihasználja azt, hogy függ tőle, ezzel kontrollálja és manipulálja a feleségét. Emily tehetetlennek érzi magát és nem lát kiutat a helyzetéből, mert fogyatékossága miatt nem tud segítséget kérni és elmenekülni a bántalmazó kapcsolatból.
Gondoljuk át!
1. Hogyan befolyásolhatják a sztereotípiák és előítéletek a kapcsolati erőszak fogyatékossággal élő áldozatainak társadalmi megítélését és az általuk elérhető segítséget?
2. Milyen további kihívásokkal kell megküzdenie az Emilyhez hasonló nőknek, akik mozgássérültek és kapcsolati erőszak elszenvedői?
3. Hogyan segíthet az individuáció a probléma tudatosításában és a fogyatékossággal élő áldozatok számára is megfelelőbb támogatás kialakításában?
Esettanulmány: Kapcsolati erőszak LMBTIQ+ kapcsolatban
Lisa és Emma egy 30-as éveik végén járó azonos nemű pár, akik néhány hónapja vannak együtt. Lisa, aki leszbikusnak vallja magát, az utóbbi időben bántalmazni kezdte Emmát, aki biszexuálisként határozza meg magát. Lisa rendszeresen sértegeti Emmát és lekicsinylő megjegyzéseket tesz rá, becsmérli biszexualitása miatt. Emma csapdában érzi magát és senkinek nem mer beszélni a helyzetéről. Tart a stigmától és a diszkriminációtól mind az LMBTIQ+ közösség, mind a társadalom részéről. Nem akarja elhagyni Lisát, mert szereti őt.
Átgondolásra
1. Hogyan befolyásolhatják a sztereotípiák és az előítéletek a bántalmazott LMBTQI+ emberek helyzetének megértését és a számukra elérhető szolgáltatásokat?
2. Milyen további problémával kell megküzdeniük az Emmához hasonló áldozatoknak, amikor segítséget szeretnének kérni és próbálnak kilépni egy bántalmazó párkapcsolatból?
3. Hogyan segíthet a kontaktuselmélet a probléma tudatosításában, az elfogadás növelésében és a bántalmazott LMBTQI+ emberek számára is megfelelőbb támogatás kialakításában?
Esettanulmány: Amikor a kapcsolati erőszak áldozata magas társadalmi-gazdasági státuszú
Isabella egy 35 éves nő, aki egy jómódú környéken lakik. Férjével, Charles-szal 10 éve él házasságban. Charles, a sikeres üzletember, rendszeresen bántalmazza Isabellát és utasítja feleségét, hogy a ruhájával takarja el zúzódásait. Isabella attól fél, hogy ha segítséget kér, az nyilvános vizsgálatot von maga után, ami árthat a jó hírének és társadalmi megítélésének.
Gondoljuk át!
1. Hogyan befolyásolhatják a társadalmi és gazdasági státusszal kapcsolatos sztereotípiák és tudattalan torzítások a kapcsolati erőszak megítélését?
2. Milyen további, a társadalmi és gazdasági hátteréből adódó kihívásokkal szembesülhetnek az Isabellához hasonló áldozatok, amikor segítséget és kiutat keresnek egy bántalmazó kapcsolatból?
3. Hogyan segíthet a hatalmi dinamika (pl. gazdasági kontroll) megértése és tudatosítása abban, hogy a támogató rendszer az Isabellához hasonló (magas társadalmi státusú) áldozatok szempontjait is figyelembe vegye?
Esettanulmány: Amikor egy bevándorló a kapcsolati erőszak áldozata
Amina egy 30 éves nő, aki egy konzervatív, patriarchális társadalomból költözött egy új országba. Az új élethez és kultúrához való alkalmazkodás során számos kihívással kell megküzdenie. Férje, Farid, Amina bevándorlói státuszát és korlátozott nyelvtudását kihasználva manipulálja és irányítja őt. Kihasználja azt, hogy felesége fél attól, hogy kitoloncolják az országból, elszigetelődött a családjától és a közösségétől, így segítséget sem mer kérni.
Gondoljuk át!
1. Hogyan befolyásolhatják a kulturális sztereotípiák és előítéletek a kapcsolati erőszakot elszenvedő, Aminához hasonló bevándorló nők megítélését és a számukra elérhető támogatást?
2. A kapcsolati erőszak és a segítségkérés terén milyen további kihívásokkal kell szembenéznie Aminának a bevándorló háttere miatt?
3. Milyen szerepet játszhat a kulturális érzékenyítés és tudatosítás a kapcsolati erőszak bevándorló áldozatainak támogatásában?
Szerepjáték
Szerepjáték: szemléletformálás a kapcsolati erőszakhoz kapcsolódóan.
Helyszín: rendőri beavatkozás egy magánlakáson.
A képzőknek:
- A résztvevők válasszanak szerepeket az alábbiak közül: Nicole (áldozat), Sebastian (partner) és Miller (rendőrtiszt). (A nevek természetesen tetszés szerint változtathatók.)
- A résztvevők éljék bele magukat a választott szerepbe és a szerepük alapján reagáljanak.
- A szerepjáték haladjon organikusan, a résztvevők kezdjenek el beszélgetni és interakcióba lépni egymással a leírásban megadott helyzetnek és körülményeknek megfelelően.
Mit tanulhatnak a résztvevők ebből a szerepjátékból?
- A résztvevők megértik a kapcsolati erőszak dinamikáját a választott szerep szempontjából.
- A résztvevők rendőrként gyakorolják az empátiát és a nézőpontváltást.
Módosítás: Ismételjék meg a szerepjátékot különböző helyzetekben, az áldozatok és/vagy elkövetők felcserélésével (például a korábban áldozati szerepben lévő személy legyen ezúttal Sebastian, az elkövető pedig Nicole szerepét játssza el.)
Szerepek:
1. A kapcsolati erőszak áldozata: Nicole
2. Partnere: Sebastian
3. Rendőrtiszt: Miller rendőrtiszt
Háttér:
A szomszédok hangos veszekedést és leeső tárgyak csörömpölését hallották a szomszédból, ezért kihívták a rendőrséget. A lakásban Nicole és Sebastian tartózkodik.
Jelenet:
Miller rendőrtiszt belép a lakásba, és felméri a helyzetet.
Miller rendőrtiszt: Jó estét, mi a probléma?
Nicole: Biztos úr, vitatkoztunk és kicsit elvetettük a sulykot. De most már minden rendben van.
Sebastian: Csak egy heves vita alakult ki köztünk és néhány dolog elrepült közben. Semmi ok az aggodalomra.
Miller rendőrtiszt: Előfordul, hogy a viták során elszabadulnak az indulatok, de fontos a biztonság is. Melyikük dobálta a tárgyakat?
Sebastian: Én voltam.
Miller rendőrtiszt: Nicole, megsérült? Okoztak Önnek valamilyen sérülést ezek a tárgyak?
Nicole: Nem, jól vagyok!
Miller rendőrtiszt: Sebastian, megmagyarázná, hogy mi vezetett ehhez a vitához, és miért dobált tárgyakat?
Sebastian: Volt egy nézeteltérésünk a barátaink látogatásával kapcsolatban, az fajult el. Elvesztettem az önuralmamat, de most már nagyon bánom.
Hogy folytatódhat a beszélgetés ezt követően?
Kérdések átgondolásra:
1. Milyen érzés volt megszemélyesíteni Nicole-t, egy heves vitából elfajuló kapcsolati erőszak áldozatát? Milyen érzelmeket élt át?
2. Milyen érzés volt az elkövető, Sebastian szemszögéből nézni a dolgokat ebben a helyzetben?
3. Milyen érzés volt megszemélyesíteni Miller rendőrtisztet, akinek az eljátszott szituációban kellett feltárnia a kapcsolati erőszak körülményeit? Okozott-e bármilyen nehézséget, hogy empatikus legyen, egyúttal teljesítse is az eljárásrend által előírt kötelezettségét?
4. Mit tanult a szerepjátékból a kapcsolati erőszak áldozataival való együttérzésről és a nézőpontváltásról (különösen egy olyan szituációban, amelyben egy elfajuló vita akár még fizikai sérüléssel is járhat)?
További képzési anyagok
A nők tárgyiasítása a médiában
Gyakorlat
Tud példát mondani a nők tárgyiasítására a médiában? Ha nem, akkor szánjon rá 10 percet arra, hogy keressen ilyet!
Hírességek esetei
Chris Brown
2009-ben Chris Brown megverte Rihannát és napvilágot látott néhány kép az énekesnő véres arcáról. Később további információk kerültek nyilvánosságra az esetről, ám a közbeszédben ezután sem Chris Brown magatartása került a középpontba, hanem hogy Rihanna mivel válthatta ki az erőszakot.
A történteket Chris Brown eskü alatt tett vallomása rögzíti (A teljes vallomás itt olvasható, angol nyelven).
Az áldozathibáztatás azután is folytatódott, hogy az ügy részletei nyilvánosságra kerültek. Az emberek Rihannát okolták, azt firtatva, hogy „miért ment vissza”, ahelyett hogy azt kérdezték volna „miért tette ezt Chris Brown?”, vagy hogy „a társadalom miért tűri még mindig a kapcsolati erőszakot?”.
Gondoljuk át!
Mit gondol, miért maradt Rihanna a párkapcsolatban?
Felfigyelt-e olyan mozzanatra az eset összefoglalóját olvasva, amely azt sugallta, hogy Rihanna különösen nagy kockázatnak volt kitéve?
A kockázat felmérésével kapcsolatos további információkért lásd az 5. modult.
Harvey Weinstein
Amikor kirobbant a hír, hogy Harvey Weinstein számtalan nőt zaklatott szexuálisan és erőszakolt meg, előtérbe került a szexuális erőszak témája. Hozzájárult ehhez az is, hogy Weinstein kiemelt pozíciót töltött be a hollywood-i filmiparban és hogy nagyon sok áldozata vallott ellene.
2017 végén több mint 100 nő vallott arról, hogy Weinstein szexuálisan zaklatta őket: megerőszakolta őket, meztelenül mutatkozott előttük, arra kényszerítette őket, hogy masszírozzák meg, szexuális szívességekért cserébe felajánlotta nekik, hogy segít a karrierjük előmozdításában. Ennek nyomán eltávolították korábbi cégéből és számos nemzetközi filmes szervezettől, majd nemi erőszakkal, szexuális bűncselekményekkel, szexuális bántalmazással és szexuális visszaéléssel vádolták meg, ami a letartóztatásához vezetett. Weinstein először egy levélben válaszolt az ellene felhozott vádakra. Ebben azt írta, hogy tetteinek oka az, hogy a 60-as években született.
Harvey Weinstein tettei és az ezek nyomán indult riportáradat új lendületet adott a Tarana Burke által indított közösségi médiakampánynak, a #MeToo-nak. A #MeToo számtalan, férfiak által elkövetett bűncselekményre, szexuális zaklatásra és molesztálásra irányította rá a figyelmet.
A #MeToo mozgalom példátlanul nagy médiafigyelmet és heves politikai vitákat eredményezett, ugyanakkor az áldozatokra is nyomást gyakorolt és nem ritkán ellenreakciót is kiváltott.
Gondoljuk át!
Ismeri a #MeToo mozgalmat? Tud más, hasonló mozgalomról? Mit gondol, milyen pozitív és negatív következményei voltak a #MeToo-nak az áldozatokra nézve?
Donald Trump
Néhány éve kikerült egy hangfelvétel, amelyen Donald Trump durván tárgyiasítja a nőket, és azzal henceg, hogy hírességének köszönhetően megússza a szexuális zaklatást és bántalmazást.
Figyelmeztetés: az alábbi szövegoboz nyelvezete néhányakban megütközést válthat ki
A felvételen azt mondja: „Megpróbáltam megb*szni. Férjnél volt. … Ráhajtottam, mint egy k*vára. De nem sikerült. És férjnél volt. Aztán egyszer csak újra láttam valahol, ekkor már nagy műmellei voltak meg minden. Teljesen megváltoztatta a kinézetét. … Igen, ő az. Tiszta aranyban. Jobb, ha bekapok néhány Tic Tac-ot, hátha meg tudom csókolni. Az az igazság, hogy automatikusan vonzódom a gyöngyörű… egyszerűen muszáj megcsókolnom őket. Olyanok, mint a mágnes. Egyből megcsókolom. Nem is várok. És ha sztár vagy, hagyják, hogy ezt csináld. Bármit megtehetsz. … Megragadhatod őket a p**nál fogva. Bármit megtehetsz.”
Gondoljuk át!
Trump a rögzített beszélgetést „öltözői beszélgetésnek” titulálta. Milyen veszélyeket rejt magában egy ilyen indoklás?
Áldozathibáztatás
Feladat: Áldozathibáztatás a nemi erőszak kontextusában
Az alábbi feladat célja, hogy rávilágítson a nemi erőszak esetén gyakran előforduló áldozathibáztatásra. Ehhez kapcsolódóan lásd még az „Bírói elfogultság” meghatározást az Torzítások megnyilvánulása rész alatt. Képzeljük el, hogy a nemi erőszak áldozatainak általában feltett kérdéseket egy rablás áldozatának is felteszik, amit jól szemléltet a következő szöveg.
– Smith úr, igaz az, hogy fegyvert szegeztek önre az Első és a Fő utca sarkán?
– Igen.
– Dulakodott a rablóval?
– Nem.
– Miért nem?
– Mert fegyver volt nála.
– Akkor tehát tudatosan döntött úgy, hogy inkább eleget tesz a követeléseinek, mintsem hogy ellenálljon?
– Igen.
– Sikított? Kiabált?
– Nem, féltem.
– Értem. Előfordult már máskor is ilyen eset?
– Nem.
– Előfordult, hogy pénzt adott valamire?
– Igen, természetesen.
– És önként tette?
– Ezt hogy érti?
– Nos, Smith úr, Ön korábban is felajánlott pénzt különböző célokra. Mondhatni híres az adakozókedvéről. Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ön nem pont azt akarta elérni, hogy erőszakkal vegyék el a pénzét?
– Dehát ha azt akartam volna…
– Hagyjuk. Hány órakor történt az eset, Smith úr?
– Este 11 körül.
– Este 11-kor kint volt? Mit csinált?
– Csak sétáltam.
– Csak sétált? Nem tudta, hogy veszélyes este későn az utcán lenni? Az nem jutott eszébe, hogy esetleg fegyvert foghatnak magára?
– Ez nem jutott eszembe.
– Mit viselt akkor, Smith úr?
– Mit is?… Egy öltönyt… Igen, egy öltöny volt rajtam.
– Egy DRÁGA öltönyt?
– Úgy is mondhatjuk. Ami azt illeti, sikeres ügyvéd vagyok…
– Más szóval, Smith úr, ön késő este egy drága öltönyben sétálgatott az utcán, ezzel felhívta magára a figyelmet, szinte reklámozta, hogy maga egy kiváló célpont könnyű pénzszerzéshez, nemdebár? Akár még azt is gondolhatnánk, Smith úr, hogy szerette volna, hogy ez történjen, nem igaz?
Részlet a „A bírói elfogultság a nemi erőszak áldozataival szemben (Smith úr megerőszakolása)” című írásból. Connie K. Borkenhagen, American Bar Association Journal. 1975. április
A sztereotípiákat megkérdőjelező képek
Hagyjon magának időt a fenti kép tanulmányozására!
- Mi az első reakciója?
- Vannak olyan hagyományos nemi szerepek, amelyek eszébe jutnak erről a képről? Ha igen, melyek azok?
- Hogyan kérdőjelezi vagy erősíti meg ez a kép a hagyományos nemi szerepeket?
- Milyen feltételezések jutnak eszébe, amikor azt látja, hogy egy férfi hagyományosan nőkhöz köthető tevékenységet végez?
1. példa: Mi jut eszébe először, amikor egy női tűzoltót vagy egy női mérnököt lát? Mennyire hat meglepőnek?
Nézzünk a számok mögé:
- Az európaiak 35%-a véli úgy, hogy a férfiak ambiciózusabbak, mint a nők.
- 36% – átlagosan ennyivel keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak.
- Az információs és kommunikációs technológia (IKT) területén diplomázók 20%-a nő.
2. példa: Mi jut eszébe arról, amikor egy dolgozó apa végzi vagy irányítja a gyermekei gondozását? Mennyire szokatlan ez?
Nézzünk a számok mögé:
- Az európaiak 44%-a úgy gondolja, hogy a nő legfontosabb feladata gondoskodni a háztartásról és a családról.
- A gondozási feladatok miatt részmunkaidőben dolgozók 82%-a nő.
- A férfiak 21%-a töltött naponta 5 óránál többet gyermeke gondozásával, míg a nők esetében ez az arány 40%.
3. példa: Mi az első gondolata egy olyan helyzetről, amikor egy női elnök tüntet ki egy magas rangú katonanőt? Mi jut eszébe, amikor egy színes bőrű nőt lát az Európai Parlament képviselőjeként? Mennyire tartja meglepőnek?
Nézzünk a számok mögé:
- Az európaiak 69%-a gondolja úgy, hogy a nők nagyobb valószínűséggel döntenek érzelmeik alapján, mint a férfiak.
- A Európai Unió országaiban a nemzeti parlamentek képviselőinek 32%-a nő.
- Az Európai Parlamenti képviselők 5%-a (2019-2025) valamilyen etnikai kisebbségekhez tartozik.
- Az EU-ban a nagy tőzsdén jegyzett vállalatok vezérigazgatóinak 8%-a nő.
Gondoljuk át!
Tud saját példát mondani a sztereotípiákat megkérdőjelező képalkotásra? Mit lát, amikor a példádat illusztráló képek mögé néz?
Linkek
- 5 hirdetés, amely szétzúzza a nemi sztereotípiákat: https://campaignsoftheworld.com/tv/5-ads-of-gender-stereotypes/
- 5 marketingkampány, amely szétzúzta a nemi sztereotípiákat: https://www.media-street.co.uk/news/5-marketing-ads-that-crushed-gender-stereotypes/
További képzési anyagok
Tudásteszt: sztereotípiák és tudattalan torzítások
A kapcsolati erőszak kontextusában előforduló torzítások és ezek következményei