1. Az egészségtelen kapcsolatok jelei
2. A kapcsolati erőszak hatása
3. Kitérő: A kívülállók, mint a kapcsolati erőszak tanúi
4. A kapcsolati erőszak általános jelei felnőtteknél
Források
Bevezetés
Üdvözöljük a “Kapcsolati erőszak indikátorai” című, 2. modulban! Ebben a modulban a kapcsolati erőszak széles körű egészségügyi következményeire világítunk rá, és megvizsgáljuk, hogyan ismerhető fel az erőszak viselkedésbeli, fizikai és érzelmi indikátorok alapján. Emellett kitérünk az erőszakot észlelő szemtanúk fontos szerepére és hatására is.
Tanulási célok
+ A kapcsolati erőszak sokrétű, az áldozatokra, a családokra és közösségekre gyakorolt következményeinek megértése, beleértve a fizikai, pszichológiai és társadalmi hatásokat.
+ Olyan készségek elsajátítása, amik segítenek a lehetséges viselkedéshez kapcsolódó, fizikai és érzelmi erőszak-indikátorok, mint “piroslámpák” felismerését.
+ A szemtanúkra gyakorolt érzelmi és pszichológiai hatások felismerése, különös tekintettel a gyerekekre. Annak megértése, hogy miért fontos a biztonságos környezet megteremtése az egész család számára.
1. Az egészségtelen kapcsolatok jelei
Vannak kapcsolatok, amik ahelyett, hogy támogatnának, negatív hatást gyakorolnak az általános jóllétünkre. Egyesek akár a toxikus szintet is elérhetik, ezért is fontos, hogy észleljük a figyelmeztető jeleket.
Ezek a figyelmeztető jelek, “piros lámpák” az egészségtelen vagy manipulatív viselkedés indikátorai. Elsőre nem mindig felismerhetőek – éppen ez teszi őket veszélyessé. A toxikusság a közeli kapcsolatok bármely típusában jelen lehet: baráti kapcsolatokban, kollegiális viszonyokban, családtagok között vagy romantikus kapcsolatokban.
2. A kapcsolati erőszak hatása
“A párkapcsolatban elszenvedett erőszak vagy abúzus háromszorosára növeli a rizikóját a mentális betegségek kialakulásának és kétszeresére növeli valamilyen krónikus fizikai betegség kialakulásának veszélyét.”
Mellar BM, Hashemi L, Selak V, Gulliver PJ, McIntosh TK, Fanslow JL (2023)1
Minden áldozat más, az egyes erőszakos cselekmények egyéni és összesített hatása pedig számos tényezőtől függ. Bár a kapcsolati erőszakot minden egyén egyedi módon éli meg, az erőszakos környezetben és/vagy félelemben való életnek sok közös következménye van. Gyakran az egyénekre gyakorolt rövid és hosszú távú fizikai, érzelmi, pszichológiai, pénzügyi és egyéb hatások is nagyon hasonlóak.
Fontos megérteni a kapcsolati erőszak áldozatokra gyakorolt hatásait, mert ezek felelősek sok, általunk bemutatott jelenségért.
Az alábbi listák nem teljeskörűek, csak példákat tartalmaznak.
A kapcsolati erőszak hatása a gyermekre (mint annak szemtanúja vagy átélője)
“A kapcsolati erőszak legnagyobb áldozatai a legkisebbek.”
United Nations Children’s Fund (UNICEF)
“A gyermekkori bántalmazás és/vagy elhanyagolás emlékének és feldolgozásának módja nagyobb hatással van a későbbi mentális egészségre, mint maga az élmény.”
Danese A., Widom CS. (2023)2
“Azok az emberek, akik gyermekkorukban kihívást jelentő vagy traumatikus élményeket éltek át, idősebb korukban nagyobb valószínűséggel mutatnak mind fizikai, mind kognitív károsodást.” (7) A következő táblázatban további példákat találni a kapcsolati erőszak rövidebb és hosszabb távú hatásaira, ha a gyermek kapcsolati erőszakot tapasztal vagy annak szemtanúja:
- Az erőszakot átélt és mentális problémákkal (pl. pszichoszomatikus tünetekkel, depresszióval vagy öngyilkossági hajlammal) küzdő gyermekeknél nagyobb a kockázata a kábítószerrel való visszaélésnek, a fiatalkori terhességnek és bűnelkövetésnek.8
- A gyermekek megtanulhatják, hogy elfogadható, ha erőszakkal irányítanak, vagy így oldják a stresszt. Illetve, hogy az erőszak az intimitás és a szeretet kifejezéséhez köthető. Ez erőteljesen negatívan befolyásolhatja őket társas helyzetekben és kapcsolatokban egész gyermekkorukban és a későbbi életükben is.
- Egyes, erőszakot átélt gyermekeknek meg kell küzdeniük hajléktalansággal, a lakóhely és az iskola rendszeres változásával, a barátok, háziállatok és személyes tárgyak elvesztésével, az elkövető folyamatos zaklatásával és az új kapcsolatok kialakításával járó stresszel is.
3. Kitérő: A kívülállók mint a kapcsolati erőszak tanúi
Tekintettel a kapcsolati erőszak környezetében élőkre gyakorolt rövid és hosszú távú negatív hatásokra, valamint arra, hogy a legtöbben nem jelentik az erőszakot, fontos, hogy a gondozók és családtagok, valamint a szomszédok vagy munkatársak, akik potenciális szemtanúk lehetnek, ne nézzenek félre.
„Ön mit tenne?”
Feladat a reflexióhoz
(1) Melyek azok a „piros lámpák „, amelyeket ez a videó bemutat, és amelyek arra utalnak, hogy ez egy mérgező kapcsolat, ahol családi erőszak áll fenn, és valakinek segítségre van szüksége?
(2) Ön mit tenne?
The victim’s cooperation and consent are the most A tanúként való közbeavatkozás legfontosabb előfeltétele az áldozat együttműködése és beleegyezése. Ez magában foglalhatja az áldozattal való beszélgetést, a támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítését, vagy például a rendőri segítségkérés támogatását.
A tanúk beavatkozását gátló vagy ösztönző tényezők:
További információk a szemtanúk jelzésének meghatározó tényezőiről itt találhatóak:9 www.eige.europa.eu/gender-based-violence/eiges-work-gender-based-violence/intimate-partner-violence-and-witness-intervention?lang=sl
4. A kapcsolati erőszak általános mutatói felnőtteknél
Számos olyan tünet létezik, amely „piros lámpaként ” jelzi, hogy egy személy kapcsolati erőszakban érintett. Ezek némelyike meglehetősen árnyalt. Ezért fontos, hogy a szakemberek figyeljék a lehetséges jeleket, és megfelelően reagáljanak. Vegyük figyelembe, hogy ezek közül a tünetek közül semelyik, vagy akár az összes is jelen lehet, valamint ezek a jelek más problémákra is utalhatnak. Egyes áldozatok a kommunikációjuk során is tesznek utalásokat kapcsolati erőszakra, ahogy a viselkedésük is árulkodó lehet. Részletes információkat a kommunikációval kapcsolatban a 3. Modulban találunk.
Az áldozatok a szakemberekre támaszkodnak, akik türelmesen meghallgatják őket, érdeklődnek a tüneteik, problémáik felől. Szükség van rá, hogy négyszemközt beszélgessenek, részletesen rögzítsék a látott és jelzett viselkedéseket, érzéseket és sérüléseket, támogassák az áldozatot – összhangban az intézmény/ szervezet helyi protokolljaival.
A különböző kulturális hátterű egyéneknél a tünetek eltérő módon jelentkezhetnek. Tudatosítsuk a saját perspektíváinkat, torzításainkat és sztereotípiáinkat, amikor egy esetleges áldozattal kommunikálunk. Ezek a tényezők befolyásolhatják a tünetek értékelését. A tudattalan torzításokról és előítéletekről további információk a Module 8 találhatóak.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek közül egy, vagy akár az összes jel sem mutat feltétlenül kapcsolati erőszakra, de fokozott figyelmet igényelnek, illetve a meglétük jelezheti múltbéli kapcsolati erőszak előfordulását.
Itt találunk egy sor lehetséges egészségügyi indikátort, felnőttekre vonatkozó pszichológiai mutatókat, a veszélyeztetett csoportokra vonatkozó, speciális indikátorokat.
A jobb áttekinthetőség érdekében a mutatók színek szerint lettek kategorizálva: sárga: általános mutatók; Zöld: Viselkedési mutatók; Kék: Pszichológiai mutatók.
Potenciális egészségügyi mutatók
- Krónikus problémák beleértve a fejfájást, az izmok, az ízületek és a hát fájdalmait10
- Étkezési/alvási nehézségek
- Kardiológiai tünetek szívbetegségre utaló jelek nélkül (szívdobogás, artériás hipertónia, szívinfarktus obstruktív betegség nélkül).
Esetleges pszichológiai indikátorok
- Érzelmi zavarok, pl. szorongás, határozatlanság, zavarodottság és ellenségeskedés11
- Önkárosítás vagy öngyilkossági kísérlet12
- Pszichoszomatikus panaszok
- Alvás-és étkezési zavarok (pl. anorexia, bulimia, falási rohamok)13
- Depresszió/prenatális depresszió14
- Társadalmi elszigeteltség/közlekedéshez, pénzhez való hozzáférés hiánya15
- Alárendelt viselkedés/alacsony önbecsülés16
- Félelem a testi érintéstől17
- Alkohol-vagy drogfogyasztás18, 19
Esetleges viselkedésbéli jelek
- Gyakori orvosi kezelés igénybevétele különböző intézményekben
- Az orvosok állandó változtatása20
- A sérülés megtörténte és a kezelés között aránytalanul hosszú időintervallum
- A kórtörténeti kérdésekre adott bizonytalan válaszok
- Tagadás, ellentmondásos magyarázatok a sérülés okával kapcsolatban
- A kísérő személy túlzottan védelmező, ellenőrző magatartása
- Gyakori hiányzás a munkából vagy a tanulmányokból
- Kitérés vagy szégyenérzet a sérülésekkel kapcsolatban
- Szorongónak tűnik a partnere vagy családtagjai jelenlétében
- Ideges reakciók a fizikai érintkezésre/gyors és váratlan mozdulatokra
- Riadt viselkedés
- Könnyen elsírja magát, amikor kérdéseket tesznek fel neki
- Szélsőségesen védekező reakciók, amikor konkrét kérdéseket tesznek fel
Lehetséges mutatók, amelyek kifejezetten az idősek sérülékeny csoportjára vonatkoznak:
Az idősek elleni kapcsolati erőszak lehetséges mutatói
- Az alapvető higiénia hiánya
- Nedves pelenkák
- Hiányzó gyógyászati segédeszközök, mint például járókeret, műfogsor
- Felfekvés, fekélyek
- A gondozó úgy beszél az idős emberről, mintha a terhére lenne
Egyes szakemberek attól tartanak, hogy az öngyilkosságról való beszélgetés támogathatja azt. Valójában a témával való foglalkozás csökkentheti a szorongást és elősegítheti a megértést. Ha bárkinek önkárosító gondolatai/tervei vannak, vagy a közelmúltban már volt példa önkárosításra és szélsőségesen zaklatott vagy izgatott, ne hagyjuk magára. Azonnal irányítsuk szakemberhez vagy egészségügyi intézménybe.
Források
- Mellar, B. M., Hashemi, L., Selak, V., Gulliver, P. J., McIntosh, T. K. D., & Fanslow, J. L. (2023). Association Between Women’s Exposure to Intimate Partner Violence and Self-reported Health Outcomes in New Zealand. JAMA network open, 6(3). doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2023.1311 ↩︎
- Danese, A., Widom, C. S. (2023). Associations between Objective and Subjective Experiences of Childhood Maltreatment and the Course of Emotional Disorders in Adulthood. JAMA Psychiatry, 80, 1009-1016. doi: 10.1001/jamapsychiatry.2023.2140 ↩︎
- Stiles, M. (2003). Witnessing domestic violence: The effect on children. American family physician, 66, 2052, 2055-2056, 2058 passim ↩︎
- Lee, V. M., Hargrave, A. S., Lisha, N.E., & Huang, A. J. (2023). Adverse Childhood Experiences and Aging-Associated Functional Impairment in a National Sample of Older Community-Dwelling Adults. Journal of General Internal Medicine, 38, 3362-3371. doi.org/10.1007/s11606-023-08252-x ↩︎
- Stiles, M. (2003). Witnessing domestic violence: The effect on children. American family physician, 66, 2052, 2055-2056, 2058 passim ↩︎
- Moylan, C. A., Herrenkohl, T. I., Sousa, C., Tajima, E. A., Herrenkohl, R. C., & Russo, M. J. (2010). The Effects of Child Abuse and Exposure to Domestic Violence on Adolescent Internalizing and Externalizing Behavior Problems. Journal of Family Violence, 25(1), 53-63. doi:10.1007/s10896-009-9269-9 ↩︎
- Monnat, S. M., Chandler, R. F. (2015). Long Term Physical Health Consequences of Adverse Childhood Experiences. Sociological Quarterly, 56(4), 723-752. doi:10.1111/tsq.12107 ↩︎
- Vargas, L., Cataldo, J., & Dickson, S. (2005). Domestic Violence and Children. In G.R. Walz & R.K. Yep (Eds.): VISTAS: Compelling Perspectives on Counseling. Alexandria, VA. American Counseling Association, 67-69 ↩︎
- Felitti, V. J., Anda, R. F., Nordenberg, D., Williamson, D. F., Spitz, A. M., Edwards, V., Koss, M. P., & Marks, J. S. (1998). Relationship of Childhood Abuse and Household Dysfunction to many of the Leading Causes of Deaths in Adults. The Adverse Childhood Experiences (ACE) Study. Adult Health Status to Childhood Abuse and Household Dysfunction. American Journal of Preventive Medicine, 14, 245-258. ↩︎
- European Institute for Gender Equality. Intimate partner violence and witness intervention (2024). www.eige.europa.eu/gender-based-violence/eiges-work-gender-based-violence/intimate-partner-violence-and-witness-intervention?lang=sl ↩︎
- Department of Health and Social Care (2017). Responding to domestic abuse: A resource for health professionals. www.assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/597435/DometicAbuseGuidance.pdf ↩︎
- Royal Australian College of General Practitioners (2024). Abuse and Violence: Working with our patients in general practice. www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
- Women’s Legal Service NSW (2019). When she talks to you about the violence – A toolkit for GPs in NSW. www.wlsnsw.org.au/wp-content/uploads/GP-toolkit-updated-Oct2019.pdf ↩︎
- Women’s Legal Service NSW (2019). When she talks to you about the violence – A toolkit for GPs in NSW. www.wlsnsw.org.au/wp-content/uploads/GP-toolkit-updated-Oct2019.pdf ↩︎
- Royal Australian College of General Practitioners (2024). Abuse and Violence: Working with our patients in general practice. www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
- Western Australian Family and Domestic Violence Common Risk Assessment and Risk Management Framework (2023). Indicators of family and domestic violence. Factsheet. www.wa.gov.au/system/files/2021-10/CRARMF-Fact-Sheet-2-Indicators-of-FDV.pdf ↩︎
- Royal Australian College of General Practitioners (2024). Abuse and Violence: Working with our patients in general practice. www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
- Royal Australian College of General Practitioners (2024). Abuse and Violence: Working with our patients in general practice. www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
- Royal Australian College of General Practitioners (2024). Abuse and Violence: Working with our patients in general practice. www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/key-racgp-guidelines/view-all-racgp-guidelines/white-book ↩︎
- Women’s Legal Service NSW (2019). When she talks to you about the violence – A toolkit for GPs in NSW. www.wlsnsw.org.au/wp-content/uploads/GP-toolkit-updated-Oct2019.pdf ↩︎