Modul 1: A kapcsolati erőszak formái és dinamikája

1. Definíciók
2. Kitérő – társadalmi nem
3. A kapcsolati erőszak leggyakoribb formái
4. A kapcsolati erőszak speciális esetei
5. A kapcsolati erőszak áldozatai
6. A kapcsolati erőszak elkövetői
Források

Bevezetés

Üdvözöljük „A kapcsolati erőszak formái és dinamikája” című 1. modulban. A modul ismerteti a kapcsolati erőszak különböző formáit. Áttekinti a téma elméleti hátterét, különös tekintettel a kiszolgáltatott áldozati csoportokra, például a fogyatékossággal élőkre, az idősekre vagy az LMBTIQ+ emberekre. Információt ad az erőszakos cselekmények elkövetőiről is. A modul végére ismeretekkel rendelkezik majd a kapcsolati erőszak sokrétűségéről, formáiról, az áldozatokról és elkövetőkről. Ez a tudás szükséges az áldozatok azonosításához (2. modul), a megfelelő kommunikációhoz (3. modul) és a kockázatelemzéshez (5. modul).

Tanulási célok

+ A kapcsolati erőszak formáinak és elméleti hátterének megértése.

+ A társadalmi és biológiai nem jelentőségének megértése.

+ Annak megértése, hogy mely áldozati csoportok vannak különösen kiszolgáltatott és kapcsolódó helyzetben.

+ Annak megértése, hogy kik az elkövetők és miért válnak bántalmazóvá.



„A kapcsolati erőszak több annál, mint hogy megvernek. Több annál, hogy nem engedik, hogy találkozz a barátaiddal vagy nem engedik, hogy saját pénzed legyen. Minden lehetséges módon kontrollálja az életedet. És ezt mások nem látják.”

„A kapcsolati erőszak nem a szegények és a tanulatlanok sajátossága, ahogy azt sokan tévesen hiszik. Egy ismert politikus felesége nálunk kapott menedéket. Felső középosztálybeli család. A férj köztiszteletben álló közösségi vezető és egyházi ember volt. Néhányan tudták, mi történik a zárt ajtók mögött. A gyerekek szemtanúi voltak annak, ahogy az apa megerőszakolta az anyát. Még le is pisilte a gyerekeket, büntetésként, amiért rosszul viselkedtek. A férfi annyira befolyásos volt a városában, hogy a gyámhivatal megtagadta a segítséget, amikor rájöttek, hogy érintett. A feleségnek szinte reménytelen volt megszöknie ebből a börtönből, mert a legtöbb ember nem hitt neki, és akik hittek neki, azok sem mertek segíteni neki.”‘Domestic violence is more than being beaten up, it’s more than not allowing you to see your friends; not allowing you your own money; it’s controlling your life in every possible way; no one can see it.’


Gondoljuk át!

(1) A fenti két idézet elolvasása után gondolja végig, hogyan találkozott eddig a kapcsolati erőszak és a bántalmazás kifejezésekkel. Hogyan határozza meg Ön a kapcsolati erőszak és a bántalmazás fogalmát? Mit jelentenek ezek a fogalmak az Ön számára? Ismer más kifejezéseket, amelyeket ugyanennek a jelenségnek a leírására használnak?

 (2) A fenti kérdések kapcsán írjon néhány rövid jegyzetet. A modul további meghatározásai kapcsán olvassa majd el újra ezeket a jegyzeteket és gondolkodjon el azon, hogy az olvasottak változtattak-e valamit a témával kapcsolatos eredeti elképzelésein.


1. Definíciók

Erőszak bárkivel megtörténhet; bármilyen etnikai hátterű, korú, szexuális irányultságú, vallású vagy nemű emberrel. Minden társadalmi-gazdasági hátterű és iskolai végzettségű embert érint.

Kapcsolati erőszak

A kapcsolati erőszak az ENSZ meghatározása szerint olyan viselkedésmintát jelent, amelyet a családon vagy háztartáson belüli hatalom megszerzésére vagy fenntartására és az egyén feletti ellenőrzés gyakorlására használnak.

  • Előfordulhat párok, azonos nemű párok, szülők és gyermekek, testvérek, nagybácsik, nagynénik, unokatestvérek, nagyszülők vagy akár lakótársak között.
  • Az erőszak magában foglalhat olyan fizikai, szexuális, érzelmi, gazdasági vagy pszichológiai cselekedeteket vagy fenyegetéseket, amelyek negatív módon befolyásolnak egy másik személyt.
Párkapcsolati erőszak

A párkapcsolati erőszak olyan viselkedésre utal, amely fizikai, szexuális, gazdasági, társadalmi vagy pszichológiai kárt okoz, beleértve a fizikai agressziót, a szexuális kényszerítést, a pszichológiai bántalmazást és az irányító magatartást.

A párkapcsolat vonatkozhat az áldozat jelenlegi vagy korábbi partnerére, házastársára, élettársára vagy randipartnerére (függetlenül attól, hogy egy háztartásban élnek-e vagy sem).

A párkapcsolati erőszak a nők elleni erőszak egyik leggyakoribb formája, amely minden környezetben és minden társadalmi-gazdasági, vallási és kulturális csoportban előfordul. Férfiak elleni párkapcsolati erőszak is előfordulhat, ennek azonban jelentős a látenciája (azaz csak ritkán derülnek ki az ilyen esetek).

Nemi alapú erőszak
pch.vector / Freepik

A nemi alapú erőszakot úgy határozzák meg, mint egy személy ellen a neme miatt elkövetett erőszakot. Áldozattá válhatnak például nők, férfiak, LMBTQI+ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer, interszexuális) és más, a heteroszexuális normákba vagy a hagyományos nemi bináris kategóriákba nem illeszkedő személyek.


Néhány példa:
• Kapcsolati erőszak

• Női nemi szervek megcsonkítása/levágása

• Nőgyilkosság

• Kényszerházasság

Az Isztambuli Egyezmény (Az Európa Tanács Egyezménye a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről) a nemi alapú erőszakot és a nők elleni erőszakot nemi alapú cselekedetnek tekinti, amely „az emberi jogok megsértése és a nőkkel szembeni megkülönböztetés egyik formája”.


2. Kitérő – Társadalmi nem

Tanulási célok

A kapcsolati erőszak biológiai és társadalmi nemhez köthető jellemzői rendkívül fontos információt hordoznak. Ezeknek a jellemzőknek a mélyebb megértése segíti a szakembereket abban, hogy megkülönböztessék a kapcsolati erőszak különböző típusait és megfelelő válaszokat adjanak munkájuk során. Itt talál információt a társadalmi nemről általánosságban és speciális ismereteket az egészségügyi ágazat szakemberei számára.

“Minden héten 50 nő hal meg Európában
a férfiak által elkövetett erőszak miatt.”

Az alábbi képen kattintson az egyes kifejezésekre az adott meghatározás megtekintéséhez.

A sztereotípiákról több információt talál a 8 modulban.

Az interszekcionalitás jelentősége

Az interszekcionalitás megértése rendkívül fontos, mivel lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük és foglalkozzunk azoknak a tapasztalataival, akik egyszerre több marginalizált csoporthoz tartoznak. 

“Nincs olyan, hogy egyetlen ügyért folytatott harc,
hiszen az életünk se egyetlen ügyből áll.”

Audre Lorde, Fekete Feminista Leszbikus Aktivista
Az interszekcionalitás definíciója

Az olyan kategorizációk, mint például az etnikai hovatartozás, a nem, a szexualitás és a társadalmi osztály, egymással összefüggnek, és egy adott egyénhez vagy csoporthoz rendelhetők. Az interszekcionalitás azt írja le, hogy ezek a kategóriák hogyan „fonódnak össze”, és hogyan erősítik vagy csökkentik annak valószínűségét, hogy valaki megéli a rendszerszintű elnyomást, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenség valamilyen formáját.

Gondoljuk át!

Kérjük, nézze meg a videót, és az alábbi kérdések kapcsán készítsen jegyzeteket:

(1) Nevezzen meg néhány példát az interszekcionalitásra!

(2) Az Ön társadalmi kategóriáinak az összefonódása vezetett bármilyen kiváltsághoz vagy hátrányos megkülönböztetéshez?

(3) Gondolkodjon el azon, hogy az interszekcionalitás hogyan befolyásolhatja a lehetőségekhez, erőforrásokhoz való hozzáférést és az érdekérvényesítést (különböző területeken vagy környezetben, mint pl. oktatás, foglalkoztatás, média, egészségügy)!

(4) Volt már tanúja annak, hogy valakit az interszekcionalitás miatt diszkrimináció ért? Hogyan reagált? Volt lehetősége arra, hogy máshogy cselekedjen?

A sztereotípiákról és az előítéletekről további információkat talál a 8 modulban.

Tudásteszt: nemi alapú erőszak:


3. A kapcsolati erőszak leggyakoribb formái

A kapcsolati erőszaknak számos olyan formája lehet, amit az áldozat fel se ismer.


„Akkor úgy éreztem, hogy nem volt igazán bántalmazás. De aztán minél tovább gondolkodtam rajta, annál inkább egyértelművé vált, hogy mégis csak az volt. Az érzelmi bántalmazás súlyosabb, mint a fizikai, mivel nincsenek külső nyomok vagy zúzódások. Amikor ezt felismertem, kiléptem a kapcsolatból. Ahhoz képest, ami a kapcsolatban történt velem, egyedül élni sokkal jobb.”


Kérjük, kattintson az egyes kifejezésekre a meghatározás megtekintéséhez.

Gondoljuk át!

(1) A kapcsolati erőszak imént felsorolt formái közül melyek voltak ismeretlenek az Ön számára?

(2) A kapcsolati erőszak imént felsorolt leggyakoribb formái közül melyek voltak meglepők az Ön számára és miért?


4. A kapcsolati erőszak speciális esetei

A párkapcsolati erőszak bizonyos típusai bűncselekménynek minősülnek néhány országban. Amikor családtagok az érintettek, akkor a különféle bűncselekmények a családon belüli/párkapcsolati erőszak kontextusában értelmezendők.

Gondoljuk át!

A következő rész elolvasása előtt gondolkodjon el az alábbi két kérdésen:

Az erőszak milyen formája jut még eszébe, amelyet nem említ az erőszak leggyakoribb formáit taglaló 3. rész?

Gyermekházasság, korai házasság és kényszerházasság

Gyermekházasságnak nevezzük azt, amikor legalább az egyik fél fiatalkorú (18 évesnél fiatalabb, egyes régiókban 16 évesnél fiatalabb)
• A korai házasság az, amikor az egyik fél 18 év alatti, vagy ha ugyan mindkét házasulandó fél el is múlt 18 éves, de más körülmények (például a fizikai, érzelmi, szexuális és pszichoszociális fejlettség szintje) nem teszik lehetővé a házasságkötésbe való szabad beleegyezést.
Kényszerházasságnak minősül minden olyan házasság, amely az egyik, vagy mindkét fél teljes és szabad beleegyezése nélkül jön létre; amelyben egyik vagy mindkét fél számára tilos véget vetni a házasságnak, vagy kilépni belőle; amely kényszerítés, erős társadalmi vagy családi nyomás eredménye.

Szexuális kizsákmányolás/kényszerített prostitúció

A „szexuális kizsákmányolás” minden olyan (megvalósult vagy megkísérelt) visszaélés bizalommal, hatalommal vagy egy személy sérülékeny pozíciójával, amely célja (többek között, de nem kizárólag) anyagi, társadalmi, vagy politikai haszonszerzés egy másik személy szexuális kizsákmányolása révén. A „prostitúcióra kényszerítés” bizonyos formái is ebbe a kategóriába tartoznak.

Becsület nevében elkövetett erőszak

A becsület nevében elkövetett erőszak az erőszak minden olyan formájára utal, amelyet „a család becsülete” nevében követnek egy családban vagy egy közösségben. Az alábbi formái lehetnek:


• fizikai erőszak (bántalmazás, megerőszakolás, gyilkosság, női nemi szervek megcsonkítása, női körülmetélés)
• pszichológiai erőszak (mentális nyomásgyakorlás, fenyegetés, a személyes szabadságtól való megfosztás)
• egyéb (pl. a szabad mozgás korlátozása, a baráti kör korlátozása, irányító magatartás, kényszerházasság)

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a férfiak, fiúk, a meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és transszexuáis személyek is tapasztalhatnak becsület alapú erőszakot és pszichológiai nyomásgyakorlást.

A becsület-alapú erőszak kollektív erőszak. Előfordulhat, hogy a közösség egy tagja nem ért egyet a közösségi normákkal. Ezekkel a közösségi normákkal egyéni szinten azonban rendkívül nehéz szembeszállni.

Nők ellen elkövetett gyilkosság – Nők és lányok meggyilkolása nemük miatt

Gender Dimesnsion of homoicide
Forrás: UNODC Report on gender-related killings of women and girls, 2021

Nők ellen elkövetett gyilkosság

A nők ellen elkövetett gyilkosság (feminicide) jelentése: nők és lányok életének kioltása a nemük miatt. Az ilyen gyilkosságok 56%-ában az elkövető az aktuális vagy korábbi partner/élettárs, vagy valamelyik családtag, például az apa, a báty, az anya, nővér.  

A nők elleni gyilkossághoz gyakran kapcsolódik otthoni bántalmazás, fenyegetés vagy megfélemlítés, szexuális erőszak vagy más olyan helyzet, amelyben a nők a partnerüknél kevesebb hatalommal és erőforrással rendelkeznek (1).

Nők ellen elkövetett becsületgyilkosság

„A nők ellen elkövetett becsületgyilkosság a nők ellen elkövetett gyilkosságok egy speciális válfaja, amikor az elkövető egy családtag, vagy családtagok, aki(k) helytelenítik a nő társas viselkedését, különösen a szexuális viselkedését.(2)

Szülőket bántalmazó gyerekek vagy serdülők

„Előfordult olyan eset, hogy megütöttem az anyámat, ő kihívta a rendőröket, de nem akarta, hogy a lánya börtönbe kerüljön vagy hogy elvigyenek tőle. Úgy érezte, hogy segítségre van szüksége, de nem kapta meg ezt a segítséget. Szerencsére én magam tudtam változtatni, mikor felismertem a helyzet súlyosságát, de ez nem mindig alakul így.”

Fiatal nő (1)
Meghatározás

A gyermek- és serdülőkorúak valamint szüleik közötti erőszak és visszaélés olyan dinamikát ír le, amelyben egy fiatal (8-18 éves korú) személy bántalmazó magatartást tanúsít egy szülővel vagy felnőtt gondozóval szemben, és amelyben a bántalmazó magatartás káros és ismétlődő. A bántalmazás lehet fizikai, verbális, gazdasági, irányító vagy érzelmi és olyan magatartásformákat foglalhat magába mint az ütés, fenyegetés, lakásban történő károkozás vagy a felnőtt megfélemlítése azért, hogy valamit megtegyen vagy ne tegyen meg.(2)

Ez a típusú bántalmazás gyakran nemi alapú erőszak formájában jelenik meg, a szakemberek tapasztalata alapján az esetek döntő többségében serdülőéveik végé fele járó fiúk követik el anyjukkal szemben.(1)

A 2.modulban további információt talál a szülőket bántalmazó gyerekekről, serdülőkről.

Reproduktív kényszerítés

A reproduktív kényszerítés olyan viselkedésre utal, amely beavatkozik egy nő autonóm döntésébe reproduktív magatartásáról. Megnyilvánulhat ez a fogamzásgátlás szabotálásában, terhesség kényszerítésében, vagy a terhesség kimenetelének kikényszerítésében.(1)


A reproduktív kényszerítés néhány példája:
• Az áldozat kényszerítése arra, hogy teherbe essen, megszülje a gyermekét vagy kényszerítés abortuszra
• A fogamzásgátláshoz való hozzáférés megtagadása
• Nemi úton terjedő fertőzés tudatos továbbadása az áldozatnak
• A szülészeti/nőgyógyászati egészségügyi szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférés megakadályozása vagy korlátozása


A kapcsolati erőszak sokféleképpen nyilvánulhat meg. Ezeket a megjelenési formákat mutatja be a “Hogyan azonosítsuk a kapcsolati erőszakot?” képregény, amely az Európai Unió támogatásával megvalósult IMPROVE project keretében készült le.


Freepik / www.flaticon.com