1. A kapcsolati erőszak áldozatait akadályozó tényezők
2. Nyomozás
3. A tárgyalás előkészítése
4. Tárgyalás
5. Polgári peres eljárás
6. Mediáció
Források
Bevezetés
Üdvözöljük az “Igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés” című 4. modulban. E modul a kapcsolati erőszak áldozatainak kihívásairól szól, amelyekkel a jogi eljárásokban meg kell küzdeniük. A kezdeti nehézségektől az összetett jogi procedúrákig, ez a modul azokat a kritikus szempontokat tekinti át, amelyek az áldozatok számára fontosak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés kapcsán.
Továbbá, a 4-es modul érinti a nyomozást, a tárgyalás előtti előkészületeket a tárgyalási folyamatot, a polgári peres eljárásokat és a mediáció szerepét, mint alternatív eszközt.
Tanulási célok
+ Az áldozatok személyes, társadalmi, kulturális, szociális és jogi akadályai
+ Tudatosság növelése a jogi szakemberek felelősségkörére vonatkozóan
+ A nyomozás színvonalának növelése, bizonyíték gyűjtés, védelem és vádemelés
+ Az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének elősegítése
Fontos megjegyezni, hogy az oktatási anyag nem országspecifikus. Általános esetleírásokat tartalmaz, amelyeket adaptálni kell a helyi viszonyokhoz.
1. A kapcsolati erőszak áldozatait akadályozó tényezők

A kapcsolati erőszak nem mindig szakad meg, ha az áldozat távozik, elhagyja a bántalmazó kapcsolatot, és/vagy segítséget kér. Előfordul, hogy az erőszak intenzívebbé válik, mert az elkövető érzékeli az áldozat feletti kontrollvesztést. Valójában az elkövető elhagyása a kapcsolati erőszak áldozatai szempontjából a legveszélyesebb időszak. Az okok, amiért az áldozatok benne maradnak a bántalmazó kapcsolatban összetettek, és sok esetben közük van ahhoz a tényhez, hogy az elkövető követni fogja őket fenyegetéseivel. Az áldozatnak nem biztos, hogy lesz módja biztonságosan elmenekülni vagy megvédenie a szeretteit.1
A képet rawpixel.com tervezt a Freepik-en.
Ugyanazok a hatalmi és kontroll mechanizmusok, amelyek hozzájárulnak a kapcsolati erőszak tartósságához, akadályozzák az áldozatokat abban, hogy éljenek a jogaikkal. Az elkövető megtorlásától való félelem, beleértve a vádak ejtésével vagy egy nem kielégítő megegyezés elfogadásával kapcsolatos félelmeket, akadályozhatja az áldozatokat az igazságszolgáltatás keresésében. Az elkövetők tovább manipulálhatják az áldozatokat azzal, hogy hamis vádnak tekintik az ellenük felhozott vádakat vagy érzelmi zsarolásnak tekintik. A kapcsolati erőszak áldozatainak 25%-a nem tesz feljelentést súlyos incidensekről, főként a félelem, a düh és a szégyen miatt.2 További információk a kapcsolati erőszak dinamikájáról az 1.modulban.
Leslie Morgan Steiner a következő videoban elmagyarázza, hogy a kapcsolati erőszak áldozatai miért nem hagyják el az elkövetőt és tisztázza az ezzel kapcsolatos téves feltevéseket:
A következő személyes, szociális, kulturális, társas, és jogi akadályok lehetnek hatással az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez bármely szakaszban:3
Kattintson a keresztekre további információkért.
A képet a freepik készítette.
Sérülékeny csoportok és összetett diszkriminációs helyzet
A kapcsolati erőszak áldozatainak háttere sokféle és számos akadállyal szembesülnek a jogaik védelme kapcsán. Gyakran nem bíznak az igazságszolgáltatási rendszerben, félnek a visszaéléstől vagy az elutasítástól. Ennek eredménye lehet a diszkrimináció, a másodlagos diszkrimináció vagy a nem megfelelő jogi segítségnyújtás.
A sérülékeny csoportok azokra az emberekre utalnak, akik marginalizált vagy hátrányos helyzetű csoportokhoz tartoznak, vagy e csoportok tagjaiként azonosítják őket.4 További információkat talál az áldozati csoportok széles köréről az 1. modulban.
Az összetett diszkriminációs helyzet bármilyen kombinációját jelentheti az emberekkel szembeni negatív megkülönböztetésnek nemük, faji vagy etnikai hovatartozásuk, hitük vagy vallásuk, fogyatékosságuk, életkoruk, szexuális orientációjuk, nemi identitásuk vagy más tulajdonságuk mentén. Ezt elszenvedheti az, aki rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal és az is, akit a környezete ruház fel valamilyen tulajdonsággal.5 Az interszekcionális diszkrimináció azt jelenti, ha valakit számos személyes tulajdonsága / identitása alapján ér hátrányos megkülönböztetés, amik egymással együtt fejtik ki negatív hatásukat.6
A következő videó a társadalmi nemhez kapcsolódó negatív szociális képzettársításokat illusztrálja:
A faji sztereotípiák felülírhatják az egyén énképét és önbizalmát, ezzel még nehezebbé téve, hogy segítséget és támogatást kérjen. A következő video egy híres kísérleti helyzetet ismétel meg, amit az 1940-es években az USA-ban végeztek el, és illusztrálja az előítélek, a hátrányos megkülönböztetés és a faji szegregáció működését:
Áldozathibáztatás
A családon belüli erőszak áldozataival való munka kapcsán fontos az attitűdök, hiedelmek és viselkedési minták szerepe. A sztereotípiákon és tudattalan torzításon alapuló áldozathibáztatás elszigeteli az áldozatot és nehezebbé teszi, hogy felvállalja és jelentse az erőszakot.
Az áldozathibáztatás és a z igazságügyi szakemberek diszkriminatív hozzáállása jelentősen befolyásolhatja a feljelentést, a büntetőeljárást és az ítélethozatalt a kapcsolati erőszakos esetekben. Tanulmányok kimutatták, hogy az ilyen hozzáállás az áldozatok iránti empátia hiányához és az élményeik megkérdőjelezéséhez vezethet, esetenként akár hibáztathatják is őket az átélt erőszakért.7 Ez hátráltathatja a feljelentést és az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalom hiányát eredményezheti. Az áldozathibáztató hozzáállás továbbá fokozza a másodlagos viktimizációhoz veszélyét, ha az áldozatok úgy érzik, hogy a segítségkérésükre kapott válasz újra traumatizáló. A bírósági eljárásokban az áldozathibáztatás az elkövetőkkel szembeni engedékenységben is megnyilvánulhat, ezáltal kevésbé tartják őket felelősnek tetteikért. A szereotipizálás tovább komplikálja a kapcsolati erőszakos esetek kezelését, az áldozat viselkedésére vagy motivációira irányuló előfeltevések elfogult döntéshozatalhoz vezethetnek.
Ezeknek a témáknak a megfelelő kezeléséhez és a kapcsolati erőszakra adott válaszok javításához elengedhetetlen az igazságügyi szakemberek képzése, érintve az áldozat-hibáztatás és sztereotipizálás témáit.
Gyakorlati útmutatók igazságügyi szakembereknek az áldozathibáztatás megelőzésére
- Aktívan, ítélkezés nélkül hallgassa meg az áldozatokat, és értékelje a tapasztalataikat. Kerülje a cselekedeteik vagy viselkedésük megkérdőjelezését olyan módon, amely akaratlanul is az áldozatot hibáztatja. Amikor az áldozat leírja a tapasztalatait, inkább összpontosítson arra, hogy megértse a nézőpontját, mint arra, hogy megítélje a döntéseit.
- Használjon semleges nyelvezetet a jogi eljárásokban, amely nem épít a sztereotípiákra. Ahelyett, hogy azt kérdezné: „Miért nem ment el?”, tegyen fel nyitott kérdéseket, amelyek feltárják az áldozat helyzetének összetettségét, például: „Tudna többet mondani arról, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a segítségkérés során?”. Tudjon meg többet a családon belüli erőszak áldozataival való kommunikációról a 3. modulban.
- Vegyen részt olyan workshopokon, képzéseken, melyek a trauma-informált segítésről és az áldozathibáztató attitűdök hatásáról szólnak. Ezeken a képzéseken fontos hangsúlyozni az áldozatok támogatását és a bántalmazó kapcsolatokban a hatalom és az ellenőrzés dinamikájának felismerését.
- Ismerjük fel a kulturális különbségeket és tartsuk tiszteletben a sokféle kulturális hátteret. Biztosítsunk tolmácsot, amikor szükséges és értsük meg, hogy a kulturális normák befolyásolhatják, hogy az áldozatok hogyan észlelik az erőszakot és milyen válaszokat adnak rá. A kulturális érzékenység segít, hogy megfelelő és tiszteletteljes támogatást nyújtsunk minden áldozat számára.
- Működjünk együtt áldozatsegítő szolgálatokkal és érdekvédelmi szervezetekkel. Az együttműködés biztosítja, hogy az áldozatok átfogó támogatást kapjanak a jogi eljárásban, csökkentve ezzel a másodlagos áldozattá válás veszélyét. A támogató szolgálatokkal való szoros együttműködés segíthet az áldozatoknak hatékonyabban eligazodni az igazságszolgáltatásban.
Több információ a sztereotípiákról és tudattalan torzításról a 8-as modulban.
Másodlagos viktimizáció
Másodlagos viktimizációról akkor beszélünk, ha az áldozatot nem a bűncselekmény közvetlen következményeként éri további kár, hanem az intézmények és más személyek áldozattal való bánásmódja miatt. Ezt okozhatja például, ha az áldozat újra találkozik az elkövetővel, ha ismételt kihallgatásokon ugyanazokat a történéseket kell elmondania, ha a vele kapcsolatba kerülő személyek nem megfelelő nyelvet használnak vagy érzéketlen megjegyzéseket tesznek.8
A másodlagos viktimizáció megelőzése érdekében a jogi szakembereknek érzékeny és empatikus megközelítést kell alkalmazniuk. Az, hogy a jogi szakemberek hogyan folytatják a kihallgatásokat a bírósági eljárások során, nagyban befolyásolja az áldozat együttműködési hajlandóságát. A bírósági tanúvallomás a kapcsolati erőszak áldozatai számára különösen megrázó és megfélemlítő lehet az erőszak intim jellege miatt. Érezhetik a kontroll hiányát, szégyenérzetet, az elkövetőtől való félelmet és a bíróság általi megfélemlítést, és vonakodhatnak újra felidézni a traumatikus eseményeket. Ha az áldozat úgy érzi, hogy biztonságban van, meghallgatják és hisznek neki, nagyobb valószínűséggel adja meg a hatóságok számára szükséges információkat.
Praktikus útmutató jogi szakemberek számára a másodlagos viktimizáció megelőzésére
- Biztosítsuk, hogy az áldozatnak ne kelljen szembenéznie az elkövetővel a bírósági eljárás során. Használjunk külön várakozóhelyiségeket, és fontoljuk meg a videós tanúvallomások lehetőségét a közvetlen érintkezés elkerülése érdekében.
- Biztosítsunk támogató, és privát kereteket a tanúvallomáshoz / kihallgatáshoz hogy elősegítsük az áldozat biztonságérzetét.
- Kerüljük el az ismételt tárgyalásokat, kihallgatásokat, melyeken ugyanarról kell beszámolnia az áldozatnak. Törekedjünk arra, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek hatékonyan megosszák egymással a kapott információkat.
- Készüljünk fel alaposan a kihallgatások előtt, hogy minél kevésbé kelljen az áldozatnak több alkalommal felidéznie a traumatikus eseményeken történteket.
- Legyünk tudatosak a nyelvhasználattal az interakciók során. Kerüljünk minden olyan terminológiát, ami áldozathibáztató vagy ítélkező.
- Használjunk együttérző és támogató nyelvezetet, hogy segítsük az áldozatot abban, hogy úgy érzette, megértettük és respektáljuk.
- Használjunk egyszerű és közérthető nyelvet, hogy biztosítsuk, az áldozat érti, amit mondunk. További részletek a kapcsolati erőszak áldozataival való kommunikációról a 3.modulban.
- Miután elmagyarázta a jogi folyamatokat vagy tájékoztatást adott, kérdezze meg az áldozatot, hogy megértette-e, és adjon lehetőséget arra, hogy kérdéseket tegyen fel.
- Adjon az áldozatnak írásos tájékoztatást és iránymutatást, amelyben összefoglalja a megbeszélt fontos információkat. Ez segít a megértésben, és az áldozat számára egy hivatkozási alapot biztosít, amelyre visszatérhet.
- Ellenőrizze a megértést azzal, hogy az áldozat összefoglalja a megbeszélteket.
- Adjon hozzáférést a bírósági eljárás során az áldozatokat támogató szolgáltatásokhoz, például tanácsadáshoz és jogi képviselethez.
- Lehetővé kell tenni az áldozat számára, hogy a kihallgatások és a bírósági eljárás során egy támogató személy legyen jelen.
- Értse meg a trauma emlékezetre és viselkedésre gyakorolt hatását. Ismerje fel, hogy az áldozat beszámolójában lévő ellentmondások a traumából fakadhatnak. Nem utalnak arra, hogy az áldozat nem mond igazat.
- Biztosítsanak képzést valamennyi jogi szakember számára a trauma-tudatos megközelítésről és a kapcsolati erőszak pszichológiai hatásairól.
- Adjanak az áldozatnak lehetőséget, hogy kontrollt gyakoroljon az eljárás bizonyos aspektusai felett: például a kihallgató nemének megválasztása vagy annak eldöntése, hogy a tanúvallomás során mikor van szüksége szünetekre.
- Biztosítsák, hogy az áldozat teljes körű tájékoztatást kapjon az igazságügyi eljárásról és a jogairól, és lehetőség szerint be kell vonni a döntésekbe.
- Mindig őrizze meg a szakmaiságot és a titoktartást. Kerülje az olyan érzéketlen megjegyzéseket vagy nem verbális jeleket, amelyek arra utalnak, hogy nem hisz az áldozatnak vagy megítéli őt.
- Mutasson türelmet és megértést, és ismerje fel, hogy az áldozatot jelentős érzelmi stressz hatása alatt állhat.
A következő videoban többet megtudhat a társadalmi nem alapú erőszakról, az áldozathibáztatásról és a másodlagos áldozattá válásról:
2. Nyomozás9

A kapcsolati erőszakos esetek kivizsgálása érzékeny és tájékozott megközelítést igényel, hogy a kapcsolati erőszakra jellemző hatalom és kontroll összetett dinamikáját kezelni lehessen. Ezek közé tartozik az azonnali reagálás, a kihallgatások lefolytatása, valamint az áldozatra és gyermekeire vonatkozó általános kockázat értékelése. További információkat talál a rendőri beavatkozásról kapcsolati erőszak esetén a 4. modulban.
A képet rawpixel.com készítette a Freepik en.
Azonnali válasz
A vizsgálatokat indokolatlan késedelem nélkül és hatékonyan kell lefolytatni, az Isztambuli Egyezményben meghatározott elvekkel összhangban. Ez jelenti például a releváns tények megállapítását, az összes rendelkezésre álló tanú kihallgatását és a bűnügyi nyomozati módszereken alapuló törvényszéki vizsgálatok elvégzését. A megtett intézkedések nem veszélyeztethetik a védelemhez való jogot vagy a tisztességes eljárás normáit. További információ az Isztambuli Egyezményről a 6. modulban.
Az azonnali válasz magában foglalja:
Kattintson a keresztekre további információkért.
A képet starline készítette a Freepik– en.
Az áldozat kihallgatása
Kapcsolati erőszak esetén az áldozat és a tanúk vallomásai gyakran a legfontosabb bizonyítékok. Az áldozatok általában hajlandóbbak arra, hogy közvetlenül az incidens után vallomást tegyenek, mint néhány nap múlva. Az áldozat vallomása az azonnali kockázatértékelés és a biztonsági tervezés szempontjából is fontos. Ezért, amikor csak lehetséges, törekedni kell arra, hogy az áldozatot az incidens után azonnal kihallgassák.
Hogyan hallgassuk ki az áldozatot
- Ideális esetben az áldozatnak ki kell tudnia választani a kérdezőbiztos nemét.
- Az áldozatnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy valaki, például egy segítő munkatárs kísérje el a további támogatás érdekében.
- A kihallgatásra csendes, zavaró tényezők nélküli helyiségben kerüljön sor.
- Ha a kihallgatás nyelve nem az áldozat anyanyelve, tolmácsot kell biztosítani. A kihallgatónak tájékoztatnia kell az áldozatot a tolmácshoz való jogáról, és meg kell kérdezni, hogy igényel -e tolmácsot, van-e preferenciája a tolmács nemét, dialektusát és származási országát illetően.
- A kérdezőnek a beszélgetés során végig érzékenyen és empatikusan kell eljárnia.
- Fontos, hogy tájékoztassa az áldozatot a jogairól és kötelezettségeiről, és elmagyarázza, hogy szükség lehet intim kérdések feltevésére, és hogy ez miért fontos. A kérdezőnek el kell magyaráznia, hogy a részletek firtatása, például hogy mit mondott, tett vagy viselt az áldozat, nem azt jelenti, hogy az áldozatot hibáztatják a tapasztalatakért, hanem azt, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtik össze.
- A kérdezőnek segítenie kell az áldozatnak olya módon is, hogy az önvádat vagy a saját nézőpontjába vetett hit bizonytalanságát cáfolja, kerülje az értékítéleteket, és tartózkodjon a szakkifejezések használatától.
- A beszélgetésre elegendő időt kell szánni, a kérdezőnek figyelmesen kell hallgatnia, és nyílt végű kérdéseket kell alkalmaznia. A kérdezőnek alapos jegyzeteket kell készítenie az áldozattal folytatott beszélgetés során, hogy ne kelljen többször is visszatérnie az áldozat történetére.
- A kérdezőnek fel kell készülnie az áldozat érzelmi reakcióinak kezelésére, például a sírásra. Hasznos lehet megkérdezni az áldozatot, hogy szüksége van-e szünetre, ha a beszélgetés során ideges lesz. Bár a nyomozók gyakran időszűkében vannak, fontos, hogy érzékenyen reagáljanak az áldozat érzelmi állapotára, és szükség esetén támogatást nyújtsanak.
- A trauma által érintett áldozatnak időre és sok találkozásra lehet szüksége ahhoz, hogy feltárja történetét. A kihallgatónak el kell magyaráznia nekik, hogy a jogi eljárás függhet a történtek minél teljesebb feltárásától. Az áldozatnak biztonságos környezetet és lehetőséget kell biztosítani a teljes története elmondására.
Kérdések típusai
A következő információkra szükséges feltétlenül rákérdezni, amikor az áldozatot kihallgatják:
- A konkrét esemény és az azt megelőző események
- Gyermekek jelenléte
- Fegyverek jelenléte
- Korábbi fizikai és pszichés erőszak és kontrolláló magatartás leírása
- Az elkövető leírása és az áldozattal való kapcsolat jellege
- Az erőszak hatása az áldozatra, beleértve a fizikai és pszichológiai sérüléseket, az anyagi következményeket és az erőszakkal való megbirkózási stratégiákat.
- Ha úgy gondolja, hogy a személy nem mond el mindent, próbálja megkérdezni, hogy mitől fél (néha ez nem a legnyilvánvalóbb dolog).
- Kérdezzen a tanúkról, például a szomszédokról, mivel az ő vallomásuk segíthet a vádemelésben
- Érdeklődjön, hogy az áldozat fontolgatja-e a különválást, mivel ez a tényező magas kockázattal jár, és kiváltó oka lehet az emberölésnek
- Biztonságos környezetet és lehetőséget biztosítson a történtek teljes körű ismertetésére.
Gyermekek kihallgatása
Fontos felismerni, hogy a kapcsolati erőszak súlyos hatással van a gyermekekre. Az olyan gyermekek segítése során, akik kapcsolati erőszak szemtanúi, vagy maguk is az erőszak átélői, figyelembe kell venni a gyermekjogokat és a gyermek mindenek felett álló érdekét.
A gyermekekkel folytatott beszélgetések során nagyon fontos, hogy minden intézkedés és eljárási cselekmény a gyermekek életkorához és fejlődési szintjéhez igazodjon.
Ez magában foglalja:
- A szabad meghallgatást és nyílt végű kérdéseket, melyekbe beleszőhetnek speciális vagy fókuszált kérdést, de semmiképp sem irányítottat
- Kerüljük a zárt és explicit kérdéseket
- Alkalmazzunk empatikus kommunikációt, értő hallgatást és körültekintő kérdezést
3. Tárgyalás előtti szakasz10

A tárgyalás előtti időszak fokozott kockázatot jelent az áldozatok számára, különösen, ha az elkövetők nincsenek őrizetben vagy felügyelet alatt a tárgyalás előtt. Az áldozatok megtorlással és megfélemlítéssel szembesülhetnek. Ezért fontos, hogy a biztonsági kockázatokat minden egyes esetben sztenderdizált protokollok szerint és más intézményekkel, szolgáltatókkal együttműködve értékeljék és kezeljék.
A képet a rawpixel.com tervezte a Freepik-en.
Ebben a tárgyalást megelőző szakaszban a különböző szakemberek döntő szerepet játszanak az áldozat biztonságának és támogatásának megteremtésében. A bűnüldöző szerveknek védelmet kell nyújtaniuk és figyelemmel kell kísérniük az elkövető mozgását, hogy megelőzzék a fenyegetéseket vagy megtorló cselekményeket. Az ügyészeknek a vádalku feltételeinek tárgyalásakor vagy a távoltartási határozatok kérésekor az áldozat biztonságát kell előtérbe helyezniük. Az áldozatsegítő szolgálatoknak és menedékházaknak rendelkezésre kell állniuk, hogy szükség esetén azonnali segítséget és biztonságos szállást nyújtsanak. Emellett a jogsegély szervezetek segíthetnek az áldozatoknak eligazodni a jogi eljárásban, és a bíróságon. Az egészségügyi szakembereket be kell vonni a kapcsolati erőszak áldozatra gyakorolt fizikai és pszichológiai hatásának felmérésére.
Védelmi intézkedések
Az áldozatok biztonságát szolgáló jogi lehetőségek közé tartozhatnak a vádalku feltételei, az ideiglenes távoltartó határozatok vagy a távoltartási végzések. Ezek az intézkedések nemcsak a tárgyalás előtti szakaszban fontosak, hanem a változó körülményekre reagálva a tárgyalás során is újra kell értékelni őket:
- Fontolja meg az előzetes letartóztatást
- Lakóhelyről való eltávolítás
- Távolságtartás az áldozattól
- A sértettel való kapcsolattartás megtiltása
- A gyermeklátogatások korlátozása vagy felfüggesztése
Bizonyítékok gyűjtése
A bizonyítékok gyűjtése elsősorban a bűnüldöző szervek feladata. Ugyanakkor az ügyészeknek is szükségük lehet arra, hogy iránymutatást adjanak a szükséges bizonyítékokról, az elfogadható bizonyítékok megszerzéséhez szükséges eljárásokról, és értékeljék, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre az elkövető elleni vádemeléshez.
Spontán megjegyzések
A bűnüldöző szervek első beavatkozása során az incidenssel kapcsolatos minden jelentős megjegyzést vagy reakciót fel kell jegyezni és dokumentálni kell.Ezek a megjegyzések felhasználhatóak a tárgyaláson, még akkor is, ha az áldozat nem hajlandó vallomást tenni, és alátámasztó bizonyítékként szolgálhatnak akkor is, ha az áldozat szavahihetőségét vitatják. Fontos a helyszínen tartózkodó más szemtanúk spontán megjegyzéseit is rögzíteni.
Fotók az áldozat sérüléseiről
Az áldozat sérüléseiről készült fotók a rendőrségi jelentésben dokumentálva vannak.Ezek a fényképek bizonyítékként felhasználhatók a bíróságon, és hozzájárulhatnak az ítélethozatalhoz, még akkor is, ha az áldozat nem tesz vallomást, és megerősítésként is felhasználhatók, ha a vádlott tagadja a bűncselekményt, és egyik vallomás áll szemben a másikkal.
Pszichológiai bizonyíték
A kapcsolati erőszak áldozatai a védelem ismételt, támadó kihallgatásával szembesülhetnek, ami fokozhatja az érzelmi stresszt vagy olyan egészségügyi állapotok, mint a depresszió és a poszttraumás stressz zavar (PTSD) miatt vezethetnek zavarodottsághoz és ellentmondásos kommunikációhoz.
Ezek a pszichológiai állapotok a kapcsolati erőszak intenzitását és tartós hatásait jelezhetik.
A szakértői bizonyítékok tisztázhatják, hogy a trauma hogyan befolyásolja a memóriát és az erőszak késleltetett feltárását, és magyarázatot adhatnak a fizikai sérülésekkel nem egyező pszichológiai sérülésekre.
Orvosi bizonyíték
A hatóságoknak kötelező orvosi és törvényszéki bizonyítékokat gyűjteni, mint a sérülések rögzítése és a DNS elemzés,melyek hozzájárulhatnak az ítélethez az áldozat tanúvallomása hiányában is. Az orvosi vizsgálatokhoz azonban be kell szerezni az áldozat érvényes beleegyezését. A szexuális erőszak áldozatainak azonnal fel kell ajánlani a szakképzett egészségügyi személyzet által végzett vizsgálatokat, és a tájékozott beleegyezés megszerzése érdekében fel kell világosítani őket a vizsgálat előnyeiről. Az azonnali orvosi bizonyítékgyűjtés kulcsfontosságú, mivel a nyomok rövid időn belül, gyakran három napon belül eltűnhetnek. További információkat talál az orvosi vizsgálatról és a bizonyítékok biztosításáról az egészségügyi ágazathoz kapcsolódó 4-es modulban.
Az orvosi vagy tárgyi bizonyítékok hiánya nem akadályozhatja a nyomozást vagy a vádemelést, és nem kérdőjelezheti meg az áldozat szavahihetőségét. A korábbi erőszakos cselekményekből származó fizikai és pszichológiai sérülésekre vonatkozó szakértői vélemények szintén hasznosak lehetnek, és erősíthetik az áldozat nézőpontját és szavahihetőségét.
Szemtanúk
A tanúk nem csak a szemtanúkra korlátozódnak. Sokan mások is rendelkezhetnek az ügy szempontjából értékes információkkal:
- Szomszédok, akik hallották a vitákat vagy a veszekedéseket.
- Barátok, akiknek az incidensről bizalmasan beszéltek.
- Tanárok, akiket tájékoztattak a történtekről.
A rendőrségnek aktívan ki kell kérdeznie azokat a személyeket, akikben az áldozat esetleg megbízott. Az áldozat vallomásán túlmutató, az összes lehetséges tanú figyelembe vételével a nyomozás több bizonyítékot tárhat fel a történtek bizonyítására. További részleteket talál a a 2. modulban.
4. Tárgyalás11

Azok az áldozatok, akik úgy érzik, hogy támogatják őket és tisztelettudóan bánnak velük, nagyobb valószínűséggel működnek együtt folyamatosan az igazságügyi szereplőkkel, hatóságokkal. Az áldozat felkészítése a tárgyalásra fontos, hogy elkerüljük az áldozat vonakodását a tanúvallomástól.
A képet a rawpixel.com készítette a Freepik– en.
A sértett megfelelő tájékoztatása az eljárásról, annak előrehaladásáról és lehetséges kimeneteléről, valamint a sértett szerepéről segíthet minimalizálni azt a kockázatot, hogy a sértett úgy dönt, hogy nem emel vádat, vagy nem támogatja a vádat. Bizonyos esetekben a sértett még mindig dönthet úgy, hogy visszavonja a vádemeléshez nyújtott támogatását.
Ha a sértett nem támogatja a vádemelést, az ügyészeknek tartózkodniuk kell a kritikától és nem szabad megítélniük az áldozatot. Súlyos erőszak esetén a sértett támogatása nélkül is van lehetőség vádemelésre, még ha nehezebb helyzetbe is kerül az ügyészség.
Találkozás a sértettekkel
Az ügyészek tipikus eljárásának tartalmaznia kell a sértettekkel való találkozókat, szükség esetén tolmácsok és támogató személyek bevonásával. E találkozók során az ügyészek a következőket tehetik:
- Kapcsolat kialakítása a sértettel és annak biztosítása, hogy figyelembe veszik a jogait és szükségleteit.
- Különleges intézkedések megvitatása (pl: távmeghallgatás, videófelvétel a tanúvallomásról), a tárgyalásra való felkészülés, és minden, az áldozat részéről a vád támogatását érintő kétség átbeszélése
- Aktuális kockázatértékelés és az ügyészség szerepe e kockázatok kezelésében.
Ügyészség
Az ügyésznek több kritikus kérdésben kell döntenie: vádat emel-e az elkövető ellen, megfontolja -e az alternatív vitarendezést vagy a közvetítést, vagy teljesen ejti a vádakat. Kapcsolati erőszak esetén az elhalasztott cselekvés további, potenciálisan súlyosabb erőszakos cselekményekhez vezethet a közeljövőben. A vádak ejtése azt jelezheti az elkövetőnek, hogy viselkedése elfogadható.
Amikor arról döntenek, hogy vádat emeljenek-e egy ügyben, az ügyészeknek fel kell mérniük, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre, valószínűsíthető-e az ítélethozatal, és hogy milyen társadalmi érdek fűződik a vádemeléshez.
Megfelelő bizonyíték
A kapcsolati erőszakos ügyek általában azt igénylik, hogy az ügyész proaktívan közelítse meg a bizonyítékgyűjtést. Ez magában foglalja a bűnüldöző szervekkel való együttműködést a bizonyítékok összegyűjtése érdekében, a nyomozati szakaszban.
Az elmarasztaló ítélet valószínűsége
A vádemelés kapcsán fontos szempont, hogy milyen valószínűséggel fog elmarasztaló ítélet születni, de kapcsolati erőszakos ügyek esetén nem szabad, hogy felülírja az egyéb tényezőket. Az ügyészeknek alaposan kell vizsgálódniuk, és alternatív bizonyíték forrásokat kell keresniük, ha az áldozat vallomása nélkül folytatják le az eljárást. Ezek közé tartozhatnak megerősítő tanúk, független orvosi vagy fényképes bizonyítékok, valamint a helyszínen talált bizonyítékok.
Társadalmi érdek
Az ügyészeknek a vádemelésről való döntéskor mérlegelniük kell, hogy milyen társadalmi érdek fűződik a cselekmény üldözéséhez. Tekintettel a kapcsolati erőszak világméretű elterjedtségére, valamint az áldozatokra, az érintett gyermekekre és a társadalom egészére gyakorolt hatására, a vádemeléshez általában erős közérdek fűződik.
Az ügyészi mérlegelést kell, hogy befolyásolja a bűncselekmény súlyossága, a vádlott bűnössége (például mentális egészségügyi problémák vagy előre megfontolt szándék, valamint az áldozatnak tett fenyegetések), a korábbi büntetett előélet, a bűncselekmény körülményei (beleértve az erőszakos cselekmények előzményeit, a fegyverhasználatot és a gyermekek jelenlétét a háztartásban), valamint az, hogy az elkövető kiskorú volt-e a cselekmény elkövetésekor.
Vádak
Az előző lépések eredménye a vádak ismertetése. Ha nem alapos a nyomozás, nem lesz megalapozott a vád, ami akadályozhatja az ítélethozatalt és erodálhatja az áldozatok igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmát.
Az ügyészeknek biztosítaniuk kell, hogy a vádak:
- Tükrözik a cselekmény súlyát
- Megfelelő intézkedéseket irányoznak elő az ítéletre és az ítéletet követően
- Világosan bemutatják az esetet
- Tükrözik az áldozatra gyakorolt hatást
A szociális szolgáltatók támogatása
A szociális szolgáltatók és az áldozatsegítő szervezetek, beleértve a kapcsolati erőszakra szakosodott tanácsadókat, támogathatják az áldozatokat a nyomozás és a bírósági eljárás során. Támogatásuk nem jogi jellegű, és arra összpontosít, hogy az áldozatokat érzelmileg felkészítsék a bírósági tárgyalásra, elkísérjék őket az eljárás során, és gyakorlati segítséget nyújtsanak. Az ilyen módon támogatott áldozatok nagyobb valószínűséggel tesznek feljelentést, tanúskodnak, és segítik az eljárás kielégítő kimenetelét.
A tárgyalóteremben
A nyomozás és a bírósági eljárás minden szakaszában intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy az áldozatok számára megkönnyítsék a tárgyalás élményét, és elősegítsék tanúvallomásukat. Ily módon a bírósági eljárások potenciálisan hozzájárulhatnak az áldozatok gyógyulásához és megerősödéséhez, ahelyett, hogy tovább traumatizálnák őket.
A bíró
A bírósági eljárások során a bírák fontos szerepet játszanak az áldozat személyazonosságának és titoktartásának védelmében. Megtilthatják a sértett személyazonosságának harmadik felek számára történő kiadását, és gondoskodhatnak arról, hogy a bizalmas információk ne kerüljenek ki a nyilvános iratokból és a médiából. A bírák dönthetnek zártkörű eljárás mellett is, amikor a tárgyalás egy részét vagy egészét, például a sértett vallomását, zárt ülésen folytatják le. A bírák emellett szükség szerint szüneteket engedélyezhetnek, ha az eljárásban részt vevő valamennyi fél jóléte és szükségletei megkívánják.
Az áldozat
A bírósági eljárás során az áldozat támogatását és védelmét különböző intézkedések segíthetik. Ezek közé tartozhat a személyazonosság védelme érdekében álnév használatának lehetővé tétele, a fizikai jelenlétet nélkülöző, távmeghallgatásos tanúvallomás lehetőségeinek biztosítása. A gyermekkorú áldozatokra/tanúkra is ki kell terjeszteni a különleges védelmi intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az eljárás az ő szükségleteikhez igazodjon. Szükség esetén jogi tanácsadást és tolmácsot kell biztosítani az áldozat számára, hogy segítse a jogi eljárásban való eligazodást. Emellett a szociális szolgáltatások, tanácsadók és civil szervezetek támogatást nyújthatnak az áldozatnak a bírósági eljárás során.
Az ügyvéd
Az ügyvédeknek speciális útmutatásokat kell betartaniuk, amikor a bírósági eljárásokban áldozatokat hallgatnak ki. Ez magában foglalja például a szexuális előzményekre vonatkozó kérdések tiltását, kivéve, ha azok az ügy szempontjából feltétlenül relevánsak és szükségesek. Fontos, hogy a kihallgatások során kerüljék az áldozatot megalázó vagy érzéketlen nyelvezet használatát, és korlátozzák a kihallgatási alkalmak gyakoriságát, módját és hosszát. Az ügyvédeknek továbbá minimalizálniuk kell az áldozatok ismételt vallomástételét.
Az elkövető
Az elkövetők szerepével kapcsolatban a bírósági eljárásokban számos, az áldozatok védelmét szolgáló intézkedést lehet bevezetni. Ezek közé tartozik a tanúmeghallgatásokat megkönnyítő közvetítők bevonása, az áldozat és az elkövető közötti fizikai érintkezést mellőző intézkedések. Például külön várakozóhelyek, kísérők, valamint külön be- és kijáratok biztosítása a felek számára. Valamint annak lehetővé tétele, hogy a tanúk az elkövető távollétében is tanúskodhassanak. Megfelelő technológiák, például video-bizonyítékok segítségével.
Szakértő tanúk
A szakértő tanúk fontos információkat nyújthatnak a bíráknak (pl. a kapcsolati erőszak dinamikájáról, és az áldozat viselkedéséről) és segíthetik őket a tanúvallomások hitelességének megítélésében. Az általuk nyújtott információk csökkenthetik annak kockázatát, hogy a bírák véleményét befolyásolják tudattalan torzítások, hiedelmek vagy félreértések és segíthetik őket a megalapozott, informált döntéshozatalban.
Késések és elévülési idők
Mind a sértettnek mind a vádlottnak joga van a tárgyalás nélkül indokolatlan késedelem nélkül.
Késedelem az eljárásban
A kapcsolati erőszakos ügyek tárgyalásának késedelme növelheti az áldozattal szembeni bosszú kockázatát, különösen, ha az elkövető nincs előzetes letartóztatásban. Növelheti továbbá az áldozat bizonytalanságát és félelmét a tárgyalás kimenetelével kapcsolatban. Az azonnali válasz fontos az áldozatok védelme és a további bűncselekmények megelőzése érdekében. Azonban el kell kerülni, hogy az áldozatok úgy érezzék, hogy a tárgyalás folyamatában sürgetik őket és nem veszik őket komolyan, és/vagy negatív érzéseket váltanak ki belőlük. Ez könnyen azt eredményezheti, hogy visszavonják a feljelentésüket.
Elévülés
A kapcsolati erőszakos esetekben fontos az elévülési idők figyelembe vétele, különösen akkor, ha az áldozatok késlekednek a bűncselekmények bejelentésével. Ha a határidők közelednek a lejárathoz, a bűnüldöző szerveknek különösen gyorsan kell eljárniuk. Az elévülési határidőknek általában adekvátnak és a bűncselekmény súlyával arányosnak kell lenniük.
Bírói mérlegelés
A bírák döntő szerepet játszanak az igazságszolgáltatási rendszer kapcsolati erőszakra adott válaszaiban, mivel általában ők a végső hatóság mind a polgári, mind a büntetőügyekben. Döntéseik hatással vannak az áldozatra, az elkövetőre és gyermekeikre egyaránt. A tárgyalótermi irányelvek és az eljárások kialakításával biztonságos környezetet teremthetnek az áldozatok számára. A következőkkel javítható az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés:
- A kapcsolati erőszak dinamikájának, az áldozatokat és gyermekeiket fenyegető kockázatoknak és az erőszak mintáinak megértése. Az áldozatokkal való udvarias, együttérző, méltóságteljes és érzékeny bánásmód, még akkor is, ha nincsenek jelen.
- Az áldozatok és a gyermekek biztonságának figyelembe vétele minden szinten és mindenkor
- Az áldozatok számára biztonságot és támogatást nyújtó valamennyi rendelkezésre álló erőforrás kihasználása.
- Az áldozat szükségleteinek és az egyes esetek sajátos körülményeinek figyelembe vétele.
- Időt szánni az eljárás, – különösen az eljárás egyes szakaszainak – elmagyarázására az áldozat számára érthető nyelven.
A bírói mérlegelés fontos a kapcsolati erőszak eseteiben az erőszak összetett dinamikája miatt, amelyet a jogszabályok önmagukban nem képesek kezelni. A bírói döntéseket azonban befolyásolják a bíráknak a kapcsolati erőszakot érintő meggyőződései és felfogása. A téves elképzelések veszélyeztethetik az áldozat biztonságát és akadályozhatják az elkövető felelősségre vonását. A szereotip bírói döntések, – amikor a döntések nem tényszerű bizonyítékokon, hanem hiedelmeken alapulnak – , súlyosan befolyásolhatják az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését.
A bírói neutralitás és pártatlanság alapvető fontosságú a tisztességes eljárás és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés szempontjából. Bár a teljes neutralitás lehetetlen, a bíráknak törekedniük kell arra, hogy távolságot tartsanak saját meggyőződésüktől és véleményüktől, a tényekre és az ügy irataira összpontosítva. Saját személyes meggyőződéseik vizsgálata segíthet a bíráknak a neutralitás és a pártatlanság kialakításában.
Ítélethozatal
Az ítélethozatal elsődleges célja az erőszak megszüntetése, az áldozat védelme, az elkövető felelősségre vonása tetteiért, valamint általános elrettentő hatás.
Az ítélethozatal során a következő követelményeket kell figyelembe venni:
- Információk: Rendelkezik a megfelelő ítélethozatalhoz szükséges összes információval?
- Kockázatértékelés: Figyelembe vette az elkövető veszélyességét?
- Az áldozat vallomása: Meghallgatta-e az áldozatot az ítélethozatalkor?
- Egyéb tényezők: Figyelembe vette-e az olyan tényezőket, mint a bűncselekmény jellege és súlyossága, az erőszakos cselekmények előzményei, a korábbi rehabilitációs törekvések, a vádlott jelleme és jelenlegi rehabilitációs szükségletei, valamint a közösség védelemhez és büntetéshez fűződő érdekei?
A jogsértéseket hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell büntetni, figyelembe véve azok súlyosságát. Ezek közé tartozhatnak a szabadságelvonással járó büntetések, amelyekhez esetleg kiadatás is kapcsolódik. Egyéb intézkedések is elfogadhatók, mint például az elítélt személyek megfigyelése vagy felügyelete, valamint a szülői jogok megvonása (a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve). A bántalmazó szülővel való kapcsolattartás biztosítása nemcsak a gyermekre lehet negatív hatással, hanem komoly kockázatot jelenthet az áldozat biztonságára nézve is, mivel okot adhat az elkövetőnek arra, hogy kapcsolatba lépjen az áldozattal, és nem biztos, hogy összhangban van a hatályos távoltartási vagy eltiltási végzéssel. Az ítélethozatal részeként az elkövetőket kötelezni lehet arra, hogy részt vegyenek olyan programokban, amelyek célja, hogy foglalkozzanak viselkedésükkel és rehabilitációs lehetőségeikkel – különösen a gyermekekkel való kapcsolattartáshoz való joguk érdekében. Ezek a programok döntő fontosságúak lehetnek annak meghatározásában, hogy a gyermekekkel való kapcsolattartás biztonságos és megfelelő-e. Ha igen, milyen feltételek mellett, az áldozat és a gyermekek jólétét védő intézkedésekkel összhangban.
Súlyosbítő körülmények
A bíráknak súlyosbító tényezőket is figyelembe kell venniük a kiszabott büntetés meghatározásakor, a vonatkozó nemzeti szintű jogszabályokkal összhangban.
Számos olyan helyzet lehet, amely okot ad arra, hogy a kapcsolati erőszakos esetekben magasabb büntetési tételek mellett döntsenek:
Elkövető
- bűnismétlés
- a hatóságokkal való együttműködés hiánya
- két, vagy több elkövető
- az elkövető fenyegetett, vagy fegyvert használt
- a szélsőséges erőszakos cselekményt megelőző, vagy kísérő bűncselekmény
- az elkövetőt elítélték már korábban hasonló természetű bűncselekményért
Áldozat
- különleges körülmények miatt sérülékennyé vált személy ellen elkövetett bűncselekmény
- gyermek ellen vagy gyermek jelenlétében elkövetett bűncselekmény
- a bűncselekmény a sértettnek súlyos testi vagy lelki sérülést okozott.
Enyhítő körülmények
A súlyosbító körülmények mellett különös figyelmet kell fordítani az enyhítő körülményekre is. Számos jogrendszerben a beismerő vallomás enyhítő tényezőnek számít a kapcsolati erőszakos ügyekben. A bíróságoknak azonban gondosan mérlegelniük kell az elkövető megbánását a bűncselekmény súlyosságával szemben.
Ahelyett, hogy automatikusan enyhítő körülményként vennék figyelembe a kifejezett megbánást, a bíróságoknak mérlegelniük kell az erőszakos cselekmények előzményeit, valamint azt, hogy az erőszak vagy a fenyegető magatartás folyamatos-e. Ha az erőszak folytatódik, a megbánás az elkövető tisztességtelen gesztusának tekinthető, és nem érvényes enyhítő tényező.
5. Polgári peres ügyek12

A polgári peres jogorvoslatok biztosítják, hogy az áldozatok élhessenek jogorvoslati jogukkal az elkövetővel szemben. Ez magában foglalja a bírósági végzéseket bizonyos cselekmények beszüntetésére vagy akadályozására, illetve a bizonyos intézkedésekre való kötelezést. A nemzeti jogszabályok speciális jogorvoslati lehetőségeket is biztosíthatnak, például eltiltási, távoltartási végzéseket, amelyek különösen fontosak kapcsolati erőszakos esetekben. Ezek kiegészítik a sürgősségi távoltartási határozatok azonnali és gyakran rövid távú védelmét.
A képet a rawpixel.com tervezte a Freepik– en.
Restraining orders
Restraining orders are important legal measures to offer fast legal remedy to prevent further violence and protect victims. These measures, which serve the same purpose, may be known by various names such as restraining order, eviction order, protection order, or injunction.
Protection orders should be:
- Available for immediate protection and without undue financial or administrative burden placed on the victim
- Issued for a specified period or until modified or discharged
- Where necessary, issued on an ex parte basis which has immediate effect
- Available irrespective of, or in addition to, other legal proceedings
- Allowed to be introduced in subsequent legal proceedings
Eltiltó határozatok
Az eltiltó határozat hatékony eszköz lehet a további erőszakos cselekmények megelőzésére és az áldozat biztonságának biztosítására közvetlen veszélyhelyzetekben. A hatóságoknak mérlegelniük kell az áldozatot fenyegető súlyos veszélyt és az ilyen végzések sürgősségét, amelyek gyakran mindkét fél meghallgatása nélküli döntést tesznek szükségessé. Ezt az is indokolja, hogy ezek a határozatok általában ideiglenes jellegűek, és további jogorvoslati lehetőségek védhetik a feltételezett elkövető érdekeit.
Az eltiltó határozat mellett vagy ellen szóló érvek mérlegelését a különböző , egymásnak szembenálló érdekek ütköztetése kell, hogy jellemezze: Mi történne, ha nem születne eltiltó határozat, és tévesen döntenének így? És a másik oldal: Mi történne egy indokolatlan eltiltó határozat esetén?
Felszólítások
A polgári jogi tiltó végzések más intézkedéseket is magukban foglalnak az áldozatok erőszakkal szembeni védelméért. Például a bíró megtilthatja a fegyverekhez vagy kábítószerhez/alkoholhoz való hozzáférést, vagy kényszerházasság esetén kötelezheti a feltételezett elkövetőt az útlevelének átadására.
Családjogi eljárások
A családjogi bíróságon a döntések a szavahihetőségen múlnak, különösen a kapcsolati erőszak esetén. Ezért fontos megérteni a mögöttes dinamikát és felismerni a kapcsolati erőszak áldozataira vonatkozó döntések kockázatait.
A kapcsolati erőszak áldozatai gyakran szenvednek súlyos pszichológiai stressztől, ami tisztességtelenül befolyásolhatja a felügyeleti jogról szóló döntéseket a bántalmazó partner javára, aki stabilabbnak tűnhet a gyermekek gondozására. Ez a helyzet annak ellenére kialakulhat, hogy a gyermekek szemtanúi a bántalmazó magatartásnak. A bíráknak tisztában kell lenniük ezekkel a dinamikákkal és azzal, hogy az elkövetők manipulálhatják az áldozat kompetenciájának megítélését.
Emellett az elkövetők gyakran hivatkoznak szülői elidegenítésre, azt állítva, hogy az áldozat szándékosan elidegeníti a gyermekeket. Ezt a taktikát gyakran alkalmazzák a családjogi bírósági eljárásokban. A bíráknak ébernek kell lenniük a “gaslighting” taktikáival szemben, amelyek még a jogi keretek között is folytatódnak. Az elkövetők számára a gyermekekhez való hozzáférés és a gyermekek feletti ellenőrzés biztosítása gyakran az áldozat feletti ellenőrzés fenntartását jelenti. Ezért a jogi eljárásoknak priorizálniuk kell, hogy az áldozat helyreállítsa az élete feletti kontrollt.
A kapcsolati erőszak sokszor kezdődik vagy súlyosbodik szétköltözés vagy válás esetén. A bíráknak ezért figyelembe kell venniük a kapcsolati erőszakban érintett családi jogi eseteknél, hogy megelőzzék a további sérelemokozást. Ezekben a helyzetekben az áldozatnak való jogi segítségnyújtás, az ügy priorizálása és az eljárás gyorsítása megfontolandó.
Gyámság és láthatási jog
A kapcsolati erőszak fontos tényező, amikor a bíróság döntést hoz a gyermekek felügyeleti jogáról és a láthatási jogról. Ha a kapcsolati erőszak tényét a hatóságok nem veszik figyelembe a gyermekek felügyeleti jogának vagy a láthatási jognak a meghatározásakor, az áldozat és a gyermekek további veszélynek vannak kitéve, ami lehetővé teszi az elkövető számára, hogy hozzáférjen az áldozathoz és a gyermekekhez, és folytassa erőszakos magatartását.
A kapcsolati erőszak esetén a gyermekek gyakran az egyetlen folyamatos kapcsolatot jelentik az áldozat és az elkövető között. Sok áldozat és gyermekeik számára a láthatási tilalom betartása komoly biztonsági aggályokat vet fel. Ilyen esetekben a bíróságnak felügyelt látogatásokat kell elrendelnie az elkövetővel, amelyeket általában a szociális segítők vagy más harmadik fél támogatásával kell megvalósítani.
Esettanulmány: Domestic violence and custody rights
Sophia több éve kapcsolati erőszak áldozata volt férje, Michael keze által. Michael korábban is erőszakosan viselkedett, és több rendőrségi feljelentés és távoltartási végzés is született ellene. Sophiának és Michaelnek van egy 5 éves fia, Ethan. Sophia nemrégiben beadta a válókeresetet,melyben teljes felügyeleti jogot kért Ethanra, Michael erőszakos viselkedésére hivatkozva.
Michael a családjogi bíróságon kérvényezi a láthatási jogot Ethanhoz. Sophia mélyen aggódik amiatt, hogy mind ő, mind a fia veszélybe kerülhet, ha Michael megkapja a láthatási jogot. A bíróságnak most arról kell döntenie, hogy Michael számára engedélyezik-e a kapcsolattartást Ethannel, és milyen feltételek mellett.
Feladatok visszajelzésre
(1) Milyen intézkedéseket tehet a bíróság annak érdekében, hogy biztosítsa Sophia és Ethan biztonságát Michaellel esetleges látogatásai során?
(2) Milyen típusú bizonyítékokat és tanúvallomásokat kellene Sophia-nak bemutatnia a bíróságon, hogy alátámassza a Michael láthatás iránti kérelmével szembeni ellenállását?
(3) Milyen módon értékelheti a bíróság Ethan jólétét és biztonságát a láthatási jogról való döntés során, különös tekintettel Ethan életkorára és annak lehetséges pszichológiai hatására, hogy kapcsolati erőszak tanúja?
(4) Milyen jogi elveket vagy iránymutatásokat kell követnie a bíróságnak a láthatási jog meghatározásakor kapcsolati erőszak esetén?
(5) Hogyan tudja a bíróság az eljárás során kezelni és figyelembe venni Sophia saját és Ethan folyamatos biztonságával kapcsolatos aggályait?
(6) Milyen támogató szolgáltatásokat és forrásokat lehet felajánlani Sophiának és Ethannak, hogy segítsenek nekik megbirkózni a kapcsolati erőszak érzelmi és pszichológiai hatásaival és a folyamatban lévő jogi eljárással?
Példák
1) A bíróságnak priorizálnia kell Sophia és Ethan biztonságát és jólétét. Tekintettel Michael erőszakos múltjára, a védelmük biztosítása érdekében fontolóra kell venni a felügyelt látogatást ellenőrzött környezetben.
(2) Sophiának be kell mutatnia az erőszakos cselekményeket dokumentáló rendőrségi jelentéseket, az orvosi feljegyzéseket, amennyiben sérülések történtek, valamint az erőszakot megfigyelő tanúk vallomásait.
(3) A bíróság kijelölhetne egy gyermekpszichológust, hogy értékelje Ethan érzelmi és pszichológiai állapotát, figyelembe véve a korát és a kapcsolati erőszaknak való kitettségből eredő esetleges traumát.
(4) A láthatási jogokat kapcsolati erőszak esetén megfontoltan kell kezelni, és elsődleges szempont a gyermek biztonsága. A bíróságnak ilyen helyzetekben a szülői láthatással szemben a sérelemtől való védelmet kell előnyben részesítenie.
(5) A bíróságnak komolyan kell vennie Sophia aggodalmait saját és Ethan folyamatos biztonságával kapcsolatban. A bírónak lehetőséget kell biztosítania Sophia számára, hogy kifejezze félelmeit, és bemutassa az aggodalmait alátámasztó bizonyítékokat.
(6) Sophia és Ethan számára olyan támogató szolgáltatásokat kell felajánlani, mint a traumával kapcsolatos tanácsadás, a jogi képviselet és a titkos menedékházakhoz való hozzáférés, hogy segítsenek nekik megbirkózni a kapcsolati erőszak érzelmi és pszichológiai hatásaival, és eligazodni a jogi eljárás bonyolult folyamataiban.
Kártérítés
Az áldozatok kártérítési jogai mind a büntető-, mind a polgári eljárásokban a fizikai és lelki sérülések, valamint az egyéb érzelmi hatások, például a félelem, a szenvedés és a stressz kezelésére irányulnak. A bíróságoknak ezeket a károkat az orvosi bizonyítékok figyelembe vételével kell értékelniük.
A kártérítésért elsődlegesen az elkövető felel, de az áldozatok kártérítést kérhetnek biztosítótársaságoktól vagy államilag finanszírozott rendszerektől is. Azokban az esetekben, amikor az elkövetők nem tudnak fizetni vagy ismeretlenek, az állam belső jogszabályok alapján kötelezettséget vállalhat az áldozatok kártérítésének biztosítására.
6. Mediáció13

Az áldozat és elkövető közötti közvetítés a büntetőjogban egyes országokban elérhető. Célja, hogy az áldozat és az elkövető strukturált és közvetített módon beszélhessenek a bűncselekményről. A cél az, hogy az elkövető felelősséget vállaljon tetteiért, az áldozat pedig lezárhassa magában az eseményeket. A családi ügyekben történő közvetítés támogatói azzal érvelnek, hogy az ilyen módszerek segítenek megőrizni a fontos családi kapcsolatokat, és csökkentik a család szétesésének a gyermekekre gyakorolt traumatikus hatását.
A képet a rawpixel.com tervezte a Freepik –en.
A közvetítés azonban kockázatokkal jár, különösen kapcsolati erőszak esetén:
- A közvetítés ahhoz a meggyőződéshez vezethet, hogy a kapcsolati erőszak magánügy.
- Az áldozat beleegyezését fenyegetések vagy a bírósági tanúvallomástól való félelem miatt kikényszeríthetik.
- Az áldozat biztonsága komoly veszélybe kerülhet.Az elkövető a közvetítést az áldozat további megfélemlítésére használhatja fel.
- Az elkövető a közvetítést az áldozat további megfélemlítésére használhatja fel.
- Az áldozat kedvezőtlen egyezségekbe mehet bele olyan kritikus kérdésekben, mint a válás, a felügyeleti jog és a vagyon.
Alapos kockázatértékelést kell végezni, mielőtt mediációra kerülne sor.
Források
- A Woman’s Place. 2020. Barriers to Leaving. https://www.awpdv.org/barriers-to-leaving.html ↩︎
- ↩︎
- A Woman’s Place. 2020. Barriers to Leaving. https://www.awpdv.org/barriers-to-leaving.html ↩︎
- European Institute for Gender Equality (EIGE). 2016. Vulnerable groups. https://eige.europa.eu/publications-resources/thesaurus/terms/1453 ↩︎
- European Institute for Gender Equality (EIGE). 2016. Multiple discrimination. https://eige.europa.eu/publications-resources/thesaurus/terms/1069 ↩︎
- European Institute for Gender Equality (EIGE). 2016. Intersectional discrimination. https://eige.europa.eu/publications-resources/thesaurus/terms/1395 ↩︎
- Khan, A. S., Bashir, S. & Khan, F. S. 2023. Domestic Violence: The Psychological and Legal Factors That Affect Reporting, Prosecution, and Sentencing. Sir Syed Journal of Education & Social Research (SJESR) 6(1):139-146. https://www.researchgate.net/publication/369724452_Domestic_Violence_The_Psychological_and_Legal_Factors_That_Affect_Reporting_Prosecution_and_Sentencing ↩︎
- European Institute for Gender Equality (EIGE). 2016. Secondary victimisation. https://eige.europa.eu/publications-resources/thesaurus/terms/1248 ↩︎
- Council of Europe (CoE). 2017. Human Rights Education for Legal Professionals (HELP). Violence Against Women and Domestic Violence. Criminal Justice Response I: Investigation and Pre-trial. https://help.elearning.ext.coe.int/enrol/index.php?id=2112 ↩︎
- Council of Europe (CoE). 2017. Human Rights Education for Legal Professionals (HELP). Violence Against Women and Domestic Violence. Criminal Justice Response I: Investigation and Pre-trial. https://help.elearning.ext.coe.int/enrol/index.php?id=2112 ↩︎
- Council of Europe (CoE). 2017. Human Rights Education for Legal Professionals (HELP). Violence Against Women and Domestic Violence. Criminal Justice Response II: Trial and Sentencing. https://help.elearning.ext.coe.int/enrol/index.php?id=2112 ↩︎
- Council of Europe (CoE). 2017. Human Rights Education for Legal Professionals (HELP). Violence Against Women and Domestic Violence. Criminal Justice Response II: Trial and Sentencing. Civil Justice Response. https://help.elearning.ext.coe.int/enrol/index.php?id=2112 ↩︎
- Council of Europe (CoE). 2017. Human Rights Education for Legal Professionals (HELP). Violence Against Women and Domestic Violence. Alternative Dispute Resolution. https://help.elearning.ext.coe.int/enrol/index.php?id=2112 ↩︎