Modul 1: A kapcsolati erőszak formái és dinamikája

5. A kapcsolati erőszak áldozatai

Gerd Altmann / Pixabay
Definíció

Az áldozat/túlélő olyan személy, aki kapcsolati erőszak elszenvedője (áldozat) vagy aki korábban kapcsolati erőszak elszenvedője volt (túlélő). Ezeket a kifejezéseket alkalmazzák a jogi eljárásokban is.

Leírás: A fenti videóból kiderül, hogy kit érint a kapcsolati erőszak
  • A kapcsolati erőszak áldozatai között vannak különféle társadalmi, kulturális, gazdasági és vallási háttérrel rendelkező, különböző korú, nemű és szexuális orientációjú emberek és olyanok is, akik valamilyen fogyatékkal élnek. Fontos leszögezni: nincs olyan, hogy „áldozat típus”.
  • A kapcsolati erőszakról gyakran gondoljuk, hogy az valami olyasmi, ami „másokkal történik”. Akiket nem érint ez a probléma gyakran nem értik, hogy az áldozat miért nem hagyja ott a bántalmazót és miért nem beszél róla senkinek.

Áldozatok a párkapcsolati erőszak dinamikájában

A párkapcsolati erőszak egy bizonyos dinamikát követ. Az alábbi videó ezt mutatja be.

Gondoljuk át!

Nézze meg a videót, és válaszoljon a képekkel kapcsolatos kérdésekre! A válaszokat a kérdést követő dián találja.

Az erőszak ciklusa

Fontos megjegyezni, hogy nem minden bántalmazó kapcsolat követi ezeket a fázisokat. Az erőszak ciklusa azonban hasznos értelmezése keretként szolgál ahhoz, hogy megértsük mind az áldozat, mind a bántalmazó partner tapasztalatait, valamint a kapcsolati erőszak összetettségét.

A kapcsolati erőszak ciklusa gyakran kiszámítható és többnyire három fázisból áll, de nem mindig lineáris folyamat:

A feszültség felgyülemlése
  • A feszültség hétköznapi családi ügyek miatt egyre fokozódik; megjelenik a szóbeli bántalmazás.
  • Az áldozat megpróbálja kezelni a helyzetet azzal, hogy az elkövető kedvében jár, enged a követeléseinek, vagy kerüli a konfrontációt; tévesen azt hiszi, hogy ezek a lépések megakadályozzák a további eszkalálódást.
  • Idővel a feszültség egyre fokozódik, amíg el nem éri a kritikus pontot, ami a robbanáshoz vezet.
Erőszak-kitörés
  • Az eszkalációt gyakran vagy egy külső esemény, vagy az elkövető érzelmi állapota váltja ki, nem pedig az áldozat viselkedése.
  • Emiatt kiszámíthatatlan, hogy mikor kezdődik az erőszakos epizód, és az áldozat sem tudja befolyásolni.
„Mézeshetek”
  • Az elkövető érezhet szégyent a tettei miatt.
  • Bűnbánatot tanúsít, és megpróbálja kicsinyíteni az elkövetett erőszakot, gyakran az áldozatra hárítva a felelősséget.
  • Ezt követően az elkövető szeretetteljes és kedves viselkedést tanúsít, ami bocsánatkéréssel, nagylelkűséggel és segítőkészséggel párosul. Őszintén igyekszik meggyőzni az áldozatot arról, hogy az erőszak soha többé nem fog megismétlődni.
  • A szeretetteljes és bűnbánó viselkedés a partnerek közötti érzelmi kapcsolat megerősítését szolgálja, és többnyire képes meggyőzni az áldozatot arról, hogy nincs szükség a szakításra.

Az áldozathibáztatásról a 8. modulban található további információ.

Az áldozati csoportok széles spektruma

Az emberek több csoporthoz is tartozhatnak egyidejűleg, ennek következtében pedig nagyobb fokú a kitettségük és sérülékenységük. Ilyen csoportok:

Férfiak, mint áldozatok

Habár az áldozatok többsége nő, fontos felismerni, hogy a férfiak is lehetnek a kapcsolati erőszak áldozatai, ők is tapasztalhatnak erőszakot a kapcsolataikban. Gyakran nem esik szó a férfi áldozatokról, ezért láthatatlanok maradnak, a médiából sem hallunk róluk. A nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és előítéletek nem csak erősíthetik a férfi áldozatok statisztikai alulreprezentáltságát, de el is riasztják őket attól, hogy segítséget kérjenek vagy beszéljenek tapasztalataikról.

Az alábbi kisfilm a kapcsolati erőszak férfi áldozataira hívja fel a figyelmet.

Esettanulmány: Férfiak mint áldozatok

16:34: Vita egy bevásárlóközpont parkolójában
A feleség kiáltása hallatszik, amikor a fejét beüti az autó tetejébe a sofőrülés fölött. A járókelők ezután azt látják, hogy hangos vita és dulakodás alakul ki a házaspár között. Amikor a pár beszáll az autóba, hogy elinduljon, egy sofőr a járművével elállja az utat előttük. A férj ekkor elmenekül.

16:37: Hívás a segélyhívó vonalon
Az egyik járókelő hívja a rendőrséget.

16:50: Rendőrautó érkezik a helyszínre
A feleség és a szemtanúk beszámolója alapján nem tisztázódik, hogy pontosan mi történt. A szemtanúk azt állítják, hogy látták, hogy a férj erőszakos volt feleségével. A feleség azonban azt állítja, hogy csak veszekedtek, mire ő feldúltam beszállt az autóba, eközben pedig megsérült a feje. Ezt követően tovább veszekedtek és haza akartak hajtani, de megakadályozták őket. Férje valószínűleg azért menekült el, mert bepánikolt a járókelők verbális támadásai miatt.

A rendőrök rögzítették a tanúk és a feleség vallomásait és személyes adatait. Mindeközben a feleségnek olyan kérdéseket is feltettek, amelyekkel az újabb támadás veszélyét igyekeztek felmérni. Ő azonban elutasítja az orvosi vizsgálatot. Tájékoztatást kap, hogy a következő napokban lehetősége van jogszerűen, ingyenesen és szükség esetén anonim módon dokumentálni a sérüléseit egy szakambulancián. Miután a feleséget tájékoztatták jogairól mint áldozat, az egyik rendőr érzékenyen felveti a kapcsolati erőszak kérdését és beszél a szakszerű tanácsadás lehetőségéről és a proaktív megközelítésről. A feleség meghallgatja ezeket a tanácsokat és hogy milyen lehetőségek vannak rendőrségi védelemre (például  távoltartás, védett szálláson való elhelyezés lehetősége), de továbbra is határozottan kiáll amellett, hogy otthon minden rendben van. Visszautasít minden támogatást és felajánlott tájékoztató szórólapot. Mivel az összes körülmény kapcsolati erőszakra utal, a rendőrök tájékoztatják a feleséget, hogy testi sértés miatt nyomozást indítanak férje ellen.

Végül a feleség hazaindul egyedül. A fejsérülése miatt tömegközlekedést használ.

19:14: Hívás a segélyhívó vonalon
Segélyhívás érkezik az irányítóközpontba a fentiekben leírt incidens szereplőinek szomszédaitól, a lakásukból kiszűrődő hangoskodás miatt.

19:35: Rendőri beavatkozás
Két rendőrautó érkezik a házaspár címére, mivel a délutáni akció miatt a cím már tárolva van a rendőrségi rendszerben. A rendőrök feltételezik, hogy ismét kapcsolati erőszak történhetett. A lakásba belépő rendőrök azonnal látják, hogy a házaspár és a feleség édesanyja ittas állapotban vannak. Amikor külön-külön kihallgatják őket, mindhárom fél elbagatellizálja az esetet; azt állítják, hogy mindannyian feldúltak, amiért a férj délután elmenekült és egyedül hagyta feleségét a rendőrökkel és a fejsérüléssel. Mivel sem a feleségnek, se édesanyájának nincsenek látható sérülései, és bűncselekményre utaló konkrét jelek sincsenek, a jelenlévőket nyugalomra intik, és tájékoztatják őket, hogy amennyiben ismét kihívják a rendőrséget a hangoskodásuk miatt, közigazgatási szabálysértés keretében eljárást indítanak ellenük.

21:44: Hívás a segélyhívó számon
Ismét egy segélyhívás érkezik a szomszédoktól a nyugalom megzavarása miatt. A szomszéd elmondja: „A szomszédban nagyon felpörögtek a dolgok. Azt hiszem, megint valami problémájuk van.”

22:10: Rendőri intézkedés
Mivel fennáll a gyanú, hogy kapcsolati erőszakról van szó, ismét két rendőrautó érkezik. Megjelennek a rendőrök a korábbi akcióból is. Megállapítják, hogy a jelenlévők ittasabbnak tűnik az előző kiszálláshoz képest. Ezenkívül a jelenlévők mindegyikén vérnyomok, sérülések láthatók a kézen, karon és az arcon. A férj sérülései különösen súlyosak. 

Ismét külön-külön hallgatják meg mindhárom személyt. A feleség és az édesanyja azt állítják, hogy a férj erőszakoskodni kezdett velük és önvédelemre kényszerültek.

A férj sírva és megtörten elmondja az őt kihallgató rendőrnek, hogy nem bírta tovább elviselni a felesége és anyósa évek óta tartó erőszakoskodását, és aznap este ő is erőszakhoz folyamodott. Ittassága ellenére hitelesnek tűnik és meggyőző információkat közöl a bűncselekményről és a korábbi erőszakos esetekről.

A feleségét és édesanyját szembesítik a férj elmondottakkal, amire nagyon kikelnek magukból és mindketten a férjre rontanak, hogy „megmutassák neki, mivel jár, ha ilyen hazugságokat terjeszt róluk”. A férj elleni további támadásokat a jelen levő rendőri erőkkel lehet megakadályozni.

A férj el akarja hagyni a lakást, de csak egy hajléktalanszállón tudják elhelyezni, mivel a kapcsolati erőszak áldozatául esett férfiak számára nincs külön menhely. Már másnap felkeresne egy kapcsolati erőszak által érintett férfiaknak létrehozott tanácsadó központot és egy erőszakvédelmi szakambulancián dokumentáltatná sérüléseit. A feleséggel és édesanyjával ellentétben beleegyezik sérülései azonnali orvosi kezelésébe. Sérüléseinek ellátására a férjet mentőautóval elszállítják a legközelebbi kórházba, ahonnan egyedül megy az átmeneti szállásra. A nők ismételten bizonygatják, hogy csak „önvédelmet” alkalmaztak a férj támadásával szemben. Ezt követően a rendőrség úgy ítéli meg, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a férj ismét a felesége és az édesanyja erőszakos támadásának áldozatává válhat.

A következő napok és hetek eseményei
A további nyomozás során a rendőrség kihallgatja a parkolóban történt első vita szemtanúit és az érintett házaspár egyik szomszédját. A férj részletes vallomást tesz a rendőrségen, amelyben ismét beszámol az ellene elkövetett erőszakról, annak fokozódásáról. Beszél arról a félelméről is, hogy esetleg kitudódik, hogy párkapcsolati erőszak áldozata lett.

Az igazságügyi orvosszakértői jelentése is bekerül a vizsgálatba, amely alátámasztja a férj által elmondottakat. A feleség és édesanyja csak azzal a büntetőfeljelentéssel kapcsolatban hajlandó nyilatkozni, amelyet a férj ellen tettek testi sértés miatt. Közben ragaszkodnak ahhoz a verzióhoz, miszerint a férj miatt eszkalálódott az erőszak, de ellentmondásokba bonyolódnak, ezeket az ügyeben eljáró rendőrök dokumentálják. A férj elleni súlyos testi sértés vádjával kapcsolatban mindketten a vallomástétel megtagadásának jogával élnek.

A férj tanácsot kér egy tanácsadó központban, amely a kapcsolati erőszak férfi áldozataira szakosodott. Megítélik számára a közös lakás kizárólagos használatának jogát.

Négy hét múlva a rendőrségi nyomozás azzal az eredménnyel zárul, hogy a férj minden valószínűség szerint a felesége és anyósa által évek óta tartó erőszak áldozata.

Feladat

(1) Végezzen önreflexiót, vizsgálja meg saját attitűdjét és véleményét a kapcsolati erőszak férfi áldozataival kapcsolatban. Reflektáljon saját előítéleteire, ha felfedez ilyeneket magában, és gondolja át, hogyan lehetne támogatóbb és empatikusabb a kapcsolati erőszak áldozataival szemben.

(2) Gondolja át a férfiasságra vonatkozó kulturális normákat és elképzeléseket és hogy azok hogyan tántorítják el a kapcsolati erőszak férfi áldozatait attól, hogy segítséget kérjenek. Gondolja át, hogyan lehet szembe menni velük és újradefiniálni azokat a kártékony sztereotípiákat, amelyek gátolják a segítségnyújtást a kapcsolati erőszak férfi áldozatainak.

(3) Gondolja át a különböző identitáselemek – például a rassz, az etnikum, a szexuális orientáció és a társadalmi-gazdasági státus – összefonódása és a férfiak áldozattá válása közötti kapcsolatot.

A fogyatékkal és pszichés betegséggel élő emberek

„A fogyatékkal élő nők az ép nőknél 2-5-ször nagyobb valószínűséggel válnak erőszak áldozatává, ideértve a szexuális és a reproduktív erőszakot is, mint a kényszersterilizálás.”

A fogyatékkal vagy valamilyen tartó betegséggel élő személyek kétszer gyakrabban, vagy még sűrűbben tapasztalnak valamilyen erőszakot, mint az ép és egészséges emberek.

Ha nem tudja megnézni a videót, használjon másik böngészőt vagy kattintson idewww.youtube.com/watch?v=yhLsATwO0o4

„Az élettársak vagy családtagok gyakran gondozók is. Ez hatalmat is jelent és a hatalomnak ezen formájával könnyen vissza lehet élni, ami a társadalmi elszigetelődés és az irányító ellenőrzés elterjedt módjaihoz vezethet.”(1)

„Világszerte 10-ből 8 autista nő és a nem bináris autista emberek 78%-a tapasztalt szexuális erőszakot, az esetek több mint felében többször is.”

eucap, 2023

Ezen az adatlapon az autista személyekkel szemben elkövetett erőszakról találhatók adatok.

Forrás: SafeLives: Spotlight Report – Disabled Survivors Too: Disabled people and domestic abuse, 2017

LGBTIQ+ emberek

Az LMBTIQ+ közösségben a párkapcsolati erőszak egyedi formákat ölthet. Előfordulhat például, hogy az egyik partner azzal bántalmazza a másikat, hogy nyilvánosan felfedi partnere szexuális orientációjának vagy nemi identitását (outing), vagy ezzel fenyegetőzik. Ez nemcsak ártalmas, de abban is megakadályozza az áldozatot, hogy segítséget kérjen.

Előfordulhat ráadásul, hogy a kapcsolati erőszak LMBTIQ+ áldozatai korábban fizikai vagy pszichológiai traumát éltek át, például zaklatás vagy gyűlölet-bűncselekmény miatt. Különösen a transznemű áldozatoknál nagyobb a kockázata annak, hogy egy bántalmazó kapcsolatban találják magukat és így találkoznak a párkapcsolati erőszak bizonyos formáival, például a fenyegetéssel, a megfélemlítéssel, vagy a zaklatással.

A 8. modulból többet is megtudhat arról, hogy hogyan ábrázolja a média az LMBTIQ+ embereket.

Menekültek és bevándorlók

Azok az emberek, akik nem rendelkeznek állampolgársággal, vagy a hivatalos okmányokkal nem rendelkező migránsok, a kapcsolati erőszak nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve különböző tényezők miatt. Ilyenek például a nyelvi akadályok, a társadalmi elszigeteltség, az információhoz vagy pénzügyi forrásokhoz való korlátozott hozzáférés, a kulturális normák és a kitoloncolástól való félelem.

A bevándorlók gyakran döntenek úgy, hogy nem jelentik a kapcsolati erőszakot, mert félnek attól, hogy a bejelentés negatívan hat rájuk. A bevándorlói státusz akadályozhatja az alapvető támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket is.

Forrás: WWP European Network

Ha nem látja a diavetítést, kattintson ide, vagy használjon másik böngészőt.

Esettanulmány: Bevándorló hátterű személy mint a kapcsolati erőszak áldozata

Nora 34 éves, bevándorló hátterű nő. Három éve él az országban szüleivel és testvéreivel. Nora két évvel ezelőtt ment hozzá Peterhez, aki a szülők barátjának a fia. Nora családja patriarchális kultúrából származik, ahol a közösség előbbre való az egyénnél.

Nora és Peter házassága megkönnyebbülést jelentett Nora családja számára, mivel az ő kultúrájukban egy Nora korabeli nő nem lehet egyedülálló. Peter azonban az esküvő után meglehetősen hamar elkezdte irányítani Nóra mindennapjait. Peter nem engedi, hogy Nora nélküle találkozzon a barátaival, vagy bárhová is egyedül menjen. A kötelező nyelvtanfolyam az egyetlen hely, ahová Nora egyedül mehet.

Peter magánál tartja Nora bankkártyáját és az ő nevére vesz fel hiteleket. Amikor Nora megpróbál ellenállni, Peter erőszakossá válik, bántalmazni kezdi és azzal fenyegetőzik, hogy visszaküldi Nórát a hazájába.

Nora elmondja a szüleinek, hogy mi a helyzet és segítséget kér. A szülők komolyan veszik a dolgot, de aztán hirtelen meghal Nora apja és gyászoló édesanyja nem képes egyedül szembe szállni Peter akaratával.

Peter pletykákat terjeszt Nora erkölcstelenségéről, hogy ezzel igazolja az erőszakos viselkedését a közösségük előtt. A pletykák megalázzák Nora családját. A közösség nyomást gyakorol Nora édesanyjára és testvérei családjára, hogy állítsák helyre a család becsületét.

Az édesanyja könyörög Norának, hogy maradjon Peterrel, és csituljon a vihar, a testvérei pedig arra kérik, hogy ne okozzon több fájdalmat az anyjuknak az üggyel. Nora úgy érzi, hogy ő a felelős az erőszakért és a családja hírnevéért, és elfogadja, hogy szóba sem jöhet, hogy elváljon Petertől.

Idővel az erőszak egyre súlyosabbá és gyakoribbá válik. Egy alkalommal Peter olyan hosszan fojtogatja Nórát, hogy elveszíti az eszméletét. A fojtogatás után a lánynak beszédzavarai lesznek, ami különösen stresszhelyzetben jön elő. Nora elszigeteltnek, tehetetlennek és reményvesztettnek érzi magát.

Peter azzal fenyegetőzik, hogy nyilvánosságra hozza Nora néhány privát képét, ha Nora „tönkreteszi a férj hírnevét”, ahogy ő fogalmaz. Nora szorong, mivel senkivel, még a családjával sem tud beszélni a problémáiról és az érzéseiről.

Gondoljuk át!

Ez volt Nóra története. Gondolja át a következő kérdéseket:

(1) Milyen típusú kapcsolati erőszakot tapasztal Nóra?

(2) Milyen tettek, helyzetek vagy körülmények veszélyeztetik Nórát?

(3) Melyek azok az esettanulmányban leírt helyzeteket, amelyeket bár szerencsétlennek tart, nem relevánsak az Ön mint az áldozatokkal először kapcsolatba kerülő segítő szakember számára?

Gyerekek és fiatalok

Gerd Altmann / Pixabay

„Becslések szerint világszerte az 1 milliárdot is meghaladhatja a 2-17 éves korú gyermekek száma, akik a megelőző egy évben fizikai, szexuális vagy érzelmi erőszakot vagy elhanyagolást szenvedtek el.”

Global prevalence of past-year violence against children: a systematic review and minimum estimates. Hillis S, Mercy J, Amobi A, Kress H. Pediatrics 2016; 137(3): e20154079.

A gyerekek ellen elkövetett erőszak egész életükön át befolyásolja a gyerek egészségét és jólétét. A kapcsolati erőszak által érintett gyerekek komoly traumát szenvednek még akkor is, ha csak szemtanúi az erőszaknak:

  • Negatív megküzdési stratégiákat és egészségügyi kockázattal járó magatartásformákat eredményezhet (alkohol- és kábítószerfüggést, valamint a szorongás, depresszió, egyéb mentális problémák és öngyilkosság magasabb arányát).
  • Negatívan befolyásolhatja az agy és az idegrendszer fejlődését (negatívan hat a kognitív fejlődésre és lerontja az iskolai teljesítményt).
  • Növelheti a kockázatát annak, hogy az érintett később áldozattá és/vagy elkövetővé váljon.

Forrás: WHO Violence against children

Az alábbi esettanulmány jól szemlélteti a fent leírtakat.

Esettanulmány: A kapcsolati erőszak negatív hatása a gyerekekre

Gabby egy hosszú együtt járás után ment hozzá férjéhez, Nick-hez. Nem sokkal az esküvő után Nick családjának farmjára költöztek Boldogok voltak itt és hamarosan megszületett első gyermekük. A terhesség alatt azonban megváltozott Nick viselkedése és mire lányuk megszületett, a kapcsolatuk már nem olyan volt, mint korábban. Nick visszahúzódó lett és sok időt töltött egyedül. Gabby-t egyre inkább Nick apjára emlékeztette, akit mindig egy mogorva jelenségnek látott.

Nick mindinkább fenyegető és irányító lett, különösen a pénzeket és a társas kapcsolatokat ellenőrizte. A viták során egyre agresszívebben viselkedett, gyakran kiabált és hajigálta a keze ügyébe kerülő tárgyakat. Gabby úgy gondolta, hogy ez a viselkedés nem minősül bántalmazásnak, hiszen Nick nem bántotta őt fizikailag. Nick nem érdeklődött különösebben lányuk iránt, kivéve amikor nyilvánosan jelentek meg valahol; ekkor gondoskodó és szerető apának mutatkozott.

Jane általában jó gyerek volt, Gabby azonban nem tudta másra hagyni őt. A kislány sírt és szemmel láthatóan felzaklatta, amikor Gabby valaki más karjába adta. Ez sok aggódást okozott Gabby-nak, egyben azt is jelentette, hogy a társas tevékenységei még jobban megcsappantak, hisz nem tudta másra hagyni a kislányt.

Jane sokára kezdett kúszni, járni és beszélni. Sokszor felkelt éjszakánként és így Gabby-nak sokszor volt álmatlan éjszakára, még azután is, hogy Jane 12 hónapos is elmúlt. Elkezdett ugyan beszélni, de egyúttal dadogni is kezdett, ami tovább hátráltatta a beszédfejlődését. Gabby sokat aggódott Jane miatt. A háziorvosuk azt mondta, hogy előfordul ilyen gyerekeknél és hogy ha a beszédproblémák továbbra is fennállnak, később bármikor elviheti Jane-t egy szakemberhez.

Néhány év elteltével Nick viselkedése teljesen elfogadhatatlanná vált Gabby számára. Előfordult, hogy a férfi a puskájával a kezében veszekedett vele, amit a farm körüli teendők miatt tartott. Gabby ezt nagyon fenyegetőnek találta. Többször előfordult, hogy a férfi különféle tárgyakkal dobta meg Gabby-t, aki egyre jobban féltette a lányukat is. Gabby úgy döntött, hogy elköltözik otthonról. Felkereste a helyben elérhető segítő szolgálatot, akik segítettek abban, hogy Gabby elköltözzön Nick-től.

Ezt követően Jane viselkedése megváltozott, fejlődése is felgyorsult. Gabby nem értette, hogy miért. Elment tanácsadásra, ahol elmondták, hogy a fejlődésbeli lemaradás, a dadogás, az ingerlékenység és a szeparációs szorongás a korábbi bántalmazó környezetből adódik.

Felmerül továbbá a háziorvos mulasztása is. Ha érdeklődött volna Gabby és Nick kapcsolatáról arról, hogy mi történik a családban és főként hogy mi történik Jane körül, jóval korábban azonosítani lehetett volna a kapcsolati erőszakot.

Gondoljuk át!

(1) Hogyan járhattak volna el jobban az érintettek?

(2) Gondolja végig, hogy milyen szervezetnek és szakembereknek kellett volna már a kezdetektől fogva részt venniük Gabby támogatásában?

A RACGP (2014) esettanulmányából adaptálva: Working with our patients in general practice

Az idősebb korosztály

„A 60+-os emberek közül körülbelül minden hatodik
tapasztalt valamilyen bántalmazást a közösségében
az elmúlt évben”

WHO, 2022

Az elkövetők lehetnek:

  • Az idős személyes gyerekei, más családtagjai, házastársak
  • Személyzet például idősek otthonában vagy más bentlakásos intézményben

Mik akadályozzák, hogy jelentsék az esetet:

  • Félelem attól, hogy az további bántalmazást von maga után
  • A gondozóktól való fokozott függés
  • A kor előrehaladtával csökken a hajlandóság és a lehetőség arra, hogy az érintett elmeneküljön a bántalmazó kapcsolatból

Tartsuk észben: s kapcsolati erőszak idősebb áldozatai sokszor ódzkodnak attól, hogy felfedjék a bántalmazást. Előfordulhat, hogy szégyellik, kínosnak érzik, vagy szeretnék megvédeni bántalmazó gyermeküket. A bántalmazó kapcsolat bejelentésével azt kockáztatják, hogy elveszítik a legfontosabb kapcsot az életükben.

Esettanulmány: Idős emberek bántalmazása

Winnie 69 éves, egyedül él egy vidéki városban. Évek óta Ön a háziorvosa. Winnie-nek előrehaladott artritisze van és egyre több segítségre van szüksége a mindennapi tevékenységek elvégzésében. Ugyan a szociális támogató szolgálat munkatársai rendszeresen látogatják, ám így is egyre nehezebben birkózik meg a mindennapokkal. Winnie azonban hajhatatlan, nem hajlandó otthonba menni.

Végül odaköltözik a lányához, aki a férjével és fiaival él. A szomszédok panaszt tesznek a hangoskodás miatt. Mióta Winnie odaköltözött a lányához, jóval kevesebb hely lett a házban, a gyerekek többet verekednek, többet játszanak kint és eközben többet kiabálnak. Winnie lányának egyedül kell megbirkóznia a megnövekedett házimunkával, a több mosnivalóval, a főzéssel és más feladatokkal, a nővérei nem segítenek.

Amikor házhoz megy megvizsgálni Winnie-t, észreveszi, hogy sebek és zúzódások vannak a nő karján és felsőtestén. Winnie lánya azzal magyarázza ezeket, hogy édesanyja egyre ügyetlenebb, mindennek nekimegy; ráadásul Winnie vérhígítót is szed, így minden ütés meglátszik rajta. Amikor négyszemközt maradnak és megkérdezi tőle, hogy minden rendben van-e vele, akkor Winnie a fejét csóvája, de nem mond semmit. Nem akarja tovább firtatni a dolgot, mert nem szeretné borzolni a kedélyeket azzal, hogy esetleg hamis riadalmat kelt.

A RACGP (2014) esettanulmányából adaptálva: Abuse and Violence: Working with our patients in general practice

Gondoljuk át!

Vitassák meg az esetet!

(1) Ön mit tenne ebben a helyzetben Winnie háziorvosaként?

(2) Melyek a legfontosabb, kapcsolati erőszakkal kapcsolatos kockázati tényezők Winnie esetében?

Terhes nők

„Európában 4-ből 1 nőt szenved el fizikai és/vagy
szexuális erőszakot a terhessége alatt”

A terhesség katalizálhatja a kapcsolati erőszakot, és a terhesség alatt vagy a szülés utáni időszakban az erőszak fokozódhat. A várandósság alatt megtapasztalt kapcsolati erőszak komoly kockázatot jelent mind az anya, mind a születendő gyermek számára. Ilyen helyzetekben megnő a vetélés, a fertőzések, a koraszülés és a baba sérülésének vagy akár halálának esélye.

A terhesség alatti kapcsolati erőszaknak jelentős érzelmi és mentális egészségügyi következményei lehetnek. A kapcsolati erőszak által okozott stressz és szorongás kedvezőtlenül befolyásolhatja a baba fejlődését, valamint az anya jólétét.


6. A kapcsolati erőszak elkövetői

A kapcsolati erőszak esetében fontos közelebbről is megvizsgálni az elkövető szerepét. Az erőszak ciklusát nem lehet megtörni, ha kihagyjuk belőle az elkövetőket. Éppen ezért fontosak az olyan intézmények és támogatási formák, amelyek férfi és női elkövetőkkel történő munkára szakosodtak. Mint tudjuk, nők is lehetnek elkövetők.

„A kapcsolati erőszak elleni fellépésben a férfiak és a nők hangjára egyaránt szükség van. Kérdőre kell vonni azt a kulturális, gazdasági és politikai környezetet, amely meghatározza mindennapi tapasztalatainkat.”

HRH, the Duchess of Cornwall at the Women of the World Festival (March 2020), National Centre for Domestic Violence, UK
Definíció

Az elkövető az a személy, aki bántalmazást követ el, vagy aki tudatosan engedi, hogy valaki bántalmazást, elhanyagolást, vagy kizsákmányolást kövessen el. A bántalmazást egy harmadik fél is kiválthatja.


A videóból kiderül, hogy kik a kapcsolati erőszak elkövetői.

Ki az elkövető?

Mint ahogy áldozat, úgy bántalmazó is lehet bármilyen korú, nemű, társadalmi-gazdasági, etnikai, foglalkozási, vallási hátterű és képzettségi szintű személy. Az elkövetők nem mindig acsarkodó, ellenséges emberek; elbűvölőek, kellemesek és kedvesek is tudnak lenni. A bántalmazás általuk megjelenített mintázata és a veszélyesség szintje alapján különböznek egymástól.

Ha nem látja itt a videót, használjon másik böngészőt, vagy kattintson ide: www.youtube.com/watch?v=NjijqDbcuDs

Miért válik valaki bántalmazóvá?

A kapcsolati erőszak több tényezőre vezethető vissza. Az alábbi tényezők megléte növelheti a kapcsolati erőszak kockázatát, de minden elkövetőnek és áldozatnak megvan az egyedi kockázati profilja.

  • Egyéni, kontextuális és a szociokulturális tényezők befolyásolják annak valószínűségét, hogy valaki erőszakossá válik-e vagy sem.
  • Bizonyos tényezők, mint például az alkohol vagy kábítószer használata, a nemi szerepek, a múltbeli trauma, a terhesség és az gyermekágy időszaka, valamint a gyermekkori bántalmazás tapasztalatai növelhetik a kapcsolati erőszak kockázatát.
  • Az egydimenziós, egyirányú erőszak dinamikájában könnyű különbséget tenni az áldozat és az elkövető között, ami gyakran megfigyelhető a bántalmazó kapcsolatokban vagy a pillanat hevében elkövetett tettlegességben.
  • Vannak olyan párkapcsolatok azonban, amelyekben kétirányú az erőszak, amikor mindkét személy követ el erőszakot különböző időpontokban, így nehézséget jelent az elkövető és az áldozat közötti különbségtétel.
  • A kétirányú erőszak gyakoribb az olyan kapcsolatokban, ahol mindkét fél szerhasználó.
A hatalom és a kontroll kereke

A kapcsolati erőszak során az elkövetők sokféle taktika alkalmazásával igyekeznek hatalmat és ellenőrzést gyakorolni az áldozatok felett és a kapcsolatban tartani a bántalmazottat. A probléma összetettségét nem könnyű egyetlen képen bemutatni, azonban a hatalom és az irányítás kereke segítségével jobban megérthető a kapcsolati erőszak dinamikája. Az először 1984-ben a Domestic Abuse Intervention Project in Duluth által bemutatott ábra belsejében az árnyalt, idővel folyamatosan változó viselkedésformák vannak, míg a külső gyűrű a fizikai és szexuális erőszakot jeleníti meg.(1)

A hatalom és kontroll kerekének magyarul bővebb információ érhető el ezen a linken.

Copyright by the Domestic Abuse Intervention Project
202 East Superior Street, Duluth, MN, 55802
218-722-2781
Ha nem látja itt a videót, használjon másik böngészőt, vagy kattintson ide: www.youtube.com/watch?v=5OrAdC6ySiY

A gyerekek és az elkövető közötti kapcsolat és annak hatása

Az erőszak által érintett családokban felnövő gyerekeket gyakran „észrevétlen” vagy „láthatatlan” áldozatoknak tekintik. Az ilyen családokban élő gyerekeknél a traumához és a stresszhez kapcsolódó fizikai tünetek jelentkezhetnek.

A gyerekekből összetett érzelmeket vált ki, ha bántalmazás szemtanúi: szorongást, félelmet, dühöt, ragaszkodást, lojalitást és szeretetet érezhet a bántalmazó iránt. Előfordulhat, hogy dühüket az elkövető helyett az áldozatra irányítják. Bizonyos esetekben az is előfordul, hogy a bántalmazó kedvében szeretnének járni.

Azoknál a gyerekeknél, akik felnőve kapcsolati erőszakot láttak a szülők között, felnőttkorukban nagyobb valószínűséggel alakul ki bántalmazó kapcsolat, amelyben ők az elkövetők, vagy az áldozatok.

Nők mint elkövetők

A kutatások és a szakirodalom kevés figyelmet fordított mindeddig arra a helyzetre, amikor nők, főként anyák a kapcsolati erőszak elkövetői, vagy szemtanúi.

Egy 2021-es tanulmány mutatott rá, hogy „az emberek általában alábecsülik a biológiai anyák szerepét a gyerekek szexuális zaklatásában. A kutatás eredményei szerint a női elkövetők a gyermekek szexuális bántalmazásának elkövetői között meglehetősen kis, de nem elhanyagolható hányadot képviselnek. Az eredmények alapján az is elmondható, hogy az anyák olyan szerepet játszanak a szexuális visszaélésekben akár elkövetőként, akár szemlélőként, amelyet eddig alábecsültek”.

Munka az elkövetőkkel

Az elkövetőkkel végzett munka fontos eleme a kapcsolati erőszak, különösen a párkapcsolati erőszak elleni fellépésnek. Magyarországon ilyen jellegű szolgáltatások kevésbé érhetők el. Pozitív példaként említhető a Békés Otthon program Zuglóban.


Források

A műhelymunkához vagy önálló tanuláshoz használható képzési anyagokat itt találja.

A kapcsolati erőszak speciális esetei

Női nemi szervek megcsonkítása/levágása

Nők ellen elkövetett gyilkosság (femicide)

Szülőket bántalmazó gyerekekről vagy serdülők

Reproduktív kényszerítés

  • (1): Grace KT, Anderson JC (October 2018). „Reproductive Coercion: A Systematic Review”. Trauma, Violence & Abuse. 19 (4): 371–390. doi:10.1177/1524838016663935. PMC 5577387. PMID 27535921.
A kapcsolati erőszak áldozatai

A fogyatékkal és pszichés betegséggel élő emberek

A fogyatékkal és pszichés betegséggel élő emberek

Becsületgyilkosság

A kapcsolati erőszak elkövetői

Az erőszak ciklusa

(1) Wheel of Power and Control

Nők mint elkövetők

(1) Gerke J, Lipke K, Fegert JM, Rassenhofer M. Mothers as perpetrators and bystanders of child sexual abuse. Child Abuse Negl. 2021 Jul;117:105068. doi: 10.1016/j.chiabu.2021.105068. Epub 2021 Apr 17. PMID: 33878645.

A gyerekek és az elkövető közötti kapcsolat és annak hatása

(1) Humphreys, C. and Houghton, C. (2008), Literature Review: Better outcomes for children and young people exposed to domestic abuse – directions for good practice, Edinburgh: Scottish Government