Modul 4: Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés

• Aktívan, ítélkezés nélkül hallgassa meg az áldozatokat, és értékelje a tapasztalataikat. Kerülje a cselekedeteik vagy viselkedésük megkérdőjelezését olyan módon, amely akaratlanul is az áldozatot hibáztatja. Amikor az áldozat leírja a tapasztalatait, inkább összpontosítson arra, hogy megértse a nézőpontját, mint arra, hogy megítélje a döntéseit.
• Használjon semleges nyelvezetet a jogi eljárásokban, amely nem épít a sztereotípiákra. Ahelyett, hogy azt kérdezné: „Miért nem ment el?”, tegyen fel nyitott kérdéseket, amelyek feltárják az áldozat helyzetének összetettségét, például: „Tudna többet mondani arról, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a segítségkérés során?”. Tudjon meg többet a családon belüli erőszak áldozataival való kommunikációról a 3. modulban.
• Vegyen részt olyan workshopokon, képzéseken, melyek a trauma-informált segítésről és az áldozathibáztató attitűdök hatásáról szólnak. Ezeken a képzéseken fontos hangsúlyozni az áldozatok támogatását és a bántalmazó kapcsolatokban a hatalom és az ellenőrzés dinamikájának felismerését.
• Ismerjük fel a kulturális különbségeket és tartsuk tiszteletben a sokféle kulturális hátteret. Biztosítsunk tolmácsot, amikor szükséges és értsük meg, hogy a kulturális normák befolyásolhatják, hogy az áldozatok hogyan észlelik az erőszakot és milyen válaszokat adnak rá. A kulturális érzékenység segít, hogy megfelelő és tiszteletteljes támogatást nyújtsunk minden áldozat számára.
• Működjünk együtt áldozatsegítő szolgálatokkal és érdekvédelmi szervezetekkel. Az együttműködés biztosítja, hogy az áldozatok átfogó támogatást kapjanak a jogi eljárásban, csökkentve ezzel a másodlagos áldozattá válás veszélyét. A támogató szolgálatokkal való szoros együttműködés segíthet az áldozatoknak hatékonyabban eligazodni az igazságszolgáltatásban.

• Biztosítsuk, hogy az áldozatnak ne kelljen szembenéznie az elkövetővel a bírósági eljárás során. Használjunk külön várakozóhelyiségeket, és fontoljuk meg a videós tanúvallomások lehetőségét a közvetlen érintkezés elkerülése érdekében.
• Biztosítsunk támogató, és privát kereteket a tanúvallomáshoz / kihallgatáshoz hogy elősegítsük az áldozat biztonságérzetét.
• Kerüljük el az ismételt tárgyalásokat, kihallgatásokat, melyeken ugyanarról kell beszámolnia az áldozatnak. Törekedjünk arra, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek hatékonyan megosszák egymással a kapott információkat.
• Készüljünk fel alaposan a kihallgatások előtt, hogy minél kevésbé kelljen az áldozatnak több alkalommal felidéznie a traumatikus eseményeken történteket.
• Legyünk tudatosak a nyelvhasználattal az interakciók során. Kerüljünk minden olyan terminológiát, ami áldozathibáztató vagy ítélkező.
• Használjunk együttérző és támogató nyelvezetet, hogy segítsük az áldozatot abban, hogy úgy érzette, megértettük és respektáljuk.
• Használjunk egyszerű és közérthető nyelvet, hogy biztosítsuk, az áldozat érti, amit mondunk. További részletek a kapcsolati erőszak áldozataival való kommunikációról a  3.modulban.
• Miután elmagyarázta a jogi folyamatokat vagy tájékoztatást adott, kérdezze meg az áldozatot, hogy megértette-e, és adjon lehetőséget arra, hogy kérdéseket tegyen fel.
• Adjon az áldozatnak írásos tájékoztatást és iránymutatást, amelyben összefoglalja a megbeszélt fontos információkat. Ez segít a megértésben, és az áldozat számára egy hivatkozási alapot biztosít, amelyre visszatérhet.
•  Ellenőrizze a megértést azzal, hogy az áldozat összefoglalja a megbeszélteket.
• Adjon hozzáférést a bírósági eljárás során az áldozatokat támogató szolgáltatásokhoz, például tanácsadáshoz és jogi képviselethez.
• Lehetővé kell tenni az áldozat számára, hogy a kihallgatások és a bírósági eljárás során egy támogató személy legyen jelen.
• Értse meg a trauma emlékezetre és viselkedésre gyakorolt hatását. Ismerje fel, hogy az áldozat beszámolójában lévő ellentmondások a traumából fakadhatnak. Nem utalnak arra, hogy az áldozat nem mond igazat.
• Biztosítsanak képzést valamennyi jogi szakember számára a trauma-tudatos megközelítésről és a kapcsolati erőszak pszichológiai hatásairól.
• Adjanak az áldozatnak lehetőséget, hogy kontrollt gyakoroljon az eljárás bizonyos aspektusai felett: például a kihallgató nemének megválasztása vagy annak eldöntése, hogy a tanúvallomás során mikor van szüksége szünetekre.
• Biztosítsák, hogy az áldozat teljes körű tájékoztatást kapjon az igazságügyi eljárásról és a jogairól, és lehetőség szerint be kell vonni a döntésekbe.
• Mindig őrizze meg a szakmaiságot és a titoktartást. Kerülje az olyan érzéketlen megjegyzéseket vagy nem verbális jeleket, amelyek arra utalnak, hogy nem hisz az áldozatnak vagy megítéli őt.
• Mutasson türelmet és megértést, és ismerje fel, hogy az áldozatot jelentős érzelmi stressz hatása alatt állhat.

• Ideális esetben az áldozatnak ki kell tudnia választani a kérdezőbiztos nemét.
• Az áldozatnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy valaki, például egy segítő munkatárs kísérje el a további támogatás érdekében.
• A kihallgatásra csendes, zavaró tényezők nélküli helyiségben kerüljön sor.
• Ha a kihallgatás nyelve nem az áldozat anyanyelve, tolmácsot kell biztosítani. A kihallgatónak tájékoztatnia kell az áldozatot a tolmácshoz való jogáról, és meg kell kérdezni, hogy igényel -e tolmácsot, van-e preferenciája a tolmács nemét, dialektusát és származási országát illetően.
• A kérdezőnek a beszélgetés során végig érzékenyen és empatikusan kell eljárnia.
• Fontos, hogy tájékoztassa az áldozatot a jogairól és kötelezettségeiről, és elmagyarázza, hogy szükség lehet intim kérdések feltevésére, és hogy ez miért fontos. A kérdezőnek el kell magyaráznia, hogy a részletek firtatása, például hogy mit mondott, tett vagy viselt az áldozat, nem azt jelenti, hogy az áldozatot hibáztatják a tapasztalatakért, hanem azt, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtik össze.
• A kérdezőnek segítenie kell az áldozatnak olya módon is, hogy az önvádat vagy a saját nézőpontjába vetett hit bizonytalanságát cáfolja, kerülje az értékítéleteket, és tartózkodjon a szakkifejezések használatától.
• A beszélgetésre elegendő időt kell szánni, a kérdezőnek figyelmesen kell hallgatnia, és nyílt végű kérdéseket kell alkalmaznia. A kérdezőnek alapos jegyzeteket kell készítenie az áldozattal folytatott beszélgetés során, hogy ne kelljen többször is visszatérnie az áldozat történetére.
• A kérdezőnek fel kell készülnie az áldozat érzelmi reakcióinak kezelésére, például a sírásra. Hasznos lehet megkérdezni az áldozatot, hogy szüksége van-e szünetre, ha a beszélgetés során ideges lesz. Bár a nyomozók gyakran időszűkében vannak, fontos, hogy érzékenyen reagáljanak az áldozat érzelmi állapotára, és szükség esetén támogatást nyújtsanak.
•  A trauma által érintett áldozatnak időre és sok találkozásra lehet szüksége ahhoz, hogy feltárja történetét. A kihallgatónak el kell magyaráznia nekik, hogy a jogi eljárás függhet a történtek minél teljesebb feltárásától. Az áldozatnak biztonságos környezetet és lehetőséget kell biztosítani a teljes története elmondására.

A következő információkra szükséges feltétlenül rákérdezni, amikor az áldozatot kihallgatják:

• A konkrét esemény és az azt megelőző események
• Gyermekek jelenléte
• Fegyverek jelenléte
• Korábbi fizikai és pszichés erőszak és kontrolláló magatartás leírása
• Az elkövető leírása és az áldozattal való kapcsolat jellege
• Az erőszak hatása az áldozatra, beleértve a fizikai és pszichológiai sérüléseket, az anyagi következményeket és az erőszakkal való megbirkózási stratégiákat.
• Ha úgy gondolja, hogy a személy nem mond el mindent, próbálja megkérdezni, hogy mitől fél (néha ez nem a legnyilvánvalóbb dolog).
• Kérdezzen a tanúkról, például a szomszédokról, mivel az ő vallomásuk segíthet a vádemelésben
• Érdeklődjön, hogy az áldozat fontolgatja-e a különválást, mivel ez a tényező magas kockázattal jár, és kiváltó oka lehet az emberölésnek
• Biztonságos környezetet és lehetőséget biztosítson a történtek teljes körű ismertetésére.

Fontos felismerni, hogy a kapcsolati erőszak súlyos hatással van a gyermekekre. Az olyan gyermekek segítése során, akik kapcsolati erőszak szemtanúi, vagy maguk is az erőszak átélői, figyelembe kell venni a gyermekjogokat és a gyermek mindenek felett álló érdekét.

A gyermekekkel folytatott beszélgetések során nagyon fontos, hogy minden intézkedés és eljárási cselekmény a gyermekek életkorához és fejlődési szintjéhez igazodjon.

Ez magában foglalja:

• A szabad meghallgatást és nyílt végű kérdéseket, melyekbe beleszőhetnek speciális vagy fókuszált kérdést, de semmiképp sem irányítottat
• Kerüljük a zárt és explicit kérdéseket
• Alkalmazzunk empatikus kommunikációt, értő hallgatást és körültekintő kérdezést

A bűnüldöző szervek első beavatkozása során az incidenssel kapcsolatos minden jelentős megjegyzést vagy reakciót fel kell jegyezni és dokumentálni kell.Ezek a megjegyzések felhasználhatóak a tárgyaláson, még akkor is, ha az áldozat nem hajlandó vallomást tenni, és alátámasztó bizonyítékként szolgálhatnak akkor is, ha az áldozat szavahihetőségét vitatják. Fontos a helyszínen tartózkodó más szemtanúk spontán megjegyzéseit is rögzíteni.

Az áldozat sérüléseiről készült fotók a rendőrségi jelentésben dokumentálva vannak.Ezek a fényképek bizonyítékként felhasználhatók a bíróságon, és hozzájárulhatnak az ítélethozatalhoz, még akkor is, ha az áldozat nem tesz vallomást, és megerősítésként is felhasználhatók, ha a vádlott tagadja a bűncselekményt, és egyik vallomás áll szemben a másikkal.

A kapcsolati erőszak áldozatai a védelem ismételt, támadó kihallgatásával szembesülhetnek, ami fokozhatja az érzelmi stresszt vagy olyan egészségügyi állapotok, mint a depresszió és a poszttraumás stressz zavar (PTSD) miatt vezethetnek zavarodottsághoz és ellentmondásos kommunikációhoz.

Ezek a pszichológiai állapotok a kapcsolati erőszak intenzitását és tartós hatásait jelezhetik.

A szakértői bizonyítékok tisztázhatják, hogy a trauma hogyan befolyásolja a memóriát és az erőszak késleltetett feltárását, és magyarázatot adhatnak a fizikai sérülésekkel nem egyező pszichológiai sérülésekre.

A hatóságoknak kötelező orvosi és törvényszéki bizonyítékokat gyűjteni, mint a sérülések rögzítése és a DNS elemzés,melyek hozzájárulhatnak az ítélethez az áldozat tanúvallomása hiányában is. Az orvosi vizsgálatokhoz azonban be kell szerezni az áldozat érvényes beleegyezését. A szexuális erőszak áldozatainak azonnal fel kell ajánlani a szakképzett egészségügyi személyzet által végzett vizsgálatokat, és a tájékozott beleegyezés megszerzése érdekében fel kell világosítani őket a vizsgálat előnyeiről. Az azonnali orvosi bizonyítékgyűjtés kulcsfontosságú, mivel a nyomok rövid időn belül, gyakran három napon belül eltűnhetnek. További információkat talál az orvosi vizsgálatról és a bizonyítékok biztosításáról az egészségügyi ágazathoz kapcsolódó 4-es modulban.

Az orvosi vagy tárgyi bizonyítékok hiánya nem akadályozhatja a nyomozást vagy a vádemelést, és nem kérdőjelezheti meg az áldozat szavahihetőségét. A korábbi erőszakos cselekményekből származó fizikai és pszichológiai sérülésekre vonatkozó szakértői vélemények szintén hasznosak lehetnek, és erősíthetik az áldozat nézőpontját és szavahihetőségét.

Az ügyészek tipikus eljárásának tartalmaznia kell a sértettekkel való találkozókat, szükség esetén tolmácsok és támogató személyek bevonásával. E találkozók során az ügyészek a következőket tehetik:

• Kapcsolat kialakítása a sértettel és annak biztosítása, hogy figyelembe veszik a jogait és szükségleteit.
• Különleges intézkedések megvitatása (pl: távmeghallgatás, videófelvétel a tanúvallomásról), a tárgyalásra való felkészülés, és minden, az áldozat részéről a vád támogatását érintő kétség átbeszélése
• Aktuális kockázatértékelés és az ügyészség szerepe e kockázatok kezelésében.

A kapcsolati erőszakos ügyek általában azt igénylik, hogy az ügyész proaktívan közelítse meg a bizonyítékgyűjtést. Ez magában foglalja a bűnüldöző szervekkel való együttműködést a bizonyítékok összegyűjtése érdekében, a nyomozati szakaszban.

A vádemelés kapcsán fontos szempont, hogy milyen valószínűséggel fog elmarasztaló ítélet születni, de kapcsolati erőszakos ügyek esetén nem szabad, hogy felülírja az egyéb tényezőket. Az ügyészeknek alaposan kell vizsgálódniuk, és alternatív bizonyíték forrásokat kell keresniük, ha az áldozat vallomása nélkül folytatják le az eljárást. Ezek közé tartozhatnak megerősítő tanúk, független orvosi vagy fényképes bizonyítékok, valamint a helyszínen talált bizonyítékok.

Az ügyészeknek a vádemelésről való döntéskor mérlegelniük kell, hogy milyen társadalmi érdek fűződik a cselekmény üldözéséhez. Tekintettel a kapcsolati erőszak világméretű elterjedtségére, valamint az áldozatokra, az érintett gyermekekre és a társadalom egészére gyakorolt hatására, a vádemeléshez általában erős közérdek fűződik.

Az ügyészi mérlegelést kell, hogy befolyásolja a bűncselekmény súlyossága, a vádlott bűnössége (például mentális egészségügyi problémák vagy előre megfontolt szándék, valamint az áldozatnak tett fenyegetések), a korábbi büntetett előélet, a bűncselekmény körülményei (beleértve az erőszakos cselekmények előzményeit, a fegyverhasználatot és a gyermekek jelenlétét a háztartásban), valamint az, hogy az elkövető kiskorú volt-e a cselekmény elkövetésekor.

A szociális szolgáltatók és az áldozatsegítő szervezetek, beleértve a kapcsolati erőszakra szakosodott tanácsadókat, támogathatják az áldozatokat a nyomozás és a bírósági eljárás során. Támogatásuk nem jogi jellegű, és arra összpontosít, hogy az áldozatokat érzelmileg felkészítsék a bírósági tárgyalásra, elkísérjék őket az eljárás során, és gyakorlati segítséget nyújtsanak. Az ilyen módon támogatott áldozatok nagyobb valószínűséggel tesznek feljelentést, tanúskodnak, és segítik az eljárás kielégítő kimenetelét.

A bírósági eljárások során a bírák fontos szerepet játszanak az áldozat személyazonosságának és titoktartásának védelmében. Megtilthatják a sértett személyazonosságának harmadik felek számára történő kiadását, és gondoskodhatnak arról, hogy a bizalmas információk ne kerüljenek ki a nyilvános iratokból és a médiából. A bírák dönthetnek zártkörű eljárás mellett is, amikor a tárgyalás egy részét vagy egészét, például a sértett vallomását, zárt ülésen folytatják le. A bírák emellett szükség szerint szüneteket engedélyezhetnek, ha az eljárásban részt vevő valamennyi fél jóléte és szükségletei megkívánják.

A bírósági eljárás során az áldozat támogatását és védelmét különböző intézkedések segíthetik. Ezek közé tartozhat a személyazonosság védelme érdekében álnév használatának lehetővé tétele, a fizikai jelenlétet nélkülöző, távmeghallgatásos tanúvallomás lehetőségeinek biztosítása. A gyermekkorú áldozatokra/tanúkra is ki kell terjeszteni a különleges védelmi intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az eljárás az ő szükségleteikhez igazodjon. Szükség esetén jogi tanácsadást és tolmácsot kell biztosítani az áldozat számára, hogy segítse a jogi eljárásban való eligazodást. Emellett a szociális szolgáltatások, tanácsadók és civil szervezetek támogatást nyújthatnak az áldozatnak a bírósági eljárás során.

Az ügyvédeknek speciális útmutatásokat kell betartaniuk, amikor a bírósági eljárásokban áldozatokat hallgatnak ki. Ez magában foglalja például a szexuális előzményekre vonatkozó kérdések tiltását, kivéve, ha azok az ügy szempontjából feltétlenül relevánsak és szükségesek. Fontos, hogy a kihallgatások során kerüljék az áldozatot megalázó vagy érzéketlen nyelvezet használatát, és korlátozzák a kihallgatási alkalmak gyakoriságát, módját és hosszát. Az ügyvédeknek továbbá minimalizálniuk kell az áldozatok ismételt vallomástételét.

Az elkövetők szerepével kapcsolatban a bírósági eljárásokban számos, az áldozatok védelmét szolgáló intézkedést lehet bevezetni. Ezek közé tartozik a tanúmeghallgatásokat megkönnyítő közvetítők bevonása, az áldozat és az elkövető közötti fizikai érintkezést mellőző intézkedések. Például külön várakozóhelyek, kísérők, valamint külön be- és kijáratok biztosítása a felek számára. Valamint annak lehetővé tétele, hogy a tanúk az elkövető távollétében is tanúskodhassanak. Megfelelő technológiák, például video-bizonyítékok segítségével.

A szakértő tanúk fontos információkat nyújthatnak a bíráknak (pl. a kapcsolati erőszak dinamikájáról, és az áldozat viselkedéséről) és segíthetik őket a tanúvallomások hitelességének megítélésében. Az általuk nyújtott információk csökkenthetik annak kockázatát, hogy a bírák véleményét befolyásolják tudattalan torzítások, hiedelmek vagy félreértések és segíthetik őket a megalapozott, informált döntéshozatalban.

A kapcsolati erőszakos ügyek tárgyalásának késedelme növelheti az áldozattal szembeni bosszú kockázatát, különösen, ha az elkövető nincs előzetes letartóztatásban. Növelheti továbbá az áldozat bizonytalanságát és félelmét a tárgyalás kimenetelével kapcsolatban. Az azonnali válasz fontos az áldozatok védelme és a további bűncselekmények megelőzése érdekében. Azonban el kell kerülni, hogy az áldozatok úgy érezzék, hogy a tárgyalás folyamatában sürgetik őket és nem veszik őket komolyan, és/vagy negatív érzéseket váltanak ki belőlük. Ez könnyen azt eredményezheti, hogy visszavonják a feljelentésüket.

A kapcsolati erőszakos esetekben fontos az elévülési idők figyelembe vétele, különösen akkor, ha az áldozatok késlekednek a bűncselekmények bejelentésével. Ha a határidők közelednek a lejárathoz, a bűnüldöző szerveknek különösen gyorsan kell eljárniuk. Az elévülési határidőknek általában adekvátnak és a bűncselekmény súlyával arányosnak kell lenniük.

A bíráknak súlyosbító tényezőket is figyelembe kell venniük a kiszabott büntetés meghatározásakor, a vonatkozó nemzeti szintű jogszabályokkal összhangban.

Számos olyan helyzet lehet, amely okot ad arra, hogy a kapcsolati erőszakos esetekben magasabb büntetési tételek mellett döntsenek:

A súlyosbító körülmények mellett különös figyelmet kell fordítani az enyhítő körülményekre is. Számos jogrendszerben a beismerő vallomás enyhítő tényezőnek számít a kapcsolati erőszakos ügyekben. A bíróságoknak azonban gondosan mérlegelniük kell az elkövető megbánását a bűncselekmény súlyosságával szemben.

Ahelyett, hogy automatikusan enyhítő körülményként vennék figyelembe a kifejezett megbánást, a bíróságoknak mérlegelniük kell az erőszakos cselekmények előzményeit, valamint azt, hogy az erőszak vagy a fenyegető magatartás folyamatos-e. Ha az erőszak folytatódik, a megbánás az elkövető tisztességtelen gesztusának tekinthető, és nem érvényes enyhítő tényező.

Restraining orders are important legal measures to offer fast legal remedy to prevent further violence and protect victims. These measures, which serve the same purpose, may be known by various names such as restraining order, eviction order, protection order, or injunction.

Protection orders should be:

• Available for immediate protection and without undue financial or administrative burden placed on the victim
• Issued for a specified period or until modified or discharged
• Where necessary, issued on an ex parte basis which has immediate effect
• Available irrespective of, or in addition to, other legal proceedings
• Allowed to be introduced in subsequent legal proceedings

Az eltiltó határozat hatékony eszköz lehet a további erőszakos cselekmények megelőzésére és az áldozat biztonságának biztosítására közvetlen veszélyhelyzetekben. A hatóságoknak mérlegelniük kell az áldozatot fenyegető súlyos veszélyt és az ilyen végzések sürgősségét, amelyek gyakran mindkét fél meghallgatása nélküli döntést tesznek szükségessé. Ezt az is indokolja, hogy ezek a határozatok általában ideiglenes jellegűek, és további jogorvoslati lehetőségek védhetik a feltételezett elkövető érdekeit.

Az eltiltó határozat mellett vagy ellen szóló érvek mérlegelését a különböző , egymásnak szembenálló érdekek ütköztetése kell, hogy jellemezze: Mi történne, ha nem születne eltiltó határozat, és tévesen döntenének így? És a másik oldal: Mi történne egy indokolatlan eltiltó határozat esetén?

A polgári jogi tiltó végzések más intézkedéseket is magukban foglalnak az áldozatok erőszakkal szembeni védelméért. Például a bíró megtilthatja a fegyverekhez vagy kábítószerhez/alkoholhoz való hozzáférést, vagy kényszerházasság esetén kötelezheti a feltételezett elkövetőt az útlevelének átadására.

Sophia több éve kapcsolati erőszak áldozata volt férje, Michael keze által. Michael korábban is erőszakosan viselkedett, és több rendőrségi feljelentés és távoltartási végzés is született ellene. Sophiának és Michaelnek van egy 5 éves fia, Ethan. Sophia nemrégiben beadta a válókeresetet,melyben teljes felügyeleti jogot kért Ethanra, Michael erőszakos viselkedésére hivatkozva.

Michael a családjogi bíróságon kérvényezi a láthatási jogot Ethanhoz. Sophia mélyen aggódik amiatt, hogy mind ő, mind a fia veszélybe kerülhet, ha Michael megkapja a láthatási jogot. A bíróságnak most arról kell döntenie, hogy Michael számára engedélyezik-e a kapcsolattartást Ethannel, és milyen feltételek mellett.