Modul 5: Képzési anyagok (Rendőrség)

2016 tavasza

A családban élő férj, feleség és két kisgyermek saját lakásban él, amikor a férj (a továbbiakban F. úr) munkanélkülivé válik. Felesége (a továbbiakban F. asszony) ezért több munkát vállal adminisztrátorként; otthonról dolgozik. Ennek köszönhetően továbbra is képesek fizetni a házra felvett hitel törlesztőrészleteit. F. asszony látja, mennyire szenved ettől a helyzettől a férje, és támogatja őt, amennyire csak tudja.

2016 augusztusa

Az F. házaspár között időközben nagyon feszültté vált a viszony. Mivel a gyerekek napközben a bölcsődében vannak, F. úr gátlástalanul kitölti a feleségén a csalódottságát és a dühét az álláspályázatai elutasítása és az ezzel összefüggő anyagi problémák miatt. Ilyenkor kritizálja és megalázza az asszonyt.

F. asszony annyira szenved a férj vádaskodásai miatt, hogy arra kéri, menjenek párterápiára. Nagyon reménykedik abban, hogy azzal minden jobbra fordulhat. Úgy érzi, a férje viselkedése teljesen megváltozott, de szilárdan hiszi, hogy még visszatalálhat régi önmagához, ha sikerül újra munkába állnia.

Nagy meglepetésére F. úr hevesen reagál a javaslatára, hogy kérjenek külső segítséget, sőt, a férj arcon üti a feleségét. F. asszony kétségbeesik, de úgy gondolja, hogy ez csak egy egyszeri eset volt.

2016 októbere

A pofonok, a dulakodások most már hetente ismétlődnek. F. asszony próbálja elkerülni a szembesülést férje viselkedésével és igyekszik eltitkolni a történteket mások elől. Reméli, hogy javulni fog a helyzet, amint a férje ismét munkába áll.

2017 augusztusa

A nyári szünetben, amikor a gyerekek otthon vannak, a feszült helyzet mérséklődik valamelyest. F. asszony bizakodó, mert a férje most már dolgozik, ha csak rövid ideig is.

2017 szeptembere

F. asszony napközben fellélegezhet, mert olyankor nincs otthon a férje. Délután és este minden percet a gyerekekkel tölt, és éjszaka is többnyire velük alszik; lényegében meggyőzte magát, hogy a gyerekeknek gondot okoz az elalvás és az alvás, és legalább a férje aludja át az éjszakát.

2017 decembere

F. úr ismét munkanélküli, és egyik napról a másikra újra úgy viselkedik, mint régen: vádaskodik, megalázza és bántalmazza a feleségét.

F. asszony felfigyel egy plakátra a bölcsődében, amely arról tájékoztat, hogy létezik egy segélyvonal, ahol tanácsot kaphatnak a kapcsolati erőszak női áldozatai. A plakát ismerősnek tűnik, bizonyára már számtalanszor elment mellette. De most először érzi úgy, hogy ő is érintett lehet. A helyzetét azonban nem tartja annyira súlyosnak, hogy segítségre szoruljon.

2018 februárja

Az erőszakos esetek között egyre rövidebb idő telik el. F. asszony egyre nehezebben tud magyarázatot adni férje kiszámíthatatlan viselkedésére, egyre kevésbé tudja eltitkolni megromlott kapcsolatukat és számos sérülését a családja, baráti köre és gyermekei szociális környezete elől. Egyre inkább visszahúzódó életet él.

2019 szeptembere

Az F. család mostanra szinte teljesen elszigetelődött: társadalmi környezetük eleinte értetlenül reagált a közös programok gyakori lemondására, emellett csalódottak és ingerültek voltak a házaspár veszekedései miatt. Végül azonban a környezetükbe tartozók rezignáltan visszavonultak. Sokan a család érezhetően súlyosbodó anyagi helyzetének tulajdonították a kialakult helyzetet, és feltételezték, hogy minden rendbe jön majd, ha túllesznek ezen a nehéz időszakon.

Egyik este, egy különösen heves, erőszakba forduló veszekedés és a hálószobában történt fizikai bántalmazás után (amelyről gyanítható, hogy a gyerekek is hallhatták), F. asszony felhívja a nők elleni erőszakra szakosodott országos segélyvonalat. Segítséget jelent számára, hogy akad valaki, aki megértéssel hallgatja a beszámolóját a történtekről.

2019 októbere

F. asszony újra és újra felhívja a segélyvonalat az incidensek után. Végül azt is kéri, hogy irányítsák egy helyi tanácsadó központhoz. Eközben  egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, mert rájön, hogy a gyermekei máris többet tudnak és értenek a helyzetből, mint szeretné. Ennek ellenére F. asszony elképzelhetetlennek gondolja, hogy lépéseket tegyen a feljelentés és/vagy a különköltözés érdekében.

F. asszony egy másik, a szomszédságában élő édesanyától megtudja, hogy a rendőrség névtelenül is ad tanácsot az állampolgároknak. Sohasem volt még dolga a rendőrséggel, amelyhez nagy tisztelettel viszonyul, de nem bízik abban, hogy akad ott valaki, aki megérti a helyzetét. Ennek ellenére végül (hívószámának elrejtését követően) felhívja a körzet áldozatvédelmi felelősét. Meglepődik, hogy tárgyilagosan tájékoztatják, nem ítélik el, és nem gyakorolnak rá nyomást, hogy tegyen feljelentést. Ez felbátorítja. A rendőrségtől kapott tanács még inkább tudatosította benne azt, amit valójában már régóta tudott: ebből a helyzetből nem lesz könnyű kiutat találnia, a családi élete túlságosan megromlott ahhoz, hogy továbbra is reménykedjen a pozitív irányú változásban. F. asszony most már azzal is tisztában van, hogy egyedül sohasem lesz elég ereje szembeszállni a férjével, vagy akár kimondania, hogy különköltözik tőle.

2019 novembere

F. asszonyt egy női áldozatokat támogató szervezet szociális munkása elkíséri a rendőrségre, ahol feljelentést tesz. A szociális munkás már előzetesen tájékoztatta a rendőrséget az esetről, így olyan rendőr rögzíti a feljelentést, akit kiképeztek a kapcsolati erőszak eseteinek kezelésére, és már számos ilyen üggyel foglalkozott. A szociális munkás végig ott marad F. asszony mellett. A kihallgatás során a rendőr nagyon körültekintően és határozottan jár el. F. asszony eközben érzékeli, hogy a szociális munkás és a rendőr között bizalmi kapcsolat áll fenn. E megkönnyíti számára, hogy beszámoljon az őt ért megpróbáltatásokról. A rendőr a jelenlegi veszélyhelyzetéről és a gyermekei helyzetéről is kikérdezi őt. F. asszony nem képes felmérni a helyzetet, és fél a férjével való konfrontációtól. Tájékoztatják az áldozatokat megillető jogokról, a büntetőeljárás további menetéről és a rendőri védelem lehetőségeiről. A rendőr F. asszony tudtával tájékoztatja a gyermekvédelmi szolgálatot a kialakult helyzetről.

F. asszony veszi a bátorságot, és felhívja a bátyját a rendőrségről, akit tájékoztat a helyzetről. Testvére azonnal elhagyja a munkahelyét, érte megy, éjszakára magához veszi a nőt és a gyerekeket.

A feljelentést követően F. urat felkeresi a rendőrség, és kitiltja a közös lakásból. F. úr teljesen meglepettnek és rendkívül dühösnek tűnik a rendőrök előtt. Nem tudja elhinni, hogy kiutasítják a lakásból. Miután tájékoztatták a jogi helyzetről, a számára elérhető szálláshelyekről és a tanácsadási lehetőségekről, beleegyezik, hogy további intézkedésig távol marad feleségétől és gyermekeitől.

F. asszony a szociális munkás támogatásával él a lehetőséggel, hogy a bírósághoz forduljon távoltartási végzésért.

2019 decembere

A háromhetes rendőrségi nyomozás során F. úr élt a tanúvallomás megtagadásának jogával, és ügyvéd képviselte az érdekeit. F. asszony az ismételt kihallgatásán meggyőzően tudja bizonyítani kitettségét a hosszú ideje tartó erőszaknak. A kihallgatásra ismét elkíséri őt a szociális munkás. A gyermekek meghallgatásáról életkorukra való tekintettel lemondanak. Az orvosi titoktartás alóli felmentést követően F. asszony háziorvosától származó dokumentumok kerülnek be az eljárásba, amelyek alátámasztják a nő által elmondottakat.

A nyomozás befejezését követően a rendőrség az ügy iratait további döntéshozatal céljából megküldi a kapcsolati erőszak ügyeiben illetékes ügyészségi osztálynak.

A pár gyermekeit érintő kapcsolattartás szabályairól a bíróság dönt. A későbbi bírósági eljárás során F. urat többrendbeli testi sértés miatt elítélik, és arra kötelezik, hogy vegyen részt erőszakellenes tréningen.